Kemenesi Gábor biológus, víruskutató Facebook-bejegyzésben válaszol a gyakran feltett kérdésre.
„A jelenség tudományos neve a vakcina-indukálta immun trombotikus trombocitopénia (VITT). Bizonyos antitestek, amelyek rendkívül ritka esetben, egyelőre ismeretlen háttértényezők mentén megjelenhetnek (valószínűsíthetően a vakcina hatására) képesek kiváltani ezt a hatást és különféle vénás trombózishoz vagy tüdőembóliához hozzájárulni” – írja bejegyzésében Kemenesi.
Ám mint írja, koronavírus-fertőzés esetén ennek bekövetkezési gyakorisága éppen százezerszer nagyobb a vakcináknál tapasztalt értéknél. A kérdésre tehát
"A részletesebb elemzéshez más tényezőket is számításba kell venni. Elsőként a korcsoportok különböző érintettségét a SARS-CoV-2 fertőzés esetén (idősebbeket nagyobb kockázattal érinti), illetve az AstraZeneca (AZ) vakcinával összefüggésbe hozott VITT jelenség megjelenési gyakoriságát (fiatalabbak körében valószínűleg gyakoribb). A képletnek nincs még vége, ugyanis nem mindegy, hogy a vírus éppen mennyire terjed a közelünkben. Ha nagy gyakorisággal találkozhatunk vele, az értelemszerűen a vele járó kockázatok mércéjét is magasra teszi. Az adott időben, adott populációban mérhető esetek számát nevezi a járványtan incidenciának. Ez a mérőszám lehet a leginkább segítségünkre jelen kockázatértékelés során. Magyarországon jelenleg 5-10 közé becsülhető ez az érték" – írja a virológus.
Hangsúlyozza: a jelen járványügyi helyzet a vírusnak való kitettségünket (expozíció) leginkább a közepes és súlyos közé teszi,
– írja.
Kemenesi Gábor bejegyzésében arra kéri követőit, éljenek az oltás lehetőségével, és „amennyire csak tudunk küzdjünk a járvány terjedése ellen, minden eszközzel melyet eddig megtanultunk.”
Nyitókép: Oli Scarff / AFP
Az evolúció nem (csak) biológiai folyamat: az emberi civilizáció minden aspektusa leírható vele a kultúrától a politikán át a technológiáig. Mitől sikeres egy új applikáció? Miért bukik el egy vállalkozás? Miért van sikerre vagy éppen kudarcra ítélve egy kormányzati reform? Az összetevők mindig ugyanazok – állítja új könyvében egy kanadai tudós.
Elemzésünkben megvizsgáljuk, hogy az LNG-gázzal és az atomenergiával kapcsolatos megállapodások milyen célokat szolgálhatnak a magyar gazdaságban.
A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) az egyik leggyakoribb neurodevelopmentális rendellenesség, amely gyermek- és felnőttkorban is jelentős hatással van az érintettek életére.
Az adatbázis elemzése alapján megállapították, hogy az adatok kezelésében ukrán személyek is közreműködtek – ismertette a miniszterelnök.
Régóta tudjuk, hogy a „sötét középkor” kifejezés sok szempontból komoly általánosítás, ami abból is látszik, hogy a modern orvostudomány mennyi mindent fedez fel újra a régi módszerekből.
Az új ügyfelek megnövelt díjkedvezményben részesülnek az EXIM Magyarországnál.
A háborúpárti európai vezetők gyanúsan hallgatnak az ukrán korrupció ügyében. Brüsszelben tudják, hogy nagy a baj, de hallani sem akarnak a korrupt ukrán kormánynak szánt források megvonásáról.
Az ügyelet minden nap délután 5-kor kezdődik, reggel 7 óráig tart.