Kemenesi Gábor biológus, víruskutató Facebook-bejegyzésben válaszol a gyakran feltett kérdésre.
„A jelenség tudományos neve a vakcina-indukálta immun trombotikus trombocitopénia (VITT). Bizonyos antitestek, amelyek rendkívül ritka esetben, egyelőre ismeretlen háttértényezők mentén megjelenhetnek (valószínűsíthetően a vakcina hatására) képesek kiváltani ezt a hatást és különféle vénás trombózishoz vagy tüdőembóliához hozzájárulni” – írja bejegyzésében Kemenesi.
Ám mint írja, koronavírus-fertőzés esetén ennek bekövetkezési gyakorisága éppen százezerszer nagyobb a vakcináknál tapasztalt értéknél. A kérdésre tehát
"A részletesebb elemzéshez más tényezőket is számításba kell venni. Elsőként a korcsoportok különböző érintettségét a SARS-CoV-2 fertőzés esetén (idősebbeket nagyobb kockázattal érinti), illetve az AstraZeneca (AZ) vakcinával összefüggésbe hozott VITT jelenség megjelenési gyakoriságát (fiatalabbak körében valószínűleg gyakoribb). A képletnek nincs még vége, ugyanis nem mindegy, hogy a vírus éppen mennyire terjed a közelünkben. Ha nagy gyakorisággal találkozhatunk vele, az értelemszerűen a vele járó kockázatok mércéjét is magasra teszi. Az adott időben, adott populációban mérhető esetek számát nevezi a járványtan incidenciának. Ez a mérőszám lehet a leginkább segítségünkre jelen kockázatértékelés során. Magyarországon jelenleg 5-10 közé becsülhető ez az érték" – írja a virológus.
Hangsúlyozza: a jelen járványügyi helyzet a vírusnak való kitettségünket (expozíció) leginkább a közepes és súlyos közé teszi,
– írja.
Kemenesi Gábor bejegyzésében arra kéri követőit, éljenek az oltás lehetőségével, és „amennyire csak tudunk küzdjünk a járvány terjedése ellen, minden eszközzel melyet eddig megtanultunk.”
Nyitókép: Oli Scarff / AFP