Több tízezer magyar család kap támogatást napelemre

Az olcsó és innovatív energia biztosításában kulcsszerepe lesz a napenergia felhasználásának, a tervek szerint az idén nyáron pályázatot írnak ki lakossági napelemes rendszerek beruházási támogatására – mondta Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára.

87 ezer, az energiaszegénység kockázatának kitett család kaphat várhatóan vissza nem térítendő támogatást, ebből 70 ezer napelemeket telepíthet, 17 ezer pedig a napelemet a fűtési rendszerek korszerűsítésével összekapcsolva juthat támogatáshoz.

A pályázat keretösszege több tízmilliárd forint lehet, a részleteket a következő időszakban dolgozzák ki – tette hozzá az államtitkár. Steiner elmondta: folyik az uniós források tervezése, az új uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) lehetőséget ad a koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére. Minden tagállamnak saját nemzeti tervet kell kidolgoznia, amelyben fontos kritérium a zöld és a digitális átállás elősegítése, és az elkészült tervet az Európai Bizottságnak jóvá kell hagynia.

Kiserőmű, fűtési rendszerek, okosmérés, hálózatfejlesztés

A magyar terv kilenc fő komponensből áll, a teljes program finanszírozásához szükséges becsült forrásigény 5760 milliárd forint, az energetika kiemelt komponens lesz. Az energetikai területen a rendelkezésre álló forrásból támogatnák egyebek mellett háztartási méretű kiserőművek létesítését, a lakossági napelemes és fűtési rendszerek modernizációját, az okosmérés elterjesztését, valamint a villamosenergia-hálózatok alkalmassá tételét a megújuló alapú áram fogadására.

A magyar terv megvalósítása esetén 1100 megawatt új beépített napelem-kapacitás jön létre, ami 3 százalékkal növeli a magyar megújulóenergia-termelés arányát.

Az államtitkár felidézte: a kormány tavaly hirdette meg a Klíma- és természetvédelmi akciótervet, ebben célul tűzték ki, hogy 2030-ra a magyar áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen, 2050-re pedig az uniós célkitűzésekkel összhangban szeretnék elérni a klímasemlegességet. Mindezt az energiabiztonságot garantálva, a klímavédelmi és a versenyképességi, gazdaságfejlesztési szempontokat összehangolva, a környezet megóvása mellett kívánják megvalósítani.

(MTI)

Fotó: MTI