Bige László, a baloldal óriásmintás felmérését fizető nagyvállalkozó előbb nagy barátságot ápolt Csányi Sándorral, majd csúnyán összeveszett vele. Ezt követte kettejük háborúja az egyik legfontosabb magyar agrárcégért. A háborút végül az OTP vezére nyert meg. Egy nagy összecsapás és egy Bige-vereség a múltból.
Kereki Gergő írása
***
Megírtuk: az éppen büntetőeljárás alatt álló Bige László rendelte meg azt a több 10 millió forintba kerülő közvélemény-kutatást, amelyet egyelőre csak az ellenzéki politikusok láthattak. A felmérést Horn Gábor, a baloldali kötődésű Republikon Intézet vezetője, a Gyurcsány-kormány volt államtitkára,
a politika iránt érdeklődő oligarcha számára. Bigéről egyébként korábban portrét is közöltünk, megírva, Medgyessy Péter ex-miniszterelnököt „Péterkém”-nek szólította, az ellene felhozott hatósági vádak kapcsán pedig azt mondta, „oligarchikus maffiatámadás” zajlik ellene. Most jöjjön egy újabb fejezett az üzletember pályafutásából!
„Egyre otthonosabban mozog megyénkben Bige László nagyvállalkozó. Az erdélyi származású milliárdos a péti Nitrogénművek megvásárlása után Kab-hegyi vadászterületeket is megszerzett” – erről számolt be a Veszprém megyei Napló című lap 2004. június 10-ei lapszáma. A „Nálunk is hódítanak a nagy vadászok” című írásban olvasható: „A Kab-hegy 2004 Kht. 20 százalékban a fővárosi Ácsa Kft., 80 százalékban pedig a péti Nitrogénművek tulajdonában van. A péti céget Bige László vegyipari nagyvállalkozó jegyzi. Információink szerint az Ácsa mögött Csányi Sándor ugyancsak milliárdos – civilben az OTP vezérigazgatója – áll, de ezt az értesülésünket egyetlen megkérdezett sem erősítette meg.”
Nem állítjuk, hogy a megyei napilap értesülése helytálló volt, csak annyit lehet felelősséggel mondani, hogy Bige és Csányi nevének egymás melletti említése nem volt véletlen – abban az időben. Az erdélyi származású, Nyíregyházán élő vállalkozó meggazdagodásában egészen pontosan nem beazonosítható, de a nyilvános információk alapján
Ahogy arról már korábban beszámoltunk, Bige László a kilencvenes években szódaimportból, valamint ipari alapanyagok és ipari termékek behozatalából tett szert komolyabb vagyonra. Bár 1996-ban a Figyelő portrécikkében még arról beszélt, hogy lehetőség szerint nem vesz igénybe bankhitelt, a nagy dobáshoz szüksége volt egy bankár segítségére. Csányi Sándor, régi barátja és vadászpartnere pedig rendelkezésére is állt.
Az Origo 2013-as Bige-portréja szerint Csányi kapcsolatokkal és pénzzel is segíthette Bigét abban, hogy a vegyészmérnök megszerezze az államtól a Tiszamenti Vegyiműveket. Az említett cikk alapján a TVM nagyjából 1,5 milliárd forintba kerülhetett, a vételár nagy részét pedig az OTP hitelezhette meg Bigének. A gyár egyfajta karácsonyi ajándék is volt a nagyvállalkozó számára.
„A nyíregyházi székhelyű Bige Holding Kft. szerezte meg a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek Rt. többségi tulajdont biztosító részvénypakettjét, az adásvételi szerződést pedig az elmúlt napokban aláírta az APV Rt.-vel. Ezt Bige László ügyvezető igazgató jelentette be hétfőn szolnoki sajtótájékoztatóján.
Az új tulajdonos képviselője a vételárat üzleti titokként kezeli.
Szerződésbeli kötelezettségeik közül csupán annyit közölt, hogy magukra vállalták a keletkezett környezeti károk megszüntetését. A mezőgazdasági és vegyipari termékek forgalmazásával foglalkozó cég a szolnoki műtrágyagyártás felfuttatását tervezi” – számolt be a Népszava 1997. december 23-án.
Bige legnagyobb üzlete viszont nem a szolnoki vegyi üzem, hanem a péti nitrogénművek 2002-es megszerzése volt. Csányi alelnök volt az eladói oldalon az üzem 59 százalékát tulajdonló MOL-nál, a másik oldalon viszont hitelezőként segítette Bigét az OTP, méghozzá – ismét az Origo szerint – az 5 milliárdos vételár mintegy felét hitelezve.
A nagy barátság Csányival viszont nem tartott örökké. Bár Pét sok tízmilliárdos hasznot hozó sikertörténet lett a következő években, 2008-ban mégis szakítottak a felek. A Csányihoz kötődő emberek távozása mellett egy 15 milliárdos folyószámlahitel megszűnése is jelezte a kapcsolat megromlását. Bige cégét a Magyar Fejlesztési Bank, tehát
a kormányzati segítséget egyébként Brüsszel később szabálytalannak minősítette.
Bige nem kizárólag ezért lehet hálás a gyurcsányi baloldalnak. 2004-től a gázliberalizáció egy fontos gyártási összetevő árának csökkenését jelentette számára, miközben 2002 és 2010 között a lakossági gázár háromszorosára emelkedett. Ráadásul a magyar műtrágyatermelés urát 2003-tól egy vámpótlék is védte a külföldi versenytársaktól. Bige vagyona mindenesetre 2002-től 2008-ig becslések, illetve A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány szerint 20-ról 65 milliárd forintra nőtt, igaz, Gyurcsány bukásával és a válsággal párhuzamosan 2010-re 40 milliárdra esett vissza az egyenlege.
Folytatjuk...
fotók: MTI
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A globális nagytőke agresszív nyomulása Magyarországon eddig nem látott koalíciókat eredményezhet, véli Schiffer András. A volt képviselő szerint a „mikroadományozók” már készülnek a Tisza szekerének elnehezülésére. Arról is kérdeztük, visszatér-e a politikába.
Annak idején ők és szellemi felmenőik voltak azok, akik vérrel-vassal küzdöttek a szovjet emlékmű Szabadság téren való megmaradásáért.
Úgy tudni, a megbeszélés egyik témája a magyar labdarúgás finanszírozása és a közvetítési jogok jövője volt.
A volt miniszterelnök az Indexnek adott egy órás interjút.
Nagy Attila Tibor emellett fontos figyelmeztetést is küldött az ellenzéki pártoknak.
Vági Márton úgy véli, akik évek óta felelősen gazdálkodtak, azok most nyugodtan ülhetnek.
Az állásfoglalás egyelőre nem képezi a hivatalos Etikai Kódex részét.
A Nemzeti Sport megírta, Kálnoki-Kiss Attila, sportért felelős államtitkár egy pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Szántó Dávid helyettes államtitkárként csatlakozik a csapatához.
