Mind mértékét, mind szerkezetét tekintve a várakozásoknak megfelelően alakult a februári infláció az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, akik további emelkedést várnak az üzemanyagárak bázishatása és a jövedéki adó emelése miatt. Úgy vélték, hogy az újranyitás után a felfokozott kereslet találkozik a legyengült kínálattal, ami gyengíti a versenyt és könnyíti a magasabb árazást.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte: arra számít, hogy márciusban 4 százalék közelébe emelkedhet az infláció. Áprilisban pedig az üzemanyagárak felszöknek az egy évvel azelőtti alacsony bázis miatt is, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése miatt 5 százalék fölé ugorhat az infláció – tette hozzá.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kitért arra is, hogy a harmadik hullám okozta bezárás további károkat okozhat a kínálati oldalon. Az újranyitást követően a még erősebb kereslet még gyengébb kínálattal találkozik, ami csökkenti a versenyhelyzetet, így könnyebbé teszi a magasabb árazás kialakulását.
Februárban az infláció emelkedését az üzemanyagárak növekedése okozta, a kőolaj világpiaci árának múlt havi emelkedésével párhuzamosan. Az előző hónaphoz képest az infláció 0,4 százalékponttal 3,1 százalékra emelkedett, míg a maginfláció 0,1 százalékponttal 4,1 százalékra csökkent- kommentálta a legfrissebb inflációs adatokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó másik két jegybanki alapmutató közül a keresletérzékeny termékek árindexe változatlanul 3,4 százalékon maradt, a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja 0,2 százalékponttal 3,8 százalékra mérséklődött az előző hónaphoz képest.
Az MNB elemzése kitért arra is, hogy az árazási döntéseket a koronavírus-járvány megjelenését követően nagyobb változékonyság és a szokásostól eltérő szezonális mintázat jellemezte. Tavaly szeptembertől a dezinflációs hatások erősödésével párhuzamosan az év utolsó hónapjaiban általánosan alacsonyabb árdinamika volt megfigyelhető. Az idei év első hónapjaiban pedig a tavalyinál alacsonyabb átárazás valósult meg.
Az élelmiszerek inflációja tovább mérséklődött februárban. A termékkörön belül a feldolgozatlan élelmiszerek árindexének mérséklődéséhez döntően a friss zöldségek járultak hozzá, míg a feldolgozott élelmiszerek körében a feldogozott hústermékek visszafogottabb árváltozása magyarázza az infláció csökkenését – állapította meg az MNB.
(MTI)
Fotó:MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
Jelentős élelmiszerár-emelkedést okozhat az az uniós javaslat, amely súlyos vámokkal és adókkal lehetetlenítené el az orosz műtrágya behozatalát. A függőség csökkentése alapvetően nem lenne probléma, ha az EU önellátó lenne, de erre egyelőre nincs remény.
A hazai bolti forgalom érdemi részét a magyar szereplők bonyolították 2024-ben.
Túlságosan is óvatosak a cégek, nem mernek beruházni, ezért is kellett közbelépnie a kormányzatnak és elindítania több ösztönző programot. Ezeknek pedig már most látszik a hatása .
Öntötte a támogatást az elmúlt másfél évben a lengyel gazdaságba az Európai Unió vezetése, még az elzárt csapokat is megnyitották, hogy a számukra szimpatikus Donald Tusk erőit segítsék. Az eredmény viszont finoman szólva sem sült el jól.
Már a drogériai termékekre is kiterjesztette a kormány az árrésstopot; a tisztálkodási szerek ára átlagosan 20-30 százalékkal csökkent, egyes árucikkeknél az 50 százalékot is meghaladta az áresés.
Az új törvény jól vizsgázott: nem került külföldiek kezébe a magyar föld.
A patrióták előre fognak törni, noha erővel próbálják visszatartani őket – mondja Ben Shapiro. A CPAC Hungaryre látogató konzervatív amerikai politikai kommentátorral Orbán Viktorról, az orosz–ukrán háborúról és Donald Trump politikájáról is beszélgettünk.
Mit gondol az európai társadalom az unió teljesítményéről? Szükség van-e a tagországok szerint Ukrajna csatlakozására? Milyen megélhetési kihívásokkal szembesül a lakosság? Íme az Európa Projekt vizsgálat eredményei.
