Az elsőfokú ítélet vádlottak terhére megállapított tényállásának lényege, hogy a jobbikos politikus 2012-2013-ban három vádlott társát gyakornokként alkalmazta, ám ők a részére tényleges munkát nem végeztek, ennek ellenére dokumentált tevékenységüket a jobbikos politikus leigazolta és így részükre szerződéses díjat folyósított az Európai Parlament.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblához továbbított indítványában az ügyészi fellebbezést fenntartotta és indítványozta, hogy a tényállás pontosításával a másodfokú bíróság állapítsa meg, hogy a volt európai parlamenti képviselő idegen hatalom kémszervezete beszervezett informátoraként hírszerző tevékenységet folytatott az EU intézményei ellen, ezért bűnösségét a tábla kémkedés és magánokirat felhasználása miatt is állapítsa meg és ítélje fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra. Vádlott-társai esetében a másodfokon eljáró ügyészség indítványozta felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés kiszabását – közölte a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség.
A Jobbik képviselője
Az eljárás adatai szerint Kovács Béla 2010-ben lett a Jobbik európai parlamenti képviselője. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést. A három évvel később benyújtott vád szerint a képviselő 2012-2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat azért, hogy bomlassza az EU intézményeit, kedvezzen az orosz érdekeknek.
Kovács Béla az eljárás során a költségvetési csalással kapcsolatban elismerte, hogy „hibázott”, de az okozott kárt megtérítette az Európai Parlamentnek. A kémkedés vádját azonban a volt jobbikos politikus visszautasította, szerinte ennek célja pártjának „erodálása”.