A bajorok, a horvátok, a csehek és az osztrákok is megelégelték az európai rendelési procedúrát, és léptek. A magyarok szinte mindenkit megelőztek.
„Magyarország mindenkinél előbb cselekedett” – írja a Die Welt múlt csütörtöki cikkében, amiben a szerző azt mutatja be, hogyan lett hazánk európai viszonylatban az első a beadott oltásokat illetően. Gregor Schwung kommentárja rögzíti: Magyarország már az év végén kilógott az európai rendelési procedúrából, miután 7 millió oltóanyagdózist rendelt Moszkvából és Pekingből, az EU-ból rendelt 19 millión kívül. Azóta már nem egy tagállam – hogy áthidalja a hosszadalmas uniós beszerzési eljárást – rendelt, vagy külön tárgyalásokat folytat a Sinopharm és Szputnyik oltóanyagok beszerzéséről.
A bajorok és a horvátok is szeretnének orosz vakcinát
Legutóbb Markus Söder CSU pártelnök, Bajorország miniszterelnöke szögezte le – rögtön a hétvégi tartományi választások után tartott sajtótájékoztatóján –, hogy mivel
az oltás „nem sikertörténet Európa számára”,
így mielőbb meg kell kezdni a tárgyalásokat Kínával és Oroszországgal, és „bevizsgáltatni ezeket az oltásokat”. Söder egyébként már január végén a keleti vakcinák európai bevezetését támogatta, azt szorgalmazva, hogy az Európai Gyógyszerügynökség mielőbb vizsgálja meg az orosz és a kínai oltóanyagot.
Kijelentette, „ha a Szputnyikról, vagy a kínai oltóanyagról kiderül, hogy jók és hatékonyak a vírus ellen, akkor használni kell őket”. Söder élesen bírálta az európai vakcinabeszerzésket is, mint mondta, „az Európai Bizottság elrontotta azt a feladatát, hogy elegendő vakcinát szerezzen be, illetve fogadtasson el a tagállamok számára”.
A bajor példát megelőzte a horvát. Vili Beros egészségügyi miniszter még március elején kijelentette, megvizsgálják, hogy még azelőtt, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyná a Szputnyik V orosz vakcinát, miként kaphatna az oltóanyag behozatali engedélyt. Ezt követően bekérték a dokumentációt, ami március 14-én meg is érkezett, és a horvát gyógyszerügynökség (Halmed) meg is kezdte a tanulmányozását.
Az osztrákok is léptek
Moszkva és Bécs megállapodott, hogy tárgyalni fog a Szputnyik V orosz vakcina szállításáról. Sebastian Kurz osztrák kancellár a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetés során megvitatta az oltóanyag ausztriai szállítását, illetve a vakcina „közös gyártásának a lehetőségét” is.
Csehország is használná, de egyelőre áll a bál náluk
Megelégelték az uniós vakcinákra várakozást Csehországban is, ahol már a húszezret is meghaladta a járvány halálos áldozatainak száma. Andrej Babis miniszterelnök bejelentette: az ország az EMA jóváhagyása nélkül is használni fogja az orosz gyártmányú Szputnyik V koronavírus vakcinát. Csakhogy Jan Blatny egészségügyi miniszter és Irena Storová, az állami gyógyszerellenőrzési hivatal (SÚKL) igazgatója elutasítja az oltóanyagot. Utóbbiak azt az álláspontot képviselik, hogy az orosz és a kínai oltóanyagot csak azután használják, ha azokat a EMA is jóváhagyta.
Az orosz oltóanyag elutasítása miatt Milos Zeman cseh államfő az egészségügyi miniszter és a gyógyszerellenőrzési igazgatójának távozását követeli. „Személyesen felelősek a Covid-19 betegségben Csehországban elhunytak haláláért” – jelentette ki az államfő, aki március 22-én találkozik a kormányfővel, s javasolni fogja neki az egészségügyi miniszter menesztését.
A németek az EMA engedélyére várnak
„Egy jó oltóanyag, amelyet vélhetőleg egyszer majd az EU-ban is engedélyeznek”,
valamint egy „ügyesen felépített szer” – így nyilatkozott Thomas Mertens, a német oltási bizottság vezetője az orosz oltóanyagról. Mertens számít a vakcina uniós engedélyezésére.
Luxemburg is tárgyal a Szputnyik-beszerzésről
Égnek az orosz telefonvonalak: az új koronavírusos fertőzés elleni küzdelemben való együttműködésről és a Szputnyik V lehetséges Luxemburgba szállításáról tárgyalt Vlagyimir Putyin a nagyhercegség miniszterelnökével, Xavier Bettellel – közölte szerdán a Kreml sajtószolgálata.
Brazília már be is vásárolt az orosz oltóanyagból
Brazília tízmillió adag Szputnyik V koronavírus elleni orosz vakcina beszerzéséről írt alá szerződést. Az oltóanyag alkalmazásához náluk már csak az kell, hogy az Uniao Quimica és a brazil gyógyszer-engedélyezési hatóság (Anvisa) minél hamarább dűlőre jusson a vakcina ideiglenes vészhelyzeti alkalmazásáról.
Nem akarjuk feláldozni a magyar embereket – hangsúlyozza lapunknak Szentiványi Mátyás, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója, aki mindkét vakcinával beoltatná önmagát és a családját is. Szentiványit az engedélyezés folyamatáról, a felmerülő problémákról, a külső szakértők aggályairól és a kormány oltóanyag-engedélyezést felgyorsító döntéséről is kérdeztük. Azt is elárulja, volt-e a hatóságon politikai nyomás. Interjúnkat itt olvashatja.
A Szputnyik V alkalmazását eddig a világ 51 országában engedélyezték, az európai országok közül Magyarországon, Szlovákiában, Szerbiában, Montenegróban és San Marinóban. Mintegy hétmillió embert oltottak be a világon eddig ezzel a vakcinával. Az oltóanyagot időközben már az EMA is vizsgálja: március 4-én jelentették be, hogy a szervezet Humángyógyszer Bizottsága (CHMP) megkezdte a vakcina úgynevezett folyamatos értékelését (rolling review). A hatóság ennek során felméri, hogy az eddig 51 országban engedélyezett Szputnyik V vakcina megfelel-e az EU hatékonysági, biztonsági és minőségi szabványainak.
Csehország is kap kínai Sinopharmot
Az orosz vakcinák mellett közel került az európai áttöréshez a kínai is. Kína Milos Zeman cseh államfő kérésére koronavírus elleni Sinopharm vakcinát szállít Csehországnak – közölte Jirí Ovcácek elnöki szóvivő március elején a Twitteren. Mint írta, az államfőt Andrej Babis kérte meg arra, hogy forduljon Kínához a Sinopharm vakcina ügyében. „A köztársasági elnök eleget tett a kérésnek, és levelet írt a kínai elnöknek. A pekingi cseh nagykövetség jelentése szerint a kínai fél úgy döntött, hogy haladéktalanul eleget tesz a cseh kérésnek” – áll a rövid bejegyzésben.
Mindeközben Mexikó további nagy mennyiségű kínai vakcina vásárlására kötött szerződést, hogy megpróbálja megoldani az országnak a koronavírus elleni oltóanyag hiányából fakadó rendkívül nehéz helyzetét – jelentette be múlt héten Marcelo Ebrard mexikói külügyminiszter. A miniszter arról adott tájékoztatást, hogy kormánya a napokban 12 millió adag vakcina szállításáról írt alá szerződést a Sinopharm kínai céggel.
Nyitókép: Gulyás Gábor háziorvos beolt egy pácienst a kínai Sinopharm koronavírus elleni oltóanyagának első adagjával nyíregyházi rendelőjében 2021. március 16-án. MTI/Balázs Attila
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt kezdeményezését, de a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint a szoros eredmény azt mutatja: a bevándorlás továbbra is az ország egyik legfontosabb politikai törésvonala.
Miközben Ázsia és más térségek erősödnek, a kontinens országai között nő a széthúzás.
A Fidesz alelnöke szerint a kormányfő Ukrajna, a háború és az uniós források kérdésében is kapitulált.
Kijev szerint új helyzet következhet a háborúban.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb hírei csütörtökön.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
