Áder János és a CEU professzora beszélgettek a klímavédelemről

Az államfő ősszel Kék bolygó címmel indított podcast sorozatának hétfői részében az IPCC tevékenységét ismertetve elmondta: a testület 1988 óta működik, eddig öt jelentést készített, átlagosan hétévenként egyet. Azok három fő részből – a problémát és annak hatásait bemutató, valamint a szükséges cselekvés javasló részből állnak. A 30 oldalas összefoglalót politikai és gazdasági döntéshozók, illetve a média forgatja – tette hozzá. Az államfő kérdésére Ürge-Vorsatz Diána megerősítette, hogy az IPCC következő jelentése 2022-ben jelenik meg.     

Ürge-Vorsatz Diána a teremtett világ védelmének szükségességéről szólva a többi között kifejtette:

Példaként említette, hogy a termények beporzásának háromnegyedét, nem a méhek, hanem a legyek, a hímszúnyogok és a muslicák végzik. „Ha kiírtjuk a rovarokat, nem lesz élelmiszer” – fogalmazott.

A klímakutató szerint, ha az emberiség nem változtat radikálisan, akkor az néhány évtized alatt 20-60 millió évvel fogja visszaforgatni a földtörténet kerekét. 

 – magyarázta Ürge-Vorsatz Diána. Mint rámutatott, az emberi civilizáció, a vagyon és az infrastruktúra nagy része általában olyan tenger- vagy óceánpartokra, és vizekhez közeli helyekre koncentrálódik, amelyek fokozottan ki vannak téve az szélsőséges időjárási jelenségeknek.     

Ürge-Vorsatz Diána szerint az emberiség már elkezdte a cselekvést, de azt nagyon fel kell gyorsítani. Annak kulcsának nevezte, hogy le kell szokni az olaj, a szén és a gáz felhasználásáról. Szavai szerint ugyan nem lesz könnyű az átállás, azonban, ha ügyesen csináljuk az a többi között tisztább egészségesebb, és gazdagabb társadalmat fog eredményezni.     

Áder János az atomenergia nélkülözhetőségére irányuló kérdésére a klímakutató egyebek mellett azt mondta:

„Sajnos nincs ingyen ebéd, nincs ingyen energia” – fogalmazott, majd az energiahatékonyság fontosságát hangsúlyozta. Arról kifejtette:

Ürge-Vorsatz Diána elmondta, hogy azokat a forgatókönyveket látja a leginkább társadalombarátnak, amelyeknél az energiahatékonyságon és megtakarításon van a legnagyobb hangsúly. Az államfő a klímakutatóval készült podcast első részének végén azt hangsúlyozta: energiahatékonyság erősítésével, akár 20-30 százalékkal csökkenthető úgy az energiafelhasználás, hogy annak nincsenek káros gazdasági hatásai, és nem kell lemondani a megszokott életszínvonalról sem.

(MTI)