Egyre súlyosabb viták a Mazsihiszben, szakad a rabbikar

Furcsa levélváltás történt a minap két zsidó vallási szervezet, konkrétan a legnagyobb hazai zsidó egyház és egy újonnan alakult vallási egyesület között. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) vezetősége egy nyilatkozatot adott ki, amelyben aggodalmát fejezte ki a Rabbitestületért. Vagyis a világi vezetés kvázi üzent a vallásinak. Heisler András elnök, illetve a vezetőség „arra kéri a testület tagjait, hogy a neológia, illetve tágabb értelemben a magyar zsidóság érdekében emelkedjenek felül személyes sérelmeiken, legyenek figyelemmel hivatásuk méltóságára – s mindennek közös munkában kell megnyilvánulnia”.

Önmagában is magyarázatra szorulna, hogy egy történelmi egyház vezetősége miért fejezi ki nyíltan az aggodalmát kvázi a saját papsága miatt, ám a nyilatkozat nyomán ennél súlyosabb konfliktus is kirajzolódik. Ahogy arról már korábban is írtunk, megalakult a Magyarhoni Zsidó Imaegylet, azaz a ZSIMA, amelyet a Rabbitestület vezetői pozíciójában megerősített Róna Tamás főrabbi alapított, és számos „mazsihiszes” rabbi csatlakozott hozzá. Csakhogy Rónát hivatalosan elbocsátotta a Mazsihisz vezetése, miután több fórumon is nyíltak kritizálta a Heisler-féle irányvonalat, ám a testület végül megerősítette pozíciójában.

A rabbik „jelentős része” marad

A Mazsihisz mostani nyilatkozatában valójában nekik üzen elsősorban. Mint írják, „sem a Mazsihisznek, sem a neológiának nincs szüksége olyan szervezetre, amelyik megosztja a magyarországi neológiát”. Kitérnek arra is, hogy a rabbik „jelentős része” a Mazsihiszen belül kívánja a neológiát szolgálni.

„A neológia egysége, rabbinikus hagyományainak védelme megkívánja, hogy világossá tegyük: a neológ vallási mozgalmat a Mazsihisz és a benne tömörülő neológ hitközségek reprezentálják. Aki ezt nem így gondolja és a Szövetségünkön kívüli neológ vallási közösségért dolgozik, azt felkérjük, hogy ezt már ne a mi fizetett alkalmazottunkként tegye. A Mazsihisz Vezetősége elvárja minden munkavállalójától, így rabbijaitól és kántoraitól is, hogy a Mazsihiszben és tagszervezeteiben dolgozzon a neológia jövőjéért” – olvasható a közleményben.

Mindezekből az következik, hogy

amit csak erősít, hogy az elmúlt időszakban folyamatosan apadt a tagság. Távozott mások mellett Darvas István, Deutsch Péter, Fináli Gábor, Markovics Zsolt, majd Radnóti Zoltán és Radvánszki Péter. Ők nem csatlakoztak a ZSIMÁ-hoz, indoklásuk szerint elegük van a „háborúzásból”.

Vitás pontok, konfliktusok

Amikor január közepén Verő Tamás is kilépett, a Szombat nevű portál így foglalta össze a belső konfliktusok lényegét: az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem pár éve rektorválasztással kezdődött megújulása, illetve az ezzel kapcsolatos viták, a reformzsidó hitközségek felvétele társult tagként a Mazsihiszbe, továbbá a viszonylag friss hír, hogy a Mazsihisz külföldi rabbit szeretne alkalmazni egyik hazai zsinagógájába. Leegyszerűsítve: e kérdések mentén összeveszett egymással a világi és a vallási vezetés.

Forrásaink szerint ezek az ügyek mind visszatetszést váltottak ki a rabbikat egy részében. Ráadásul az elmúlt időszakban Heisler András elnök a Budapesti Zsidó Hitközség (BZS) vezetőjével, Mester Tamással is összekülönbözött. Ugyancsak „nagyot szólt”, amikor egy izraeli lap mazsihiszes rabbik szexbotrányáról írt. Úgy tudjuk, miután a rabbikar ennyire megosztott, Heislerék olyan szervezeti átalakításon dolgoznak, amellyel a világ vezetés irányvonalával egyetértő rabbikat össze tudnák fogni, Radnóti Zoltán vezetésével. Erre utalhat Radnóti búcsúüzenetében a kitétel: „Tanítani szeretnék, továbbadni a zsidóság és a neológia csodás értékeit. Ezt meg lehet tenni a Rabbitestületen kívül, ám a Mazsihiszen és a BZSH-n belül maradva.” 

továbbá a baloldal felé tett gesztusokat sem nézik jó szemmel, míg az elnök külső zavarkeltésről beszélt a viták kapcsán több interjúban. Aligha tett jót neki az sem, hogy megírtuk: Orbán Viktor a Mazsihiszt, személyesen annak elnökét, Heisler Andrást tartja felelősnek azért, hogy a baloldali pártok egy antiszemita jelöltet támogattak a szerencsi időközi parlamenti választáson. Információink szerint a kormányfőben megütközést keltett, hogy Heislerék az ügy súlyát relativizálva, határozatlanul nyilvánultak meg az ügyben. 

Válaszol az egyesület

„Mélyen fájó, hogy a felekezeti irányultságban a ZSIMA-hoz legközelebb álló bejegyzett másik zsidó egyház részéről ismételten nem csak nyers elutasításban, hanem nyílt támadásban is van részünk” – írta válaszában a megszólított egyesület. Hozzátették: „A ZSIMA megalakulása óta elkötelezett a magyarországi neológ zsidó értékek képviselete és ápolása iránt. A nemes feladatunk ellátásában partnerként gondolunk minden izraelita felekezetre, zsidó szervezetre, amely céljainkkal azonosulni tud. Ennek megfelelően szívbéli barátként tekintünk neológ, orthodox és chabad irányzatot képviselő hittestvéreinkre.

Kitértek továbbá arra is, hogy az Alaptörvény felhatalmazása alapján az „együttes, nyilvános és szabad vallásgyakorlás a ZSIMA tagjait és szimpatizánsait is megillető alapjog, és nem egy másik bejegyzett egyház vezetősége által biztosított kegy”.