A parkban régészeti emlékeket is bemutatnak, átfogó koncepció alapján rendeznék a Belváros történelmi helszínét.
A belvárosi Bástya utca 1-11. alatti leendő közparkot a régi pesti városfal leghosszabb, szabadon álló szakasza mellett alakítják ki – írta meg a PestBuda. Hozzátették: a nyilvánosságra hozott tervekből kiderül: a terület régészeti emlékeinek bemutatására mini tanösvény készül, de a látogatók kényelmére és a zöld felületekre is nagy hangsúlyt fektetnek a tervezők.
Emlékeztettek: az ezredforduló éveiben régészeti feltárások kezdődtek a területen
A PestBuda íz írja, hogy a Bástya utca 1–11. szám alatti területen kialakítandó közpark egyszerre lesz pihenőpark és kiállítás, mely bemutatja a területen lévő régészeti emlékeket. A park része lesz egy mini tanösvény is, melynek útvonala a városfalat, annak rekonstruált gyilokjáróját és a felszín alatti régészeti emlékeket fogja érinteni – írja a Mai Belváros című lap. A cikk szerint a közpark látogatóinak kényelmét a térszint alatt kiszolgáló helyiségek fogják szolgálni, ezek között akadálymentes mellékhelyiségek és pelenkázó is lesz. A beruházás során megújul a szomszédos Veres Pálné utca Bástya utca és Vámház körút közötti szakasza is.
Emlékeztettek: az ezredforduló éveiben régészeti feltárások kezdődtek a területen. Ezek során a régészek a XV. században épült városfal alapjait is kutatták, se ezeket egyes szakaszokon 5-6 méteres mélységben érték el. A városfal mentén boltíves pincék, régi kutak, valamint török kori szemetesgödör is előkerült, írják.
A közpark egy átfogó koncepció alapján rendezné a Belváros történelmi helszínét
A PestBuda hangsúlyozta: a területet az önkormányzat 2009-ben eladta, a terület új tulajdonosa – sokakban nem kis megütközést keltve – a helyhez méltatlan, igénytelen kialakítású gépjárműparkolót kezdett üzemeltetni a területen. Az áldatlan helyzet 2019. október 9-én változott meg, amikor az V. kerület visszaszerezte a területet. Ezt követően nem sokkal már megfogalmazódott egy olyan közpark kialakításának gondolata, mely átfogó koncepció alapján rendezné a Belváros történelmi helszínét. Ezt újabb régészeti kutatások előzték meg, ezután kezdődhetett a közpark tervezése.
A Mai Belváros cikke kitér a zöldfelületek részleteire is: „a lehető legnagyobb mértékű zöldfelület-növelés érdekében a tervek szerint a telken több mint 20 fát és több mint 800 négyzetméter cserjét és évelőt telepítenek, ezzel a zöldfelület arányát a korábbi 4,5 százalékról több mint 50 százalékra növelik. Ráadásul mindezen felül a tűzfalakra kifejlett állapotukban akár több mint 600 négyzetméter felületű zöldfal kialakítását tervezik.”
(PestBuda, Mai Belváros)
Kép forrása: Belváros-Lipótváros Városfejlesztő Kft.
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
A Herman Ottó Múzeum Régészeti Osztály csapata tartott közösségi régészeti napot.
Eddig is minden jel erre utalt, az új tömegsír feltárásával nem igazán maradtak kérdések az 1526-os mohácsi csata helyszínével kapcsolatban, miközben a részletekről is egyre többet tudunk.
A kazár-bizánci kapcsolatok miatt megkerülhetetlen a Krím szerepe őstörténetünkben, az etelközi magyarságnak is nyoma van a félszigeten – árulja el egy hiánypótló könyv szerzője.
Estére 22 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
Nemzetközi mércével is egyedülálló történeti genetikai feltárást végzett egy kutatócsoport, az eredmények új dimenzióba emelik a komplett őstörténetet. Gyuris Balázs első szerzővel beszélgettünk.
A Liverpool edzője szerint kiemelkedő a magyar játékos.
