Ma született pártok

Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.

A következő országgyűlési választáshoz közeledve sorra jelennek meg az új pártok a 2018 óta alaposan megváltozó politikai térben. Bemutatjuk közülük azokat, amelyeknek esélyük lehet, hogy a jövőben befolyásolják a közéletet.

Mi Hazánk Mozgalom
A még 2018-ban, a Jobbik pártszakadásakor távozó politikusok, Toroczkai László, Dúró Dóra és Novák Előd által alapított formáció a legerősebb a kis pártok közül. Sőt Dúró Dóra, Apáti István és Fülöp Erik személyében parlamenti képviselettel is bír, hiszen ők még jobbikosként mandátumot szereztek. A legfrissebb mérések szerint két-három százalék körül áll a párt támogatottsága, de Toroczkai László optimistább: lapunknak azt mondja, hogy az európai parlamenti választáson is jócskán alulmérték őket, így a valós népszerűségük jóval nagyobb lehet. Önmeghatározásuk szerint nemzeti radikális párt, a korai Jobbik és a MIÉP politikáját folytatják. EU-szkeptikusok, ezért nem riadnak vissza a huxittól sem, és a nemzetek Európájában gondolkodnak. Multiellenesek, tiltanák az abortuszt, napirenden lévő témáik között szerepel – az ő szavaikkal élve – a cigánybűnözés és az lmbtq-propaganda elleni fellépés. „Számunkra elsődleges és legfontosabb a magyarság érdeke” – szól a hitvallásuk a pártelnök szerint.

Esélyeiket növeli, hogy számos több parlamenti ciklust megélő, közismert és népszerű politikus vezeti a pártot, aki rendkívül aktív. Provokatív és látványos akcióiknak köszönhetően támogatottságukhoz képest jelentős láthatóságot szereztek. És hogy ki a célcsoportjuk? „A magyarok!” – mondja Toroczkai, s kifejti: mindenkit szeretnének megszólítani, olyanokat is, akik korábban balra szavaztak. Erre van némi esélyük, hiszen például a végrehajtói visszaélések elleni fellépésükkel népszerűségre tettek szert. Elsősorban vidéken erősek, táboruk stabil magját a Jobbikból kiábrándult radikális, szélsőjobboldali szavazók alkotják, de Toroczkai szerint a fővárosban – különösen Újbudán – is egyre népszerűbbek, és a vidéki nagyvárosokban is mind többen ismerik őket. Amennyiben növelni tudják a tábort, akár meglepetést is okozhatnak: az elnök úgy véli, jóval öt százalék feletti eredményt is elérhetnek, s akár a mérleg nyelve is lehetnek a következő választás után. Az ellenzéki összefogásban és az előválasztáson természetesen nem vesznek részt. Információink szerint Toroczkait jelölik majd miniszterelnöknek, és már mind a százhat egyéni választókerületben megvannak a jelöltjeik.

Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (Iszomm)
A szélsőjobb után jöjjön a szélsőbal. Az Iszomm elnevezésű radikális baloldali párt Szanyi Tibor nevéhez köthető, aki húsz év után távozott az MSZP-ből, és tavaly tavasszal hozta létre a formációt az általa vezetett Igen mozgalom és a Székely Sándor-féle Magyar Szolidaritás Mozgalom szövetségével. Egy parlamenti képviselővel rendelkezik a független Székely Sándor személyében, ő a DK és a Szolidaritás szövetségi listájáról jutott be 2018-ban. A pártelnök Huszti Andrea, a miniszterelnök-jelölt pedig Szanyi lesz. Szanyi kérdésünkre így határozza meg hitvallásukat: „Baloldaliak vagyunk, és szocializmust akarunk!” Célcsoportjukként a „dolgozói osztályokat” nevezi meg.

Országosan egy-két százalékos a támogatottságuk, vidéken némileg többen támogatják őket, mint a városokban. 2022-ben mindenképpen szeretnének legalább bejutni, és önálló baloldali frakciót alakítani a parlamentben, de a vágyott eredmény tizenöt százalék lenne. 

„B tervünk nincs” – teszi hozzá. Jelenleg ötven választókerületben tudnának jelöltet állítani, de mindenhol terveznek indulni egyéniben, és saját országos listájuk is lesz. Azt mondják, most nem vennének részt előválasztáson, és nem szerepelnének az ellenzéki összefogás listáján. Ennek egyik oka, hogy a „hagyományos ellenzék” pártjai többszöri megkeresésükre sem válaszoltak, és az sem egyértelmű, milyen feltételei lennének az előválasztásnak. Intézményes kapcsolatban vannak a Vajnai Attila-féle Magyarországi Munkáspárt 2006 – Európai Baloldallal és a Magyar Szociál­demokrata Párttal, s az Európai Szocialisták Pártjához szeretnének csatlakozni. Jelszavuk: „Pénzt az embereknek!”; programjuk jövedelmi fejezete szerint havi százezer forintban meghatározott minimumjövedelem mellett a családi pótlékot és a nyugdíjaskorpótlékot harminchétezer-ötszáz, a minimálbért pedig nettó kétszázezer forintra emelnék. Az Iszomm esélyeit csökkenti, hogy egyelőre nincs költségvetési támogatása, nincs kiépült szervezeti háttere, és Szanyi az egyetlen országosan ismert politikusa. Tény viszont, hogy sokakat elcsábíthat az MSZP-ből kiábrándult szavazók és párttagok közül.

Új Világ Néppárt
Jobbközéptől balközépig nyitott, pragmatikus, hazafias, a társadalmi szolidaritásra érzékeny, szabadelvű-konzervatív értékeket megjelenítő, a fenntarthatóság iránt elkötelezett polgári párt – így jellemzi kérdésünkre a 2020 őszén bejegyzett Új Világ Néppártot Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, az első Orbán-kormány oktatási minisztere. Célcsoportjuk az öngondoskodó, autonóm, de az elesettek iránt szolidáris polgárok, köztük kiemelten a nők, akiknek politikai szerepvállalása szerintük elősegítheti céljukat: egy „békésebb, befogadóbb és együttműködőbb társadalom” kialakítását. A pártelnök azt mondja, ha tisztességes feltételekkel rendezik, szívesen részt vesznek az előválasztáson, de jelenleg nem részei a hatpárti ellenzéki összefogásnak. Azt, hogy valamilyen formában együttműködnek-e a többi párttal, majd az erőviszonyok, az előválasztás eredménye és pártjuk támogatottságának alakulása dönti el.

Egyelőre nincs olyan közvélemény-kutatás, amelyben önállóan szerepelnének, de a nem hitelesített felmérések szerint már széles körben ismertek. Pálinkás József gyorsabb növekedésre számított, de tekintve, hogy 2020 októberében alakultak meg, szerinte egyelőre nem érdemes komolyabb következtetéseket levonni. A 2022-es választáson a parlamentbe jutást is elfogadhatónak tartja. Jelenleg harminckét választókerületben tudnak jelöltet állítani, de szeretnének az országos listaállításhoz szükséges hetvenegy választókerületi indulót megnevezni.

Röviden megjegyzem

Nem értenek egyet a kormány politikájával, ám azt sem szeretnék, ha a 2010 előtti időkhöz térne vissza a közélet. A miniszterelnök-jelölt személyéről formális döntést még nem hoztak, Pálinkás adott esetben meggondolná, hogy vállalja ezt a szerepet.

Volner Párt
Szintén egy fiatal, 2020-ban alapított formáció; a névadó-­alapító volt Jobbik-alelnök Volner János megfogalmazása szerint egy nemzeti, jobbközép alapon álló értékközösség, amelyet olyan értelmiségiek alkotnak, akik bizonyították a nemzet melletti elkötelezettségüket. „A Jobbik értelmiségi holdudvarából minden miniszteri szerepre alkalmas ember csatlakozott hozzánk” – jelenti ki.

Volner úgy fogalmaz, szélsőségektől mentes, szakmai alapon nyugvó, „normális” politizálást folytatnak, és céljuk, hogy egy nemzeti ügyekben elkötelezett, kiváló szakemberek alkotta szakértői kormány jöjjön létre, amely képes felemelni Magyarországot. Egyik ellenzéki párttal sem terveznek semmilyen együttműködést. „A posztkommunista utódpártokat és a szélsőséges liberális pártokat egyaránt elutasítjuk” – mondja. Hozzáteszi, az Új Világ Néppárttal épp az ellenzéki összefogás iránti nyitottságuk miatt nem működnének együtt, a Mi Hazánk Mozgalommal pedig azért nem, mert „más pályán fociznak” – ők ugyanis a jobbszélen helyezkednek el, Volner pártja viszont a középen álló szavazókat szólítaná meg. A formáció célcsoportjába szerinte egyaránt beleférnek a Fideszről leváló és az ellenzéki összefogást nem támogató baloldali szavazók is. Támogatottságukat önállóan nem mérik a közvélemény-kutatók, de Volner informális megbeszélések alapján úgy tudja, már átlépték az egy százalékot. Céljuk természetesen a parlamentbe jutás, de az alapítók deklaráltan nem készülnek kormányzati szerepre. Úgy vélik, a következő választáson kisebbségi kormány fog alakulni, így ellenzékből lehetőségük lesz kikényszeríteni a hamarosan megismerhető programjuk minden elemének megvalósítását, ilyen például a jobb- és baloldali oligarchák rendszerének felszámolása. Amennyiben nem jutnak be a parlamentbe, folytatják a politizálást, és 2026-ban újra próbálkoznak majd – ígéri Volner. 2022-ben mind a százhat választókerületben terveznek jelöltet állítani.

***

Polgári Válasz – de mi a kérdés?

Bencsik János volt jobbikos országgyűlési képviselőt kérdeztük decemberben alapított mozgalmáról, a Polgári Válaszról.

Hogyan definiálná a Polgári Válasz politikai ideológiáját?
Keresztény, jobboldali, konzervatív polgári értékeket képviselünk 21. századi formában. Az 1998 és 2002 közötti Fidesz–KDNP-kormány által képviselt értékekben hiszünk, amelyeket a kormánypártok már nem tudnak hitelesen képviselni, az ellenzék pedig meg sem próbálja.

Maradnak mozgalom?
Ha lesz rá igény, tavasszal párttá alakulunk. Fájón hiányzik egy jobboldali ellenzéki párt Magyarországon.

Mekkora a támogatottságuk?
Még nem vagyunk bejegyezve, így a mérésekben sem szerepeltünk, de úgy gondolom, sok százezer embert képesek lennénk megszólítani. Nem néppártot építünk, nem számítunk mindenki szavazatára, csak azokéra, akik az említett értékek képviseletét várják el, függetlenül attól, hogy ez három vagy tizen­három százalékot jelent.

Ha így van, kik tartoznak a célcsoportjukba?
Elsősorban azok az apolitikussá vált emberek, akik jó szívvel sem a NER-re, sem az O1G-koalícióra nem tudnak szavazni.

Tervezik, hogy valamilyen formában együttműködnek az ellenzéki pártokkal?
Biztosan nem kívánunk együttműködni azokkal, akik 2010 előtt az ország vezetésében részt vettek. A párthoz csatlakozók számára is egyértelművé tesszük, hogy az újítás igényével fellépni csak akkor tudunk, ha megkülönböztetjük magunkat a 2010 előtt és az azóta vezető szerepet vállaló politikai erőktől is.

Indulnak 2022-ben? Hány választókerületben fognak jelöltet állítani?
Igen, szeretnénk országos listát állítani, így minden választókerületben önálló jelöltet tervezünk indítani.

Részt vennének egy esetleges előválasztáson?
Erről korai beszélni. Nem zárom ki, de most úgy látom, az előválasztást tervező pártok olyan helyzetet fognak kialakítani, amely kétségessé teszi, hogy a Polgári Válasz elindulhasson rajta.

Mi lesz, ha nem jutnak be a parlamentbe? Folytatják?Természetesen szeretnénk átlépni a küszöböt, de én azt is sikerként könyvelném el, ha a két nagy politikai tömbön kívüli jobboldali tér vezető erejévé válnánk.

Keresztény, jobboldali, konzervatív polgári értékeket képviselünk 21. századi formában. Az 1998 és 2002 közötti Fidesz–KDNP-kormány által képviselt értékekben hiszünk, amelyeket a kormánypártok már nem tudnak hitelesen képviselni, az ellenzék pedig meg sem próbálja. Ha lesz rá igény, tavasszal párttá alakulunk. Fájón hiányzik egy jobboldali ellenzéki párt Magyarországon. Még nem vagyunk bejegyezve, így a mérésekben sem szerepeltünk, de úgy gondolom, sok százezer embert képesek lennénk megszólítani. Nem néppártot építünk, nem számítunk mindenki szavazatára, csak azokéra, akik az említett értékek képviseletét várják el, függetlenül attól, hogy ez három vagy tizen­három százalékot jelent. Elsősorban azok az apolitikussá vált emberek, akik jó szívvel sem a NER-re, sem az O1G-koalícióra nem tudnak szavazni. Biztosan nem kívánunk együttműködni azokkal, akik 2010 előtt az ország vezetésében részt vettek. A párthoz csatlakozók számára is egyértelművé tesszük, hogy az újítás igényével fellépni csak akkor tudunk, ha megkülönböztetjük magunkat a 2010 előtt és az azóta vezető szerepet vállaló politikai erőktől is. Igen, szeretnénk országos listát állítani, így minden választókerületben önálló jelöltet tervezünk indítani. Erről korai beszélni. Nem zárom ki, de most úgy látom, az előválasztást tervező pártok olyan helyzetet fognak kialakítani, amely kétségessé teszi, hogy a Polgári Válasz elindulhasson rajta. Természetesen szeretnénk átlépni a küszöböt, de én azt is sikerként könyvelném el, ha a két nagy politikai tömbön kívüli jobboldali tér vezető erejévé válnánk.

Címlapfotó: MTI / Máthé Zoltán