Szilárd erkölcsi tartást szeretnénk a politikában meghonosítani – Pálinkás József a Mandinernek

Egy hete mutatták be frissen alapított pártjukat, az Új Világ Néppártot. Miért ezt a nevet választották?

Azt gondoljuk, hogy a XXI. század sok tekintetben egy újfajta világról és egy új társadalomról fog szólni. Lehet, hogy ehhez az utolsó lökést épp a koronavírus-járvány adta meg, amely után egyértelmű, hogy új körülmények közé kerülünk. De a munka világa is oly mértékben átalakul, amihez a társadalomnak alkalmazkodnia kell, és új megoldásokat kell majd találnia – többek között például a munkajövedelem és a tőkejövedelem elosztására is. Mi egy pragmatikus polgári párt vagyunk, az általunk korábban is képviselt polgári Magyarország elképzelését kívánjuk visszahozni a politikába.

Az elmúlt harminc évben sok új párt alakult nagy ígéretekkel. Az Új Világ Néppárt miben hoz újat a magyar politikai életbe?

Mi a politika „elüzletiesedését” szeretnénk megfordítani: azt szeretnénk, ha a politikai tevékenység nem üzlet lenne, hanem a köz tényleges szolgálata, és szilárd erkölcsi tartást szeretnénk a politikában meghonosítani, szemben a jelenlegi, a közéleti tevékenységben anyagi lehetőséget látó politikus-garnitúrával.

A 2018-as országgyűlési választáson indult egy egészen hasonló nevű párt, Gémesi György Új Kezdet nevű formációja, de nem értek el átütő sikert. Az önök pártja eredményesebb lesz?

Természetesen bízunk ebben, ezért kezdtünk el politizálni. Azt gondolom, hogy ezekből a kis pártkezdeményekből és a jelenlegi pártokból hosszabb távon ki kell, alakuljon a jelenleginél kevésbé megosztott, viszont a politikai identitást jobban tükröző pártstruktúra.

Azt hiszem, ha lineárisan jobb- és baloldalra osztjuk fel a politikai teret, akkor ezen skálán kell lennie négy-öt pártnak, amelyek kellő kínálatot nyújtanak minden szavazónak. Ugyanez érvényes a más dimenzióban, például a konzervatív – liberális felosztás esetén.  A politikában ma egyre szélesebbé váló szakadék nem jó az országnak. Mi egy békésebb közéletet, békésebb hangnemet szeretnénk a politikában és a mindennapi életben is.

Bemutatkozó sajtótájékoztatójukon elmondták, hogy több volt politikus is csatlakozott a párthoz. Várható, hogy újabb ismert közéleti személyiségek is szerepet vállalnak a pártban?

Múlt héten indultunk. Előtte nem csináltunk nagy közvélemény-kutatást a politikusok körében. Azóta felvettünk 10 új tagot, és jelentkezett még körülbelül hatvan ember. Köztük nincs országosan ismert politikus, de van volt politikus.

Tehát elképzelhető, hogy jelentkezés, vagy meghívás alapján újabb közéleti szereplőket is felvesznek a pártba?

Jelentkezés alapján mindenképpen. A honlapunkon már látható az a szigorú etikai kódex, amelyet magunk számára szabályként készítettünk. Mindazokat, akik elfogadják magukra nézve kötelezőnek ezt az etikai kódexet, és érdemben hozzá tudnak járulni a politika megújításához, szívesen látjuk. Az viszont természetesen elvárás, hogy az adott személy ne „frissen megtért” ember legyen, hanem olyan, aki eddigi közéleti szerepvállalása során is megfelelt az általunk meghatározott etikai elveknek.

A napokban kaptunk egy kérelmet, hogy a 24.hu-nak adott interjúja szemléjében igazítsuk helyre pártjuk egyik tagja, Stelli -Kis Sándor nevét, akit az eredeti cikk alapján tévesen Stelli-Kis István néven szerepelt. A lap hibázott, vagy ön nem emlékszik párttársa nevére?

Természetesen tisztában vagyok a párttársaim nevével. Bárkivel előfordulhat, hogy az élőbeszédben eltéveszt egy nevet, de nem hiszem, hogy én hibáztam volna.

Egy ideje már lehetett tudni, hogy pártalapításra készülnek. 2022 itt van a nyakunkon. Miért vártak mostanáig a bejelentéssel?

2020 elején kezdtük el szervezni a pártot, májusban adtuk be a bejegyzési kérelmünket, amihez kiegészítést kért a bíróság. Ezt augusztusban fogadták be, és végül október 7-én jegyezték be jogerősen az Új Világ Néppártot. Ennyire elhúzódik egy párt bejegyzése, hogy jogilag minden rendben legyen vele. Természetesen mi is tudjuk, hogy szorít az idő, ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy az emberekben nagy a várakozás, hiszen

vagy csak kényszerből teszik ezt.

Mi ezeknek az embereknek lehetünk elsősorban vonzó választási lehetőség. A valamely jelenlegi párt mellett nagyon elkötelezett szavazók számára nyilván nem.

Tehát a bizonytalanokra, és ahogy korábban fogalmazott, a „befogott orral” szavazókra kívánnak szavazóbázist építeni.

Igen, közvetlen környezetemben is azt tapasztaltam, hogy sokan csak azért szavaznak egy-egy pártra, mert úgy érzik nincs jobb alternatíva.

Milyen eredményt tart reálisnak az Új világ Néppárt számára 2022-ben?

Realitásokról egyelőre nem tudunk beszélni.

Öt százaléknál is erős igény látszik az úgynevezett összefogásra. Én ezt differenciáltabban látom. Szerintem a jelenlegi ellenzéki pártokból minimum két nagyobb csoportot lehet képezni. Azt, hogy ez hogyan alakul a következő fél-egy évben, azt az fogja meghatározni, hogy ki milyen ajánlatot tud tenni a választóknak, és hogy mennyire hiteles embereke jelenítik meg ezeket a pártokat.

Milyen szövetségi politikával terveznek indulni a választáson? Kivel hajlandóak együttműködni és kivel nem? Korábban azt mondta, koordinált jelöltállításra van szükség, hogy minden körzetben egy jelölt induljon a kormánypártok jelöltjével szemben. Mi a helyzet a listákkal?

Igen, változást csak egy-egy elleni felállásban indulva lehet elérni. Márpedig jó lenne változást elérni a jelenlegi helyzethez képest. A szövetségi politikára vonatkozó kérdését egyelőre nem tudom megválaszolni, hiszen először látnunk kell, hogy milyen a fogadtatásunk. Ha dinamikusan tudunk bővülni, akkor nyilván más tárgyalási pozícióban leszünk, mint ha nem. Azt sem rejtettem soha véka alá, hogy

Az emberek részéről ugyanakkor van egy erős nyomás, hogy egy ellenzéki lista legyen, hiszen így egyszerűbb szavazniuk, és pártok vezetői is ezt szeretné elérni, mert így a lista élére kerülve biztos befutó helyet szerezhetnek. Az én elsődleges célom nem a parlamenti képviselőség, hanem az, hogy a magyar politikai kultúrában jelentős változás történjen. 

Korábban azt mondta, nem zárkózik el tőle, hogy miniszterelnök-jelölt legyen. Indulna egy ellenzéki előválasztáson?

Amennyiben a pártunk kellőképpen megerősödik, és más pártok részéről is van támogatás, akkor nem zárkózom el attól, hogy miniszterelnök-jelölt legyek. Az előválasztással kapcsolatban szkeptikus vagyok. Egy ilyen esemény megszervezése csaknem akkora feladat, mint egy választást megrendezni. Szerintem ez egy populista gesztus, amely a politikailag nagyon aktív emberek számára erős mozgósító erővel bíró esemény, egy próba, de kételkedem benne, hogy valós képet adna az erőviszonyokról. Szerepeltem már a politikában, sőt kormánytag is voltam, úgyhogy tudom, hogy

Egy több pártot a kormányzóképesség érdekében összefogó politikai erő létrehozása nagy feladat. A majdani miniszterelnöknek erős parlamenti többséget kell maga mögött tudnia. Az ennek létrehozásához szükséges koordinációs képességről nem egy 3-5 százalékos részvétellel lezajlott előválasztás dönt. De a politikának az emberek elvárásaihoz alkalmazkodnia kell, ha a többség az előválasztás mellett dönt, és van érezhető támogatás, nem zárkózom el attól, hogy egy ilyenen szerepeljen a nevem. De nem vagyok híve a miniszterelnök-jelölt előválasztáson való kiválasztásnak, mert ez olyan kényszerhelyzetet eredményezhet, amelyből nehéz visszajönni. Ezt a miniszterelnököt a parlamenti képviselőknek majd támogatniuk kell, és ilyen pártok felett lebegő miniszterelnököt láttunk már.

Mit gondol, a jelenlegi ellenzéki pártok képesek lennének egy kormányzóképes koalíciót alkotni? Van elég kompetens politikusuk, hogy egy cselekvőképes kormányt össze tudjanak rakni belőlük?

Biztosan össze lehetne rakni, a kérdés, mennyire lenne az a kormány stabil. Mi úgy gondoljuk, hogy a stabilitáshoz kell egy olyan jobbközép stabilizáló erő, amilyen szerepre mi törekszünk. A nagy kérdés, hogy az ellenzéki pártok meddig képesek együttműködni. Egy kormányprogram létrehozásán és elfogadásán egy ilyen koalíciót átvinné az első lendület, de nem tudni, hogy amikor jönnének az első nehézségek, hogy maradna meg a kormányképesség. A kellő szaktudás azt hiszem, megvan, főképp a háttérembereknél. De a politikához kell egyfajta jól megjelenített hitelesség. Ez utóbbi tekintetében azért látok elég sok hiányosságot.

Az összefogásban ott van például Gyurcsány Ferenc, a legerősebb ellenzéki párt elnöke, akinek a hitelességével kapcsolatban finoman fogalmazva is felvetődnek kérdések.

Bemutatkozó sajtótájékoztatónkon is elmondtuk, a mi politikusaink nem ahhoz a politikai csoporthoz tartoznak, amelyik korábban csődbe vitte az országot, és ahhoz sem, amelyik most szerintünk zsákutcába viszi. Igen, a pártok vezetőinek vannak hitelességi problémái.

Nem fél az „összegyurcsányozódástól”?

Nem, mert nem fogok olyan kompromisszumba belemenni, amely ezt lehetővé tenné.

de nem félek attól, hogy ilyen döntésre kényszerülnék. Megadatott számomra az a szabadság, hogy ha elérünk egy határvonalig, amit nem szeretnék átlépni, akkor nem kell átlépnem azért, hogy a politikában maradjak. Nagyon sokan, túl sokan vannak a politikában, akiknek ez a terület az egyetlen, amellyel a jelenlegi életkörülményeiket meg tudják teremteni. Nekem nem egzisztenciális kérdés, nem az életminőségemet meghatározó tényező a politizálás. Lehet, hogy egy picit nagyképű kijelentésnek tűnik, de nagyjából azt mondhatom, amit Antall József mondott a „pizsamás interjúban”, miszerint, ha kell, szolgálok, de csak addig, ameddig szükség van rám.

Gyurcsány Ferencnek sem egzisztenciális kérdés a politikai szerep.

Igen, (nevet) de ebben nagyjából ki is merülnek a köztünk lévő hasonlóságok.

Mi az a határvonal, amit nem lépne át?

Határvonal a politikában ott van, hogy nem lopunk, és nem hazudunk.

Indulna egy közös ellenzéki listán?

Én úgy látom, hogy a mostani Fideszen kívüli világ szerintem eléggé különböző elképzeléseket valló pártjainak két listán kellene indulniuk, vagyis a baloldalnak és a jobbközép politikai erőknek.

Gyurcsánnyal, Dobrev Klárával szerepelne közös listán? Igen, vagy nem?

Nem tudok erre határozott választ adni, mivel nem csak tőlem függ, hanem azoktól is, akikkel ezt a pártot létrehoztuk. A politikában nincs örökre és soha, de azt gondolom, hogy nagyon nagy változásnak kellene történnie, hogy velük közös listán szerepeljek.

Gondolja, hogy az önök pártját nem fogják ugyanúgy elhajtani tárgyalóasztaltól az ellenzéki összefogás pártjai, amint azt Szanyi Tibor pártjával, az Igen Szolidaritással tették?

Meglátjuk. Nyilván attól függ mekkora lesz a támogatottságunk. Nem szeretek embereket minősíteni, és nem akarom megsérteni Szanyi Tibort, de azt gondolom, hogy több olyan párt is van, amelyek vele nem ülnek le tárgyalni, de velem igen.

Miniszter volt az első Orbán-kormányban. Miért távolodott el a jelenleg kormányzó politikai közösségtől?

Nem én, hanem ők távolodtak el azoktól az elvektől, amelyekben 1995-ben, 1998-ban közösen hittünk. Ebben erőteljes szerepe volt annak, hogy a politika nagyon üzletiessé lett. Nem tudom elfogadni azt, hogy a politika dönti el, hogy kinek a vállalkozása erősödik, és kié gyengül meg. Nem tudom elfogadni, hogy visszamenőleg és, hogy ad hoc módon hoznak törvényeket. Ott van a jelenlegi egészségügyi törvénymódosítás, amely például egy vállalhatatlan fércmű. Eltávolodtak az emberek szolgálatától, és arra törekszenek, hogy minél több pénzt nyerjenek ki a politikából. Nem értek egyet az intézményi autonómia csorbításával és a túlzott központosítással. Nem értek egyet a közpénzek felhasználásának módjával. Szerintem túlzott mértékű Magyarországon a korrupció. 

Az ellenzék épp azt szeretné elérni, hogy az EU-s források egy részét ne a kormány ossza szét, hanem közvetlenül az önkormányzatokhoz kerüljenek. Ezzel egyetért?

Ez egy hangzatos elképzelés, de nem értek egyet vele teljesen. Két kérdésről van ugyanis szó. Egyetértek azzal, hogy a Covid helyreállítási alapokból jelentős forrásokat jussanak az önkormányzatoknak, bár a támogatás elveit nem látom kidolgozottnak. Valamilyen normatív eljárást ki lehet dolgozni. A másik kérdés az EU-költségvetésből Magyarországnak jutó támogatás. Az EU-s pénzek elosztásának megvan a megfelelő mechanizmusa. Szerintem nem az unió apparátusának kell megmondania, hogy hol építsünk vasutat és hol ne. Én nem hiszem, hogy sokkal jobb módszer lenne, ha valamely uniós szervezet döntene arról, hogy Békéscsabán vagy Kecskeméten milyen beruházások valósuljanak meg. A mi problémáinkat nekünk kell megoldanunk, és ha úgy érezzük, – márpedig mi úgy érezzük – hogy a jelenlegi kormány ezt nem szakszerűen, hanem politikai preferenciák mentén teszi, akkor ezen kell változtatni.

hiszen nincs meg a tudásuk a magyar fejlesztéspolitika koordinálásához. Emellett az a szuverenitásunk szerintem túlzott mértékű feladása lenne. Ennél sokkal fontosabb célnak tartom, hogy Magyarország csatlakozzon az eurozónához és az Európai Ügyészséghez.

Pártjuk elnökségének tagja Lantos Gabriella közgazdász, aki rendszeresen publikál a magyar egészségügy témájában. Az ő elképzeléseit tekinthetjük pártjuk hivatalos álláspontjának?

Vannak dolgok, amelyeket árnyalni kell, de azért is együtt hoztuk létre ezt a pártot, mert úgy gondolom, hogy Lantos Gabriella egészségüggyel kapcsolatos tudása, és az a szakértői háttér, amelyre támaszkodik, képes arra, hogy a jelenleginél jobb és koherensebb egészségügyi politikát alkossunk meg.

Lantos pár éve azt írta, nem elég a jelenlegi 2,7 millió egészségügyi járulékfizető, hanem még 3,2 millió befizetőre lenne szükség. Ez utóbbiak körét többek közt a tanulók és nyugdíjasokkal bővítené. A pártjuk egyetért ezzel?

A tanulók nyilván nem tudnak járulékot fizetni, hiszen jellemzően nincs jövedelmük, az ő járulékukat a költségvetés fizeti, csakúgy mint a nyugdíjakat, tehát ez ennél árnyaltabb kérdés. Azzal viszont egyetértek, hogy több járulékfizetőre van szükség, ezt pedig a zsebbe adott fizetések megszüntetésével lehet elérni. Amennyiben mindenki adózna a jövedelme után máris ötmillióan lennének, akik az egészségi járulékot befizetnék. Magyarországon a jelenlegi nyugdíjak mellett nem reális, hogy a nyugdíjasok egészségügyi hozzájárulást fizessenek.

Van olyan eleme is a kormány politikájának, amellyel egyetért?

Igen, természetesen. Egyetértek a költségvetési fegyelemmel, a hiányt – a Covid előtt – alacsonyan tartó fiskális és monetáris politikával, az adósságcsökkentéssel, a családok támogatásával, mert az ország demográfiai helyzete borzalmas. Ugyanakkor a családpolitika előnyben részesíti a magasabb jövedelmű családokat, ezen mindenképpen javítani kell. Azzal is egyetértek, hogy

de nem értek egyet vele, hogy gyűlöletet szítanak a menekültek ellen. Világos különbséget kell tenni a bevándorlás és a menekültek befogadása között. Szerintem sokkal differenciáltabban kell nézni azt a kérdést, és sokkal szigorúbban, mint azt néhány ellenzéki párt képzeli.

Kerítés?

A kerítés áll, felépítették. Az ország határait meg kell védeni. Lehet vitázni arról, hogy kerítéssel, vagy más módon, de meg kell védeni az országot.

Ha már kormánykritikánál tartunk, ön egészen 2018-ig az Innovációs Hivatalt vezette. Akkor miért nem bírálta az ország vezetését?

Nem az volt a feladatom, hogy politikával foglalkozzak. Egy kormányhivatalt vezettem kormánytisztviselőként. Ehhez az is hozzátartozott, hogy nem nyilatkozhattam politikai kérdésekben és nem vehettem részt politikai rendezvényen. Természetesen akkor is voltak olyan döntések, amelyekkel nem értettem egyet, de ha mindenki kiszállna, aki része egy kormány apparátusának és nem ért egyet egy politikai döntéssel, akkor mi lenne? Nem értem. El kellett volna bujdokolnom? A politikai döntéshozatalnak nem voltam részese, az általunk kidolgozott és alkalmazott szakmai döntési eljárásoknak pedig minden egyes elemét vállalom ma is.