Kutatók négy lehetséges forgatókönyvet ismertettek.
A jelenlegi 12 millióról körülbelül 9 millió főre csökken a Kárpát-medencei magyarság száma a következő harminc évben – írta meg a HVG egy tanulmány alapján. Péti Márton, Pakot Levente, Megyesi Zoltán és Szabó Balázs A Kárpát-medencei magyarság népesség-előreszámítása, 2011–2051 című tanulmánya négy forgatókönyvet ismertet.
A HVG ismertetése alapján „népességszám tekintetében készült egy alapváltozat, amelyet a szerzők a legvalószínűbbnek tartanak, egy pesszimista és egy optimista verzió, valamint egy úgynevezett »alapváltozat kiegyensúlyozott migrációval« (ebben nullának vették a migrációs egyenleget, míg az alapváltozat azzal számol, hogy többen mennek el, mint ahányan betelepülnek). A 9 milliós adat a legvalószínűbbnek tartott forgatókönyvből való (az előreszámítás a múltbeli folyamatok és tendenciák alapján becsült, a jövőre vonatkozó születési és halálozási ráták és migrációs egyenlegek alapján készült el).”
Lezsák Sándor elmondta: több éve szerveznek tudományos konferenciákat, hogy a Kárpát-medence felsőoktatási intézményeiben tanuló hallgatók, doktoranduszok számára.
Egyetlen javítás is sokat elmond Potápi Árpád Jánosról, akit bonyhádi születésűként is elszakíthatatlan szálak fűztek ősei szülőföldjéhez. Veczán Zoltán nekrológja.
Komoly veszélyre hívta fel a figyelmet Erdélyben az Országgyűlés elnöke.
Szeptember közepén pár nap leforgása alatt volt, ahol hirtelen 20 Celsius-fokot esett vissza a hőmérséklet Magyarországon.
A görbe tükör veszélyes, torzít, és mostanában láthatóan Kína gyengeségeit nagyítja fel.
Az Old Traffordon úgy érzik, megtalálták a megfelelő játékost a balhátvéd posztra.
„Nehéz akkor segíteni, ha az arrogancia találkozik a tudatlansággal, de megpróbálom” – fogalmazott az európai uniós ügyekért felelős miniszter.
