Gyurcsányi fordulatok – tizenhat évértékelő tanulságai

Némi spéttel, de alighanem Orbán Viktort másolva kezdett évértékelőket tartani Gyurcsány Ferenc. Az elsőt még 2005-ben, az MSZP-SZDSZ-es többségű parlamentben miniszterelnökként. Akkorra egy év sem telt el elődje, Medgyessy Péter megpucssolása, illetve a kormány részleges lecserélése óta, s a szocialista párt elnöke igencsak lelkes volt: „A magyar gazdaság 2001-től fokozatosan lassult. Ezt a folyamatot 2003-ban megfordítottuk, ma újra 4 százalék körül van a növekedés. Az infláció alacsonyabb, mint bármikor az elmúlt húsz évben. A forint erős, túlságosan is erős.”

A következő alkalommal, 2006-ban folytatódott a hurráoptimizmus, természetesen már a választási kampány jegyében. Hogy mi volt a valóság, azt csak később, ősszel, a kiszivárgott őszödi beszédből tudhattuk meg.

előzőleg, az Országgyűlésben még nem.

Megszorítások és reformok

A 2007-es évértékelés a súlyos legitimációs krízis légkörében, s az egyébként már 2006 nyarán bevezett megszorítások után hangzott el, szintén a T. Házban. Gyurcsány ekkor már nem kertelt, úgy fogalmazott, Magyarország a rendszerváltás óta tartó időszak talán legnehezebb hónapjait éli. „Ha nem mi igazítjuk ki sorsunkat, akkor megteszi helyettünk a kényszer” – magyarázta.

Hasonló volt a tónus a következő, 2008-as miniszterelnöki felszólalásban is: „Nehéz másfél év volt, tudom. Átkozottul nehéz. Gyorsabban növekedtek az árak és az adók, mint a jövedelmek, a folyamatos változások gyökeresen átalakították, sokak szerint felforgatták a régi, a megszokott rendet az államigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben.”

A kiigazítások után következett a reformláz. Részlet Gyurcsány 2009-es évértékeléséből, amelyet már a világgazdasági válság kezdetén adott elő: „Régóta halogatott átalakításokat, a magyar gazdaság alappillérjeit átalakító reforomokat szeretnénk indítani. A rendszerváltás óta két alkalommal indult neki kormány az ország átalakításának: a Horn- és a Gyurcsány-kormány. Érdemes végiggondolni az előző programok tanulságait.” A miniszterelnök nem sokkal később megbukott, lemondott az MSZP vezetéséről is, a kormányfői stafétát pedig átadta Bajnai Gordonnak, a szocialista pártban pedig Mesterházy Attila követte az élen.

Két bukás között

Így érkeztünk el az első kétharmados Fidesz-KDNP-győzelem évéhez. 2010 elején azonban még balliberális volt a kormány, igaz, Gyurcsány éppen nem töltött be semmilyen tisztséget. Mégis ezrek hallgatták a Körcsarnokban, a Demokratikus Charta nevű szerveződés meghívására előadott márciusi évértékelését. A sajtóbeszámolók szerint pártja emblematikus szereplői nem vettek részt az eseményen, így a miniszterelnöki székért az esélytelenek nyugalmával induló Mesterházy sem. Ott volt viszont Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter és Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester kommunikációs guruja, Gál J. Zoltán. Gyurcsány a reformokat siratta, mondván, azokra Magyarországon ugyan sokan vágytak, ám kevesen voltak készek is ezekre. A bukott miniszterelnök szerint

Természetesen elhangzott az is, hogy a Fidesz nem demokrata, Orbánék csak a „Jobbik felől tűnnek demokratának, a demokrácia felől viszont szélsőségnek”.

Rá egy évre, 2011 januárjában már ellenzékből évértékékelt az exminiszterelnök, mégpedig a Corinthia Grand Hotel Royal-ban, ahol egyebek mellett arról beszélt, hogy a „gazdagság kötelez”. Ekkor még MSZP-s volt, ám már mozgolódott, alakult a Demokratikus Koalíció elnevezésű belső platform. A későbbiek tükrében tanulságos kijelentés, hogy Gyurcsány szónoklatában aláhúzta: nem tervez új pártot alapítani. Még abban az évben, októberben megtette.

A beszéd nagyobb részét amúgy természetesen a Fidesz ekézése tette ki. A szocialista országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy nem csak a kormány, hanem „Orbán egész rendszerének ellenzéke” kíván lenni. A demokraták feladata szerinte az, hogy megmentsék a harmadik magyar köztársaságot. A csipetnyi önkritikát is tartalmazó beszédben annyi volt a konkrét közpolitikai javaslat, hogy három területre kellene több pénz: a közfoglalkoztatásra, az oktatásra, valamint a tudomány és a kultúra területére. Megjegyzednő: ezt később a kormány megvalósította.

Új párt élén

2012-ben már egy önálló párt, a DK elnökeként értékelt évet Gyurcsány Ferenc, aki azt mondta: Magyarország bajban van, nagyobb bajban, mint húsz éve bármikor, s bár sokan mondják, hogy ezért Orbán a hibás, ennyivel nem szabad megelégedni. Az ellenzék feladatát a többség meggyőzésében jelölte meg arról, hogy lehet békét teremteni köztársaságiak és nemzetiek között. Pártjáról azt mondta, a megszervezendő demokratikus közép meghatározó ereje, a baloldal legnagyobb pártja akar lenni. Érdekesség, hogy a cigányság helyzete kapcsán kitért arra, érthetetlen, hogy a „Fidesz a Jobbikkal parolázik”.

– harsogta Gyurcsány 2013 januárjában. Kilencedik évértékelő beszédében egy választási szövetség létrehozását sürgette az ellenzéki oldalon. „Ha így folytatjuk, egy év múlva nem Bajnai Gordon vagy Mesterházy Attila lesz a miniszterelnök, hanem Orbán Viktor” – jelentette ki a korábbi kormányfő. Ez a jóslata bevált. A DK ekkor már a tízezresnél kisebb településeken szerinte akcióképesebb volt az MSZP-nél – ezt az első sorokból hallgatták az egykori párttársak, Horváth Csaba alelnök és Molnár Zsolt budapesti elnök is. Külön kritizálta azokat, akik nem tudnak különbséget tenni az 1990 és 2010 közötti időszak hibái és „Orbán önkényének bűnei” között.

A 2014-es évértékelőn más közös baloldali listavezetőként vett részt Mesterházy Attila MSZP-elnök, akit Gyurcsány (tévesen) a következő magyar kormány miniszterelnökeként mutatott be. A beszéd egyik nagy mondása volt, hogy „Kádár népe maradtunk”, de nem lehet szembemenni „Horthy világával, ha megtartjuk Kádárét”. Állította, miniszterelnökként volt benne hevület, hogy megváltoztassa a magyarok gondolkodásmódját, de ez már elmúlt. „Húszéves házasság után Klárával azt sem tudom megtanítani, hogy kapcsolja le a villanyt maga után, hogy tudnák megtanítani egy országot más gondolkodásmódra?” – hozott erre magánéleti példát. Ekkor már Orbán Viktorra olyanokat mondott, hogy nem hazafi, hanem „hitvány alak, álnok, erőszakos gyarmatosító, aki a saját meggyőződését akarja a ráerőltetni a nemzetre, ahelyett hogy azt sugallná, az légy, aki vagy”.

Vereség vereség hátán

„2014 tavasza reményt hozott mindazoknak, akik a jelenlegi rezsimben az ország felemelkedésének és megerősödésének zálogát látták, eközben reménytelenséget hozott azoknak, akik úgy gondolták, négy év elég volt ahhoz, hogy közösen megüzenjék a kormánynak, egy másik világot képzelnek el” – kesergett 2015-ös évértékelő beszédében Gyurcsány Ferenc, aki a bevándorlás elutasítása kapcsán

A DK esetében egy erős középpártiságot tartott reálisnak, és olyat is mondott, hogy nem akar az emberek bolondítása árán népszerűbb lenni, kizárólag tisztességes és egyenes előremenetelt ígér, mondván, szerinte semmit nem ér az a politikai győzelem, ami csak pillanatnyi sikert hoz. Egyúttal ellenzéki együttműködést szorgalmazott.

Így tett 2016-ban is, amikor azokat, akik együttműködnek a kormánypártokkal, gazembereknek nevezte. Odacsapott persze Orbán Viktornak: a Fidesz elárulta a magyarokat, a közös hazát, míg a miniszterelnök kegyeltjei, szurkolótársai, barátai elképesztő mértékben gazdagodnak és gyarapodnak. „Urizáló, fennhéjázó, korrupt módon gazdagodók az egyik oldalon, elárult, reményt vesztett sokaság a másik oldalon, ez Orbán Viktor Magyarországa.”

Üzenet a „barátoknak”

„Viktor, te vagy a felelős elenyészett életekért, reménytelenségért! Nem tisztelünk, hanem megvetünk, Viktor! Ők mennek, mi meg jövünk, és rendet csinálunk az egészségügyben. Készen állunk rá, hogy legyőzzük a gonoszt, visszavesszük az országot a Fidesz hatalmától” – ilyen és ehhez hasonló kirohanások érkeztek a 2017-es gyurcsányi évértékelőben, amely azonban sokkal inkább a potenciális szövetségeseknek való odamondogatás miatt volt érdekes. Ekkoriban Botka László szegedi polgármester volt az MSZP miniszterelnök-jelöltje, ami a DK-vezér tetszését nem nyerte el. Mint fogalmazott, jól tudja, nemcsak a másik oldalon, hanem

„teszem a dolgom és maradok, vezetem a pártomat, és sikeres pártot csinálok belőle, tetszik vagy nem tetszik”. Kitért egy „cselszövésre” is, miszerint az MSZP, az Együtt és a Párbeszéd a „hátunk mögött titkos tárgyalásokat” folytatott Botka Lászlóval és „egy királycsinálóval”. A homályos vádaskodás lényege az volt, hogy a szegedi városvezető Gyurcsány kihagyásával akarta tető alá hozni az ellenzéki összefogást. Ez végül nem sikerült neki.

Érdekesség továbbá, hogy az akkoriban napvilágot látott, a 4-es metró korrupciógyanús szerződéseit feltáró, Medgyessy Pétert is megemlítő OLAF-jelentésre utalva kifakadt: „Nincs kompromisszum, önfelmentés, együttműködés a tolvajokkal, akkor sem ha a földet, országot, metrópénzt lopják, legyenek miniszterelnökök, városvezetők. Aki lopott és csalt, börtönben a helye.” A Jobbik kapcsán pedig azt is világossá tette: nincs alku az embertelenség ügyében sem. A párt ugyanis származási alapon támadott embereket, például a cigányokat, erre szerinte nincs megbocsátás. Mint azóta kiderült, mégis van.

Jajj a kollaboránsoknak!

Nincs alku Orbánnal – ez volt a 2018-as, 14. évértékelő címe. Pár hónappal az újabb Fidesz-kétharmadot hozó parlamenti választás előtt. A DK elnöke beszédében minden ellenzéki pártnak odasózott, hangsúlyozva: a DK az egyetlen politikai közösség a parlamentben, amely nem kötött semmilyen alkut Orbánnal, és annak diktatórikus rendszerével. Mások bezzeg kötöttek, s név szerint megemlített az LMP-t, az MSZP-hez köthető pártsajtóról pedig azt mondta, azt ilyen-olyan módon a Fidesz finanszírozza. Odaszúrt a Jobbiknak is. Bejelentette továbbá: független bizottságot hoznak létre, az egyházi köröket érintő pedofília kivizsgálására. Beszédét pedig azzal a fenyegetéssel zárta, hogy aki együttműködött a diktatúra rendszerével, politikus, bíró, ügyész, diplomata, közigazgatásban dolgozó állítólagos szakember, annak a „jövő demokratikus kormánya környékén nem lesz hely”.

Aki magyar hazafiként akar élni, annak ebben a világban lázadnia kell – fogalmazta meg aktuális üzenetét Gyurcsány Ferenc 2019 elején. Kifejtette, helyesen lázadt az a bíró, aki nem volt hajlandó elítélni a hajléktalanokat, és helyesen lázadnak azok az orvosok és nővérek, akik otthagyják a Honvédkórházat. A túlóratörvény elleni parlamenti balhé, majd az utcán és a köztévé székházában folytatódó demonstrációk kapcsán azt állította,

Elismerte, igazuk van azoknak, akik arról beszélnek, hogy bonyolult a múltja a most összefogni igyekvő pártoknak. Csakhogy őt kevésbé érdekli az út, mint a cél, és nem kívánja senkitől, hogy szeplőtlenül érkezzen ebbe a küzdelembe.

Békejobb és összekovácsolódás

Tavaly, 2020 februárjában, hasonló szellemben jelentette ki: „Vagy együtt győzünk, vagy sehogy.” Az eltérő múlttal, politikai és egyéb izléssel bíró pártoknak nem egymást kell szeretniük, hanem a hazát – ütötte el az ideológiai ellentéteket és konfliktusokat némi pátosszal a bukott miniszterelnök. Gyurcsány arra kérte az ellenzéki pártokat, hogy ne hallgassák el választóik elől: amennyiben ők nyernek a 2022-es választáson, csak közösen alakíthatnak kormányt. Úgy folytatta:

Ismeretes: azóta valósággá vált a teljes ellenzéki összefogás, immár papír is van a közös országos választási listáról. A DK elnöke a Jobbikról akkor azt mondta, a párt múltja borzasztó, de azzal mára már szembenéztek, és szerinte azt keresik, hogyan lehet egy tisztességes, nemzeti, konzervatív pártot csinálni. A korábban a közéletből való eltakarítását szorgalmazó Momentum tagjai szerinte fiatalok, dinamikusak, néha pimaszok, az LMP pedig ugyan néhány éve még feljelentette, de már ez sem számít. Ugyanakkor azt is előrevetítette: ha az ellenzék győz 2022-ben, akkor iszonyatos időszak vár rájuk.