Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta téli gazdasági előrejelzését, miszerint az EU-ban átlagosan –6,3 százalékkal csökkent a gazdaság a járvány éve alatt.
Az Európai Bizottság téli gazdasági előrejelzésének adatai alapján Magyarországon a gazdaság 2020-ban 5,3 százalékkal csökkent. Ez az adat a 27 tagállam rangsorában középen foglal helyet, miután az uniós átlag –6,3 százalék. A legnagyobb csökkenést Spanyolország szenvedte el, ahol –11 százalék ez az adat, de Görögországban is –10 százalék. Az ír gazdaság ugyanakkor azonban a járvány okozta nehézségek ellenére is 3 százalékkal nőtt, ezzel
„A jelentés szerint 2020 harmadik negyedévében tapasztalt erőteljes növekedés után a gazdasági aktivitás a negyedik negyedévben ismét visszaesett, mivel a világjárvány második hulláma ismét korlátozási intézkedéseket eredményezett. Mivel ezek az intézkedések még mindig érvényben vannak, az EU és az euróövezet gazdasága várhatóan 2021 első negyedévében is csökkenni fog. Az előrejelzés szerint azonban már látható a fény az alagút végén, ami az oltások elterjedését és felgyorsítását jelenti. Emiatt az EU gazdasága 2021-ben 3,7 százalékkal, 2022-ben pedig 3,9 százalékkal fog növekedni. A várható magyar növekedés ennél magasabb, 4, illetve 5 százalék lesz. Ebbe az előrejelzésbe még nem kalkulálták bele az uniós helyreállítási program várható hatásait, így a növekedés az előbbieknél is erőteljesebb lehet” – írta a bizottsági jelentést tárgyaló elemzésében a HVG.
miután a GDP-növekedés az idén várhatóan megközelítheti a 6 százalékot – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az MTI-vel legújabb gyorsjelentésében csütörtökön.
Kiemelték: a magyar gazdaság a járvány második hullámának idején az első hullámban tapasztaltnál lényegesen kedvezőbb teljesítményt mutatott.
A jegybank szerint Magyarország teljesítménye tizenegy fontos területen az Európai Unió élvonalában volt tavaly, nyolc területen viszont előrelépésre van szükség. A hitelezés 10 százalékkal bővült, ezzel összefüggésben sikerült magas szinten tartani a vállalati beruházásokat – emelte ki az első két pozitívumot az MNB.
A jegybank szerint a családok jövedelmi helyzetét segítette, hogy a munkanélküliek aránya 3,6 százalékról mindössze 4,3 százalékra emelkedett tavaly február óta, az átlagbér az EU-ban 3. legnagyobb mértékben emelkedett, a munkát terhelő adók jelentős mértékben csökkentek, a magyar hiteltörlesztési moratórium a legszélesebb az egész közösségben, a lakossági hitelezés Magyarországon emelkedett a legnagyobb mértékben. Mindezek eredményeképpen a lakossági fogyasztás mindössze 2,1 százalékkal csökkent az uniós 7,5 százalékos átlaggal szemben, az online kiskereskedelem pedig 40 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának értékét – hívta fel a figyelmet az MNB.
az európai jegybankok között az MNB mérlege bővült a 2. legnagyobb mértékben 2020-ban, továbbá az állampapírpiaci keresletet is a magyar jegybank növelte a 2. legnagyobb mértékben – zárták a pozitívumok sorát.
A jegybank szerint a teljesítményt tovább javítani a kormányzati fogyasztási kiadások, a GDP arányos kormányzati beruházási ráta és az építőipar hozzáadott értékének a növelésével lehetne.
az eltöltött vendégéjszakák számának csökkenésében Magyarország a 19. helyen van 2020 első 11 hónapjában – hívta fel a figyelmet az MNB. A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya Magyarországon 5 százalékon alakult tavaly, míg az uniós átlag 18 százalék volt – ismertette a jegybank.
hiszen az adatok alapján tavaly a magyar vállalatok mindössze 14 százaléka használta ki az e-kereskedelmi csatornák adta lehetőségeket, ami kevesebb, mint fele a régióban éllovasnak számító cseh és horvát aránynak. Az MNB szerint a magyar államadósság átlagos hátralévő futamidejének hosszabbítását folytatni kell, továbbá a garanciaprogramok terén sebességváltásra van szükség.
(MTI, HVG)
Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej
Brüsszel több, évek óta érvényben lévő hazai intézkedést szeretne már a múltban tudni. Ráadásul egy sokakat érintő kedvezménytől is azonnal megfosztaná a magyarokat.
Hosszasan játszott az Európai Bizottság a miniszter idegeivel.
Brüsszel nem áll le: minden áron tovább harcolnának.
Aki nem tesz eleget az „ajánlásoknak”, az majd megnézheti magát.
Budapest ellen 2021 óta folyik uniós eljárás.
Hazánk a kínai tőke egyik legnagyobb európai célpontja lett.
A több száz oldalas „Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram” című tervezet szerint évente 1300 milliárd forint többletbevételt szednének be adó- és járulékemelésekkel.
Az ügyvéd szerint előre lejátszott a verseny, olyan, mint „egy vállalkozás, ahol már előre tudják, ki nyeri meg a kiírt tendert”.
