Idén harmadszor írták ki az Országos Alkotmánybírósági Szimulációs Versenyt, ami az Alkotmánybíróság, az Igazságügyi Minisztérium és a Mathias Corvinus Collegium Jogi Iskolájának közös, innovatív projektje. A folyamatos megújulásról, lehetőségekről és klasszikus jogágak fontosságáról a projekt szervezőivel beszélgettünk.
Idén rendezik harmadszor az ABSZI – Országos Alkotmánybírósági Szimulációs Versenyt. Az Alkotmánybíróság és MCC Jogi Iskola tandeméhez csatlakozott az Igazságügyi Minisztérium is. Minek köszönhető az egyre bővülő szakmai támogatás?
Dobó Sára Borbála: Az ABSZI-t eredetileg az Alkotmánybíróság megkeresésével és közreműködésével az MCC azért rendezte meg, hogy az alkotmányjog iránt érdeklődő joghallgatók mind szakmai tudásukat, mind előadókészségüket megmérettethessék. Az Igazságügyi Minisztérium potenciált látott a lehetőségben, és anyagi támogatás révén biztosítja, hogy a jelentkezők a legjobb felkészítésben, a döntőben pedig kimagasló jutalomban részesüljenek.
Andrikó Imre: Szerintem az elmúlt évek folyamán az ABSZI sikeresen bizonyította létjogosultságát a nagy egyetemi megmérettetések között. Az IM ezért is tarthatta fontosnak, hogy egy már biztos alapokon nyugvó verseny szervezéséhez járuljon hozzá.
Milyen új horizontok nyílnak meg az IM támogatásával?
D.B.S.: Úgy gondolom, a versenyzők számára kifejezetten különleges lehetőség, mikor maga a versenyszervezők készítik fel magas nívóval a megmérettetésre – az Igazságügyi Minisztérium minden jogi karon két alkotmányjogi tanár támogatásával kívánja a versenyzők felkészítését segíteni.
A.I.: Mindezeken túl nem szabad elfelejtenünk, hogy a jogászképzésben amúgy is aktív IM rendelkezik egy olyan hálózattal, ami a hasonló versenyek lebonyolítását nagyban megkönnyíti. A minisztériumi szakmai csapat segítségével egy minden eddiginél színvonalasabb eseményt hozhatunk létre, ami vonzóbbá teheti a versenyt a hallgatók számára.
Mit nyerhetnek ezzel a szakmai háttérrel a versenyzők?
D.B.S.: A döntőbeli első helyezettek az Alkotmánybíróságon kapnak gyakornoki helyet, amely mindenképpen különleges lehetőség.
Imi: Nekem már van némi tapasztalatom a hasonló versenyeken való részvételről. Úgy vélem azzal, hogy a jelentkezők célzott felkészítést kapnak, elindíthatja őket egy olyan jogterület felé, amivel akár egész életük folyamán szívesen foglalkoznának.
Egyesek már űrjogászokról beszélnek, másik a jogot olyan modern szektorokkal vegyítik, mint a mesterséges intelligencia. Van létjogosultsága ebben a környezetben egy alkotmányjoggal foglalkozó versenynek?
D.B.S.: Szerintem abszolút van. Mind a mesterséges intelligencia, mind az űrjog épít olyan univerzális jogi alapokra, elvekre, amelyek markánsan megjelennek az alkotmányjogban,
Az alkotmányjognak mindig meglesz egy különleges zsinórmérték szerepe, ami egy gyorsan változó világban minden eddiginél fontosabb. A verseny során kifejezetten törekedünk arra, hogy olyan képességeket használjanak a jelentkezők, melyeket a gyakorlatban is kamatoztatni tudnak.
Az ABSZI eddig nagyrészt az interakcióra épült: mennyiben nehezíti meg a helyzetet a járványhelyzet? Miben lesz más – esetleg több – az idei verseny?
A.I.: A járvány alapvetően a harmadik fordulóra gyakorolhat hatást, reméljük azonban, hogy szeptemberre változik valamelyest a helyzet, és a döntő már az Alkotmánybíróság üléstermében kerülhet megrendezésre – azonban készülünk természetesen B tervvel is.
és várhatóan ennek bizonyos elemei a pandémia után is megmaradnak. Ebben a helyzetben fontos a kreatív problémamegoldás, amit szervezői oldalról igyekszünk széleskörűen alkalmazni.
Milyen kompetenciákra van szüksége egy mai joghallgatónak?
D.B.S.: Az egyetemen megszerzett tudás gyakorlatba való átültetésre, amelyben szintén segítségére lesz mind a verseny, mind az arra való felkészülés, hiszen akár a rövidebb feladatok megoldásakor, akár a döntőbeli beadványismertetésnél rengeteget számít az elmélet megvalósítása.
I.A.: A csapatmunka és a már említett kreativitás pedig olyan terep, ami a hagyományos egyetemi keretek között nem mindig kerül előtérbe. A versenyfeladatok elkészítése folyamán kifejezetten igyekeztünk ezekre a készségekre helyezni a hangsúlyt.
Mit tud fejleszteni ezen kompetenciák közül az ABSZI?
A.I.: Mivel a versenyre négyfős csapatokban lehet jelentkezni, a versenyzők mindenképpen fejlődni fognak a csapatmunka területén. A harmadik fordulóban kulcskérdés, hogy ki milyen eredményesen tud érvelni a határozattervezete mellett. Ebből kifolyólag bizonyos retorikai és érveléstechnika készségek kerülnek előtérbe.
Nyitókép: Almási-Kerényi Dóra
A Bundestag történelmi lépést tett, hogy megakadályozza a szélsőséges politikai erők befolyását: új törvény garantálja az Alkotmánybíróság függetlenségét és működésének zavartalanságát.
Úgy nem élhetne azon kiváltságok egyikével, amelyek ellen „elvtársai” annyit küzdenek – írja az Il Giornale.
A tárca nemzetközi jogi szakértők bevonásával fog lépéseket tenni a magyar érdekek védelme érdekében.
Kiszivárgott dokumentumban közlik az aktuális véleményüket, miután az előző véleményük alapján megreformálta az egyetemeket a kormány.
Módos Márton, az Inforádió főszerkesztője és ügyvezetője, valamint Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója nyilatkozott a tulajdonosváltásról. Páros interjúnk.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
A zenész őszintén értékelte a kormányfő törekvését a békére, miközben az EU-t komoly kritikával illette.
Ma reggelre mindenki tudja már, mi történt Magdeburgban.
