Aggályos: a Budai Várban lakó bérlők nevét és címét tette közzé V. Naszályi Márta

Adatvédelmi szempontból komoly aggályokat vet fel, hogy a nevük és lakcímük szerepel a várnegyed önkormányzati lakásait bérlő egyes lakosoknak azokban a polgármesteri határozatokban, amelyeket a közelmúltban tett közzé az I. kerületi önkormányzat honlapján V. Naszályi Márta. Az I. kerület párbeszédes polgármestere megválasztása óta ígér új lakásrendeletet a kerületben, amelyben többek közt a vári lakosok lakásbérleti szerződéseinek felülvizsgálatát tervezte.

Korábban beszámoltunk róla, hogy a polgármester választási ígéretei között szerepelt, hogy az új lakásrendelettel lehetővé teszik a Budai Várban örökbérleti joggal rendelkező lakók számára az általuk bérelt ingatlanok megvásárlását.

Fontos megjegyezni, hogy az I. kerület műemléképületeiben lévő lakások – köztük a várban található ingatlanok – helyzete abszolút egyedülálló. A rendszerváltoztatást követően ugyanis ezeket a „tanácsi” lakásokat nem engedték privatizálni, így önkormányzati tulajdonba kerültek. Az ezekben az ingatlanokban lakó emberek egy része olyan lakásban élt, amelyet tőle vagy családjától vett el a pártállam a szocializmus idején.

Így tehát a saját lakásukat tudták tovább bérelni az önkormányzattól. Az igazságtalan helyzetet úgy kívánták rendezni, hogy az érintettek részére rendkívül alacsony szociális bérleti díjat állapítottak meg és úgynevezett örökbérleti jogot biztosítottak, vagyis e lakások bérleti joga örökölhető lett. 

Hangulatkeltés

A bérleti jogot emellett az önkormányzat hozzájárulásával el is cserélhették egyéb ingatlan tulajdonjogára. A lakáscsere után az új bérlőnek továbbra is örökölhető volt a bérleti joga, azonban már költségelvű lakbért kellett fizetnie.

A várnegyedben található lakások ügyére Bayer Zsolt publicista, újságíró lakáscseréjének története miatt irányult a figyelem. V. Naszályi és az ellenzéki politikusok egy része törvénytelennek nevezte az újságíró lakáscseréjét (az ügy mára pereskedésig fajult). A vári lakosok nagy része, köztük a – többek közt azóta is beváltatlan választási ígéretek miatt – párbeszédes polgármesterre szavazó polgárok

A lapunknak nyilatkozó egyik örökbérlettel rendelkező lakó szerint V. Naszályiék úgy állítják be a helyzetet, mintha a vári lakások bérlői mind a „kormány kedvezményezettjei, a Budai vár lakásait törvénytelenül bitorló burzsujok” lennének. A lakásokat törvényesen bérlő helyiek nagy része emiatt érthetően kellemetlen helyzetbe került.

A hangzatos ígéretekkel szemben a kampányban említett lakásrendelet máig nem született meg, és bár állítólag dolgoznak az ügyön, konzultációkat és fórumokat is tartottak, még egy tervezetet sem tett közzé a V. Naszályi vezette önkormányzat. Azt viszont már beismerték, hogy hiába ígérték, a lakásokat nem lehet majd megvásárolni. „Cserébe” belengették a bérleti díjak 250 százalékos emelését, ezzel, valamint a hangulatkeltéssel az ingatlanok értékének drasztikus csökkenését, és óriási veszteséget okozva a bérleti joggal rendelkező lakosoknak. 

V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere

Pellengérre állítva

Ebben a helyzetben tették közzé az egyes bérlőkkel kötött szerződéseket; erről a járvány miatt a képviselőtestület hozzájárulása nélkül, rendeleti úton döntött a polgármester. Az átláthatóságot hirdető párbeszédes politikus azonban valószínűleg nem gondolta át, mit okoz a lakásuk értékének csökkenését elszenvedő, és az ellenséges közhangulat miatt amúgy is nagyon kényelmetlen helyzetbe került lakóknak azzal, hogy nevük és címük alapján egyértelműen be lehet őket azonosítani.

Egyes szerződésekben nem csak a lakó neve, hanem rokoni viszonyok, a bérlőtársként feltüntetett személyek neve is szerepel. Sőt, a bérleti díjak összege is, amiből akár a bérlő jövedelmi helyzetére is lehet következtetni.

De hogy is néz ki mindez jogilag?

A Mandinernek nyilatkozó adatvédelmi szakjogász, Hegyi Áron Antal szerint az ügyben a bérlő magánszemélyek információs önrendelkezési joga és az információszabadság, mint a közügyek szabad vitatását lehetővé tevő alapjog ütközik egymással. Az hogy melyiknek van elsőbbsége, esetenkénti mérlegelést igényel.

Az említett szerződésekben az önkormányzat kizárólag a bérlők neveit teszi megismerhetővé; a határozatban az „anyja neve”, „születési hely és idő” felismerhetetlenné van téve, ezeket a nyilvánosság nem ismerheti meg. Az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv) szerint az a természetes személy aki államháztartási szervvel létesít üzleti kapcsolatot, köteles erről tájékoztatást adni.

A vonatkozó bírósági jogértelmezés szerint ez azt jelenti, hogy amennyiben magánszemély kerül kapcsolatba állami szervvel (jelen esetben önkormányzattal), a magánszemély azonosításához feltétlenül szükséges adatokat – mint közérdekből nyilvános személyes adatot – kell megismerhetővé tenni. Vagyis azzal, hogy az önkormányzat határozatában a bérlő nevét szerepelteti csupán és a határozatban szereplő magánszemélyek személyes adatait közérdekből nyilvános személyes adatként kezeli, nem valósít meg jogsértést – mondja az adatvédelmi szakember.

Egy példa

Hegyi szerint ugyanakkor

A közfeladatot ellátó szervnek weboldalán az infotörvény vonatkozó melléklete szerinti adatokat kell közzé tennie. A melléklet szerint az önkormányzat a költségvetési támogatások kedvezményezettjeinek nevét-, illetve az ötmillió forintot elérő vagyonhasznosításra kötött szerződések szerződő feleinek nevét köteles közzétenni.

Vizsgálandó tehát, hogy a bérleti szerződések mennyiben minősülnek költségvetési támogatásnak (vélhetően nem minősülnek annak, különös tekintettel arra, hogy a korábbiakhoz képest emelt összegű bérleti díjat kell fizetni), és mennyiben haladják meg az ötmillió forintot. Ezek hiányában a szerződő felek személyes adatainak a weboldalon szereplő kötelező közzétételi listában nem kellene szerepelnie. Ezen felül a bérlők közötti viszony (testvére, anyja, házastársa), mint személyes adat közzétételének jogszerűsége még inkább kérdéses, hiszen a bérlők közötti viszony nem minősül közérdekből nyilvános adatnak.

Az egyik szerződésben szerepel név, a másikban nem

Érdekes módon azonban az önkormányzat oldalán közzétett határozatok közül nem mindegyikben látható az érintettek neve és lakcíme. A születési támogatásokról szóló döntéseknél például csak a kedvezményezettek monogramja szerepel. Nem egyértelmű, hogy például a 2020_31_(V_11) vagy a 48/2020 számú polgármesteri határozatokban miért törölték a magánszemély nevét, szemben az említett határozatokkal, amikben a teljes név és lakcím szerepel.

Az adatvédelmi szakjogász szerint magával a határozatban történő szerepeltetéssel nincsen gond,

és kérdéses, hogy milyen szempontrendszer szerint differenciál az önkormányzat az egyes támogatásokról szóló határozatokban szereplő személyes adatok megjelenítése vagy felismerhetetlenné tétele között.

Amennyiben jogsérelem állapítható meg, kezdeményezhető a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálata, illetve a sértett fél akár bírósághoz is fordulhat.