Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Ágazati klaszterrendszert építenek ki, az új stratégia több száz milliárd forintos beruházást von maga után.
Január végéig elkészül a védelmi ipari stratégia, amelynek a legfontosabb eleme az ágazati klaszterrendszer kiépítése – nyilatkozta a Figyelő üzleti hetilap legújabb számában Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, aki a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztossal és a Honvédelmi Minisztériummal együttműködésben felel a stratégia kidolgozásáért. Palkovics László megjegyezte: hat klasztert terveznek létrehozni, amelyek köré szervezve Magyarország újraépíti védelmi iparát; magasabb szinten, mint korábban bármikor. A klaszterek a szektorban érdekelt iparvállalatokat is tömörítik, irányításuk pedig az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozik majd – tette hozzá.
Harcjárműfejlesztés, légvédelem, kiberrendszerek
A részleteket ismertetve elmondta, hogy a klaszterek egyike a harcjárműfejlesztésre irányul, a zalaegerszegi üzem mellett ebben szerepet kaphat többek között Győrben a Rába Nyrt. és Kaposváron a BM Heros Zrt. A miniszter folytatta: a légi védelmi ipar centruma keletre kerül, helikopteralkatrészgyártó üzemet hoznak létre Gyulán az Airbusszal alkotott vegyesvállalattal, továbbá Békéscsabán átalakítják a repülőteret és az ottani szakképzési centrumot az iparág igényeinek megfelelően. Várpalota is klaszterközpont lesz, ahol lőszereket és aknavetőgránátokat előállító üzemeket építenek a Rheinmetal AG nevű európai védelmi vállalattal karöltve. A fegyvergyára révén Kiskunfélegyháza is bázis lesz; ide kapcsolódóan a szegedi lézerközpont kapacitásaira is épít az új stratégia. A budapesti klaszter a hírközlésre, a telekommunikációra és a kiberrendszerek fejlesztésére szakosodik majd, a hatodik terület pedig a szenzoroké lesz, Északkelet-Magyarországon létesítendő központtal.
High-tech ipar kiépítése, 5G és drónok
Az új stratégia többszáz milliárd forintos beruházást von maga után, a források előteremtésének megkönnyítése érdekében létrejön a Védelmi Ipari Kockázati Tőkealap – jegyezte meg Palkovics László, aki egyben utalt arra is, hogy legalább 30-50 évre érdemes tervezni. A miniszter szerint a védelmi ipar fejlesztését nagymértékben segíti a high-tech magyar ipar kiépítésének kormányzati támogatása is, azaz például a járműipar fejlesztése, a kutatási rendszer reformja, az 5G-s mobilhálózat kiépítése, a mesterséges intelligencia projektek felkarolása és az ipar 4.0 program elindítása. Palkovics László kiemelte, hogy a szakterület kutatási hátterének a felépítésére nagy hangsúlyt fektetnek, ezen belül vezető szerepet játszik majd az állami hátterű Védelmi Innovációs Kutató Intézet. Az intézet három telephelyen kezdheti meg a működését: míg Budapesten az alkalmazott kutatásokon, főként a mérnöki területen lesz a fő fókusz, addig a szegedi tudományos és innovációs park a lézerkutatásokon túl az alapkutatásokért felel, Zalaegerszeg pedig a különböző eszközök validációjára, például a speciális drónokéra szakosodik.
A védelmi ipar termékei exporttermékek is
A védelmi ipar által előállított eszközök kiváló exporttermékek, a harcjármű ugyanolyan exportcikk, mint egy személyautó vagy egy mobiltelefon – hangsúlyozta Palkovics László utalva arra, hogy az Európai Unió jogszabályait betartva járnának élen a nemzetközi piacokon. A miniszter arra a kérdésre, hogy a következő hét éves uniós ciklus pénzügyi forrásainak a kedvezményezettjei mely piaci szereplők lehetnek elmondta, hogy a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozásokat kívánja helyzetbe hozni a kormány a jövőben is, ahogy eddig is. A források bő kétharmada a zöldvállalatokat és a tudásalapú társadalmat segítheti – tette hozzá utalva arra, hogy a tervek szerint már a ciklus első két évében megjelentetik a pályázatok jelentős részét. Palkovics László az interjúban felidézte, hogy Magyarországnak a második világháborúig számottevő, de még utána is értékelhető hadiipara volt, egészen annak 1990-es felszámolásáig. A rendszerváltás után valamiért sokan azt gondolták, már nem érdemes a védelemmel törődni, így felszámolták a szektort, amely azon túl, hogy védelmi eszközöket állított elő, high-tech ipari módszertant is képviselt.
(MTI)
Fotó: Lynx gyalogsági harcjármű a zalaegerszegi ZalaZone Járműipari Tesztpálya fogadóépülete közelében 2020. december 17-én, a Lynx-harcjárműgyár alapkövének ünnepélyes letétele alkalmából tartott bemutatón. A német Rheinmetall és a magyar állam vegyesvállalata által mintegy 60 milliárd forintból épülő, a kategóriájában legkorszerűbbnek számító Lynx harcjárműveket gyártó üzemből 218 harcjármű kerül a Magyar Honvédséghez, amelyből 172-t gyártanak majd le a 2023-ra elkészülő zalai üzemben. MTI/Varga György