Mi nem dughatjuk homokba a fejünket

„Forradalmi tett manapság Jézushoz tartozni és ezt fel is vállalni a mindennapokban?

Forradalmi tettnek nem mondanám, de nem is népszerű. Egyre inkább az evangélium radikalitásához és tisztaságához kell visszatérnünk.

Valójában semmi mást nem ígértek nekünk, hiszen sosem mondták, hogy könnyű lesz kereszténynek lenni, és hogy ez világi értelemben könnyű befektetés. Jézus azt mondta, hogy őmiatta fűt, fát, bogarat fognak ránk kiáltani, sőt üldöztetésnek leszünk kitéve. Mi még kényelmes helyzetben vagyunk itt, Közép-Európában, hiszen a világ olyan szegletében élünk, ahol ugyan érhet minket verbális agresszió, de még alapvetően nem vagyunk kitéve üldöztetésnek a keresztény hitünk miatt.

Nem úgy, mint Afrikában vagy Ázsiában. Lehet tudni pontos adatokat, hogy hány ember szenved el üldöztetést ezeken a területeken?

A statisztikák szerint naponta 13 embert ölnek meg bizonyíthatóan és tételesen azért, mert Jézus Krisztushoz tartoznak. És ebben nincsenek benne azok, akiket vélelmezünk, hogy azért öltek meg, mert Jézus követői voltak. Ez egészen elképesztő szám!

Nyugat-Európában szinte mindennaposak a keresztényellenes támadások, templomokat gyújtanak fel, szobrokat rongálnak meg. Miért távolodnak el a nyugatiak az egyháztól?

Nyugaton az egyház talán elkényelmesedett, mert túl nagy a megfelelési kényszere. Sokkal inkább keresi földi szirénhangok kegyeit, mintsem azt az igazságot, ami 2000 éve rá van bízva, és amelynek elméletileg a képviseletére hivatott. Ez kommunikációs síkon is megjelenik, amikor arról beszélünk, hogy vegyük-e le a keresztet egy stockholmi templom tornyáról, mert mi van, ha az sértő. De ezzel együtt is el kell mondani, hogy nagyon komoly erők dolgoznak az egyház és a hit megmentésén, túlélésén, például Franciaországban. Vannak olyan mozgalmak, közösségek és egyének, akik őrzik a lángot.”