Hol egy jó mester? Indul a hazai „Szakember-Tinder”

„Épületüzemeltetésben dolgoztam, és ha valamelyik családtagomnak, barátomnak, ismerősömnek kellett egy jó szakember, rendszerint hozzám fordultak, hogy adjam már meg egy jó burkolónak vagy kőművesnek a telefonszámát. Aztán egyszer csak a feleségem azt mondta, ezzel kezdeni kellene valamit, ha ekkora a kereslet rá; innen az ötlet” – mondja Sipos Péter, a doApp marketingért felelős társtulajdonosa. Az applikáció szlogenje is ez: „Tudunk rá valakit!”.

Az építőipar évek óta tartó kihívása a szakemberhiány, amit valószínűleg a kormány idén induló lakásfelújítási támogatási programja tovább fokoz; hiszen azzal, hogy a szaktárca számításai szerint csak idén 300 ezer család veheti igénybe több száz milliárd forint értékben, 

Erős kezdés

Elvileg a legjobb pillanatban lép tehát piacra a doApp, ami az alapján, amit Sipos Péter elmond, kicsit olyan, mintha egy online társkereső lenne, csak éppen szakembereknek és megbízóknak.

A szakember beregisztrál, kiválasztja, mely területeken és milyen munkákat szeretne végezni, és várja a megrendelők özönét. Legalábbis február 1-től, avat be a marketingszakember, mert egyelőre csak a szakemberek előregisztrációja zajlik, a leendő ügyfeleket csak akkor akarják ráengedni a felületre, amikor már összegyűlt a kritikus számú szakember. „Ahhoz képest, hogy december közepén indult ez az egész, és itt voltak közben az ünnepek is, már százas nagyságrendben előregisztráltak az ország minden szegletéből kőművesek, ácsok, tetőfedők, vízvezetékszerelők és mindenféle mesterember” – mondja bizakodóan Sipos.

Kép: Földházi Árpád / Mandiner

A leendő megbízó dolga még egyszerűbb: regisztrál, majd fényképet készít a kijavítandó, megoldandó területről, feltölti azt egy rövid leírással, és várja az ajánlatok beérkezését, amelyek közül válogathat. „Ahogy beérkezik az ajánlat, élőben chatelhetnek a felület erre kifejlesztett részén, szóval a szakember megkérheti, hogy a megrendelő mérje le a problémás területet, vagy készítsen más, számára használhatóbb fényképet, és módosíthatja is az árajánlatát” – sorolja Sipos. 

A minőségnek ára van

A megbízó egyébként egy hétszázalékos szolgáltatási díjat fizet az egészért a doAppnak, amiért cserébe olyasvalamiket kaphat, ami az építőipar egy részében kuriózumnak számít: például számlát.

Ezt a doApp állítja ki, felé pedig a mesterember számláz. Hogy az említett hét százalék sok vagy kevés, az egyéni döntés kérdése, mindenesetre Sipos fontosnak tartja megjegyezni: ha a megbízó egy házat építtet fel, nem fogják milliókkal legombolni, az összeget maximalizálták 200 ezer forintban.

Eleve nem az óriási projektek voltak a fókuszban, hanem az olyan mindennapi esetek, mint amikor valaki hirtelen csőtörést szenved, vagy nem tudja felfúrni a frissen vásárolt konyhabútorát, akkor könnyebben és hamarabb találjon szakembert rá, mintha végigtelefonálgatja a Google-találatok által kidobott szerelőket, emellett korrekt hozzáállást és minőségi munkát kapjon a pénzéért. 

„Mindenkinek megvan a maga felújítási horrorsztorija a késve vagy soha meg nem érkező mesteremberről, a kóklermunkáról, az eltűnésekről. Ennek is szerettünk volna véget vetni” – mondja Sipos, hozzátéve: ismer elég szakembert ahhoz, hogy tudja, az érmének két oldala van. „Persze hasonló hozzáállás a megbízók részéről is ugyanígy előfordul, amikor nincsenek a megbeszélt időben otthon, vagy például utólag próbálnak okoskodni a fizetéssel” – világít rá. Éppen ezért a doAppal is arra koncentrálnak, hogy mindkét oldalról kiszűrjék azokat, akik ilyen viselkedésre hajlamosak. 

DoAppal a kóklerek ellen

„A dolog lényege, hogy a szakemberek és a megbízók értékelhetik egymást, hogy mennyire voltak megelégedve a másikkal” – világosít fel Németh Gábor, a cég IT-fejlesztésekért felelős társtulajdonosa. Mint mondja, mindkét fél osztályzatot adhat és szöveges indoklást fűzhet hozzá, így amikor beérkezik egy ajánlatkérés vagy egy ajánlat, az ember egyből látja, kivel áll szemben. Emellett tervbe van véve, hogy alkalmanként próbavásárlókkal tesztelik a szakembereket. Ezek együttesen kirostálják majd a kókler szakembereket és a megbízhatatlan megbízókat – veszi vissza a szót Sipos, hozzáfűzve, hogy a doApp a panaszkezelést is felvállalja, azaz bármelyik fél jelezhet neki, és 48 órán belül kivizsgálják az ügyet, szankcionálják a problémát okozó felet, és anyagilag kompenzálják belőle a sértettet.

Sipos úgy véli, ha kellő méretűvé tud nőni a doAppot használók köre, azzal mindenki jól jár, és vannak még tartalékok a szakemberekből is, például vidéken – erre szolgál a lehetőség, hogy egy szakember nem csak a saját megyéjében vállalhat munkát, hanem bejelölheti akár az egész országot – és az eddigi feketézők körében is. Utóbbiak nem feltétlenül rossz szakemberek, és

ezeknek a mestereknek is megéri majd fehéríteni, ha nem akarnak kimaradni a lakásfelújítási lázból – mondja kérdésünkre Sipos. Tapasztalatai szerint egy jó szakember, ha – például az appnak köszönhetően – folyamatosan dolgozhat, egy-, vagy akár kétmillió forintot is megkereshet havonta. „Számoljuk ezt ki a támogatás huszonnégy hónapjára, és igen szép summa lesz a vége” – mondja Sipos. Ugyanígy segíthet azoknak is az app, akik eddig csak a szájhagyomány által szűkre szabott térben mozogtak, mert mondjuk nem volt kedvük vagy idejük, esetleg affinitásuk hirdetésekkel foglalkozni.

Az alkalmazás egyébként nagyon egyszerű kezelőfelülettel bír, ami Németh Gábor szerint eleve cél is volt. Érdekes módon eddig negatív visszajelzést nem kaptak, így bizakodnak, hogy a jövőben is jól teljesít majd az app. A doAppban egyébként – csakúgy, mint például a Vateránál – tilos a felületen kívül kommunikálni a megbízóval, azaz megkerülni az appot. Az IT-szakember szerint egy automatizált rendszer fogja kiszűrni az ilyen próbálkozásokat, amely még fejlesztés alatt áll.

Február 1-től élesben

A doApp egyébként igazi család vállalkozás: Németh Gábor, Sipos Péter és utóbbi felesége, az ötletgazda hármasban alkotják a céget, mindent ők csinálnak, hiszen alkalmazottjaik egyelőre nincsenek, és már most, a kilövés előtt is rengeteg idejüket leköti az applikáció.

Ebből fakadóan előre próbálnak felkészülni a várható nehézségekre, és bizony van is még miben fejlődniük – állapítják meg kérdésünkre. Például a már említett ügyeskedés-kiszűrő rendszer, vagy a regisztráció és a számlázás automatizálása – jelenleg ugyanis manuálisan igazolják vissza a regisztrálókat és szintén egyesével írják a számlákat. Ez pedig biztosan tarthatatlan lesz, ha február 1-jétől beindul az üzlet, és

„Egyszóval kihívás akad bőven. Nagy fába vágtuk a fejszénket, de jól megéleztük, és reméljük, pont jókor vagyunk jó helyen” – összegzi a helyzetet Sipos.