melyben a magyar állam értelme és célja a nemzet fennmaradása és a magyar emberek életminőségének javítása. A magyar nemzet pedig akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad: az anyaországi magyarság, a Kárpát-medencei magyarság és a diaszpóra magyarsága is – szögezte le Semjén Zsolt.
Intézkedéseik közé sorolta, hogy az alkotmányban jelezték, hogy Magyarország nem csak felelősséget vállal, de visel is a külhoni magyarokért, valamint az összetartozási törvénnyel és számos más jogszabállyal nyilvánvalóvá tették az egy, oszthatatlan magyar nemzet valóságát, ami a történelem viharjai által határokkal van szétszabdalva.
A külhoni támogatáspolitika Semjén Zsolt szerint négy elemen nyugszik
A külhoni támogatáspolitika Semjén Zsolt szerint négy elemen nyugszik, a legfontosabb az identitás megerősítése. Ezek közé sorolta az erdélyi Sapientia Egyetem vagy a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc főiskola működtetését, ezer óvoda építését vagy tatarozását és több mint háromezer templom felújítását vagy építését is. Beszélt a magyar iskolába járó külhoni magyar gyermekek támogatásáról, valamint a határtalanul programról is, melynek célja, hogy ne legyen olyan magyar gyermek, aki úgy végzi el az iskolát, hogy intézményes formában nem volt külhoni magyar környezetben. Hozzátette: a gazdaság támogatására sem volt soha precedens. Ez jó az ott élő magyaroknak, akiknek a megélhetését segíti – „ha száz évig hátrány volt a határokon túl, hogy valaki magyar, itt az ideje, hogy előny legyen” – de a többségi nemzetnek is munkát, infrastruktúra fejlesztést, forrásokat jelent. Magyarország szempontjából pedig egyfajta gazdasági expanzióként is felfogható – jelentette ki Semjén Zsolt. Azt mondta: minden külhonban befektetett forint legalább 50 fillérnyi GDP-növekedést eredményez a magyar gazdaságnak, és két forint növekedést az adott terület GDP-jében.
Szólt arról is, hogy a kormány támogatja az etnikai alapú magyar pártokat, mert nem mindegy, hogy egy területnek magyar képviselője, polgármestere van-e, hogy a magyar szervezetek benn vannak-e az adott utódállam parlamentjében, vagy szerencsés esetben kormányon vannak-e ezek a pártok az utódállamban. A honosítást, mint a külhoni támogatáspolitika negyedik pillérét az asszimiláció megállításának lehetőségének, a „Trianonra ma adható reális válasznak” nevezte.