Semjén: A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad

A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad – fogalmazott a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában az elmúlt tíz év magyar nemzetpolitikáját összegezve.

„Gyurcsány Ferenc porig rombolta a nemzetpolitikát”

Semjén Zsolt emlékeztetett: Gyurcsány Ferenc porig rombolta a nemzetpolitikát, ezért a 2010-es kormányváltáskor nem tatarozni kellett, vagy ráépíteni, hanem előbb eltakarítani a romokat, utána pedig felépíteni egy nemzetpolitikai filozófiát. Úgy fogalmazott: Gyurcsány Ferenc a 2004. december 5-ei, külhoni magyarok állampolgárságáról szóló népszavazásnál „manifeszt nemzetárulással” képes volt miniszterelnökként a saját nemzete ellen kampányolni, amivel egyfajta „lelki Trianont” okozott a külhoni magyarságban.

Olyan mély ellenszenv van benne, „mondhatni hungarofóbia”, és olyan idegenség a nemzet ügyeivel és a külhoni magyarsággal szemben, hogy a saját politikai racionalitása ellenére megtagadta a külhoni magyaroktól az állampolgárságot. Nyilván ebben benne volt az egykori SZDSZ „zsigeri hungarofóbiája” is – vélekedett Semjén Zsolt.

Elmondta azt is, a korábbi baloldali kormányfő nem hívta össze a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), ami az egyetemes magyarság legfontosabb tanácskozó testülete, így a magyar-magyar párbeszéd intézményes formája megszakadt. Semjén Zsolt nagy szerencsének nevezte, hogy Szili Katalin akkori parlamenti elnök úgy mentette át a MÁÉRT-et, hogy létrehozta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát.

„Nincs A és B kategóriájú magyar állampolgár”

Felidézte, a 2010-es választások előtti időszakban megkereste néhány szocialista politikus, hogy konszenzussal hozzanak egy törvényt, amely megadja a külhoni magyaroknak az állampolgárságot, de korlátozott jogokkal. Semjén Zsolt álláspontja azonban az volt, hogy a külhoni magyarok nem „kvázi magyarok”, ezért nekik nem „kvázi állampolgárság”, hanem teljes jogú állampolgárság jár. Nincs A és B kategóriájú magyar állampolgár – hangsúlyozta.

A választásokat követően a Fidesz és a KDNP ezért első lépésként, még a kormány megalakulása előtt kiterjesztette az állampolgárság lehetőségét a szavazati joggal együtt minden magyarra, bárhol él a világban, valamint még abban az évben összehívták a Magyar Állandó Értekezletet.

Semjén Zsolt kiemelte: a nemzetpolitikát először filozófiailag gondolták át, és abból vezették le a konkrét lépéseket. Ennek lényege az, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, amit csak és kizárólag az az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek. A magyar a magyarságát, a lengyel a lengyelségét, a horvát a horvátságát. Hangsúlyozta:

melyben a magyar állam értelme és célja a nemzet fennmaradása és a magyar emberek életminőségének javítása. A magyar nemzet pedig akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad: az anyaországi magyarság, a Kárpát-medencei magyarság és a diaszpóra magyarsága is – szögezte le Semjén Zsolt.

Intézkedéseik közé sorolta, hogy az alkotmányban jelezték, hogy Magyarország nem csak felelősséget vállal, de visel is a külhoni magyarokért, valamint az összetartozási törvénnyel és számos más jogszabállyal nyilvánvalóvá tették az egy, oszthatatlan magyar nemzet valóságát, ami a történelem viharjai által határokkal van szétszabdalva.

A külhoni támogatáspolitika Semjén Zsolt szerint négy elemen nyugszik

A külhoni támogatáspolitika Semjén Zsolt szerint négy elemen nyugszik, a legfontosabb az identitás megerősítése. Ezek közé sorolta az erdélyi Sapientia Egyetem vagy a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc főiskola működtetését, ezer óvoda építését vagy tatarozását és több mint háromezer templom felújítását vagy építését is. Beszélt a magyar iskolába járó külhoni magyar gyermekek támogatásáról, valamint a határtalanul programról is, melynek célja, hogy ne legyen olyan magyar gyermek, aki úgy végzi el az iskolát, hogy intézményes formában nem volt külhoni magyar környezetben. Hozzátette: a gazdaság támogatására sem volt soha precedens. Ez jó az ott élő magyaroknak, akiknek a megélhetését segíti – „ha száz évig hátrány volt a határokon túl, hogy valaki magyar, itt az ideje, hogy előny legyen” – de a többségi nemzetnek is munkát, infrastruktúra fejlesztést, forrásokat jelent. Magyarország szempontjából pedig egyfajta gazdasági expanzióként is felfogható – jelentette ki Semjén Zsolt. Azt mondta: minden külhonban befektetett forint legalább 50 fillérnyi GDP-növekedést eredményez a magyar gazdaságnak, és két forint növekedést az adott terület GDP-jében.

Szólt arról is, hogy a kormány támogatja az etnikai alapú magyar pártokat, mert nem mindegy, hogy egy területnek magyar képviselője, polgármestere van-e, hogy a magyar szervezetek benn vannak-e az adott utódállam parlamentjében, vagy szerencsés esetben kormányon vannak-e ezek a pártok az utódállamban. A honosítást, mint a külhoni támogatáspolitika negyedik pillérét az asszimiláció megállításának lehetőségének, a „Trianonra ma adható reális válasznak” nevezte.

Több mint egymillió-egyszázezer „nemzettársunk vált honfitársunkká és polgártársunkká”, teljes jogú állampolgársággal, szavazati joggal – emelte ki Semjén Zsolt. Hozzátette: mindez személyes életcélja is volt. Mivel édesanyja erdélyi, ezért pontosan tudja, mit jelent az, amikor egy évszázadon keresztül „bozgoroznak” egy családot, és kisebbségi sorba kényszerítik az embereket saját szülőföldjükön. Most az állampolgárság megadásával egyfajta történelmi igazságszolgáltatás is történt – vélekedett a miniszterelnök-helyettes.

(MTI)

Címlapkép: MTI/Bruzák Noémi