Mint írták, a kormányzat a nagy cégek tárgyévi iparűzési adó feltöltési kötelezettségének eltörlésével egyszeri, a likviditásban jelentkező 40 milliárd forintot, a szolidaritási adó megemelésével több mint évi 25 milliárd forintot, a Fővárosi Vízművek közműadójának emelésével több mint évi 2,5 milliárd forintot vesz ki közvetlenül „a budapestiek zsebéből”. Ezt még tetézik az olyan „kisebb” tételek, mint a budapesti parkolás, mérhetetlen környezetszennyezéssel együtt járó, ingyenessé tétele, a 2020. évre jóváhagyott központi költségvetési támogatások „egyoldalú átütemezése, vagy a hulladékgazdálkodás központosítása, majd privatizációja”.
Még egypár panasz és egyéb döntések
A költségvetés tervezése során fontos pénzügyi megtakarításokat is eredményező szervezeti változásokról is dönteni kellett. A költségvetési egyensúly biztosítása érdekében, a szigorúan tervezett kiadások mellett is 79,9 milliárd forint saját, későbbi fejlesztésekre félretett forrást kell bevonni finanszírozási bevételként. „Ezzel a főváros korábban felhalmozott tartalékai tulajdonképpen kimerültek, új fejlesztési feladatok finanszírozása az újabb tartalékok képzéséig lényegében csak támogatásból lehetséges” – mutattak rá a költségvetési javaslatban.
Karácsony Gergely a költségvetésen kívül egyebek mellett döntött arról is, hogy a jövő évre 10 százalékkal megemelik a gyermekétkeztetés díját a főváros tulajdonában álló ingatlanokban működő óvodákban és iskolákban. Az emelést kezdeményező Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes azzal indokolta a változtatást, hogy az étkeztetési díjakat 2015 óta nem emelték, azóta pedig drasztikusan növekedtek az élelmiszer árak, a közüzemi díjak, továbbá a bérköltségek.
(MTI)