Elfogadta az Országgyűlés az Alaptörvény módosítását

134 szavazattal 45 ellenében 5 tartózkodás mellett kedd délelőtt elfogadta az Alaptörvény kilencedik módosítását az Országgyűlés. A módosítás a többi között az alkotmányba foglalja, hogy az anya nő, az apa férfi. A zárószavazás előtt a Demokratikus Koalíció képviselői kivonultak az ülésteremből. Az Alaptörvény kilencedik módosításáról szóló törvényjavaslatot Varga Judit igazságügyi miniszter nyújtotta be november 10-én.

A család fogalmát megerősítő L) cikkbe a következő rendelkezés kerül:

„Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.”

 A gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogáról szóló XVI. cikk a következőkkel egészül ki:

„Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez  szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”

A módosítások erősítik a közfeladatot ellátó intézmények függetlenségét is. Az Alaptörvény 38. cikke például azzal egészül ki, hogy „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak kétharmados többséggel lehetne hozzányúlni az olyan alapítványi formához, amelyben például a Budapesti Corvinus Egyetem, vagy a Színház- és Filmművészeti Egyetem működik.

A módosítás definiálja a közpénz fogalmát is. Eszerint az Alaptörvény 39. cikke azzal egészül ki, hogy a

Az indoklás szerint azért határozzák meg a közpénz fogalmát, hogy „az alkotmányos szervek gyakorlatában megjelent eltérő helyett egységes gyakorlat alakulhasson ki.” A dokumentumban az is olvasható, hogy „egyértelműen, világosan és az állami működés egészét átfogóan” definiálják a közpénz fogalmát, „amely az átlátható közpénz felhasználás garanciája”. Az is az indoklásban áll, hogy „a meghatározással a fogalom valamennyi alkotmányos, állami és önkormányzati szervre, állami és önkormányzati intézményre kiterjed”.

Módosul a különleges jogrend is

Az eddigi hatféle különleges jogrendet most három fogalomba sűrítik, ezek

Az indoklás szerint a módosítás „egy korszerűbb, a változó biztonsági környezethez jobban alkalmazkodó és az elmúlt évek válságkezeléseinek tapasztalataira építő, hatékony rendszer kialakítását szolgálja.” Emellett „számos ponton többlet garanciákat épít be a védelmi és biztonsági funkciók ellátásának szervezeti, működési és szabályozási keretei tekintetében is.”