Nyomozást rendeltek el Karácsony Gergely ellen a Pride miatt

A törvény szerint, „aki megtiltott gyűlést szervez, vagy arra való részvételre felhív, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

„Nem mondhatunk le arról az álomról, hogy egyszer minden magyar egy hazában élhessen” – fogalmazott a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese.
A Mi Hazánk Mozgalom szerint ünnepnappá kellene nyilvánítani augusztus 30-át, a második bécsi döntés kihirdetésének, vagyis Észak-Erdély Magyarországhoz visszatérésének évfordulóját – közölte a párt elnökhelyettese a Facebook-oldalára feltöltött videóban. Dúró Dóra a Románia budapesti nagykövetsége előtt, a román nemzeti ünnepen, az erdélyi románok által 1918-ban megfogalmazott gyulafehérvári nyilatkozat évfordulóján tartott sajtótájékoztatón felgyújtotta a trianoni békeszerződés ratifikálásról szóló 1921. évi XXXIII. törvény egy kinyomtatott példányát. Megjegyezte, a törvényt azóta sem helyezte hatályon kívül az Országgyűlés, annak ellenére sem, hogy azt kezdeményezte a Mi Hazánk Mozgalom.
„Észak-Erdély visszatérésének napja a hazatérés napjaként hivatalos állami ünnep lenne, amelyen a sikeres revíziókról, így Kárpátalja, a Felvidék és a Délvidék egy részének visszatéréséről is meg lehetne emlékezni” – mondta a független parlamenti képviselő. Úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarságot ma is hátrányosan megkülönböztetik Romániában, üldözik a jelképhasználatot, akadályozzák a magyar nyelv használatát és a területi autonómia kialakítását. A Mi Hazánk szerint ezért szégyenletes Áder János köztársasági elnök június 4-én tett nyilatkozata, miszerint Magyarország a második világháború óta annak ellenére sem élt a szomszédéival szemben területi követelésekkel, hogy arra a történelem lehetőséget kínált volna. Ez nem erény, hanem „gyávaság, hiba és bűn” – fűzte hozzá. „A békés revízió lehetőségével igenis élni kellene, és nem mondhatunk le arról az álomról, hogy egyszer minden magyar egy hazában élhessen” – mondta Dúró Dóra.
Apáti István alelnök, független parlamenti képviselő a világtörténelem egyik legigazságtalanabb döntésének nevezte a trianoni békeszerződést. A sajtótájékoztató végén lakossági bejelentésre a rendőrök igazoltatták Dúró Dórát és Apáti Istvánt, felírták az adataikat, illetve megvárták, amíg a politikusok eltakarítják a nagykövetség előtti járdáról a felgyújtott iratköteg maradványait.
(MTI, Mandiner)