Most viszont megújítjuk.
„Az elmúlt 9 év nem volt elég a Fidesznek a Lánchíd megújítására – most viszont megújítjuk. Az előző városvezetés által kiírt, majd általuk vissza is dobott közbeszerzésen mintegy 35 milliárdba került volna a híd megújulása, az ezzel összevethető legolcsóbb ajánlat a BKK által kiírt közbeszerzésen valamivel 27 milliárd alatt van. Megyünk tehát előre, ahogy ígértük. Egy valaki azonban nem teszi a dolgát: a kormány. A híd felújítására februárban(!) megígért 6 milliárd forint átutalására kilenc hónap is kevésnek bizonyult.
Persze, aligha elkerülhető, hogy Lánchíd ügyében újratöltsék a propagandagépezetet, de a lényeg ez: az eddigieknél kedvezőbb feltételekkel, évtizedes tétlenség után újulhat meg Budapest és a város egyik legfontosabb szimbóluma.”
A magyar társadalom a hosszú Rákosi–Kádár-korszak alatt elveszítette politikai tájékozódását és viselkedési mintáit, amelyek egyébként a félfeudális Horthy-rendszerben sem alakulhattak ki teljes értékűen.
Ebben a post-Pride állapotban a kormány lassan alkalmatlanná válik az együttélésre.
Mindennek van határa, elég volt!
Amikor egy politikai szereplő úgy látja, sikertelen volt az elmúlt időszakban, akkor érdemes valamit változtatnia.
Nem győzött levegőért kapkodni.
A tudomány és a nemzeti önkép összefonódik Kapu Tibor küldetésében – véli Orbán Viktor, aki azt is elárulta: ezúttal nemcsak politikusként, hanem magánemberként is megérintette a történet.
Létezik az LMBTQ-lobbihálózat, a mélyállam, amely a háttérben, a törvények tudatos és szándékos kijátszásával, vagy akár megsértésével befolyásolja az új nemzedéket.
