Erős helyzetből gyenge teljesítmény

Oláh Dániel írása a Mandiner hetilapban.

Megszorítások következhetnek Budapesten – derült ki október elején. A Fővárosi Érdekegyeztető Tanács ülésén a főpolgármester elmondta: az „életéért küzdő” főváros vezetése 0,5 százalékos, újraindításinak nevezett adó kivetését fontolgatja. Az 5 milliárd forintot meghaladó iparűzésiadó-alappal rendelkező cégek fizetnék addig, amíg Budapest le nem küzdi a koronavírus-válság gazdasági hatásait. Karácsony Gergely egy posztjában azt is hangoztatta: fontos lenne, hogy a kormány ne sarcolja értelmetlenül a fővárost.

A főpolgármester az Indexnek adott interjúban Budapest „nehéz anyagi helyzetéért” a járványt, illetve a kormányt hibáztatta. Mint elmondta, összesen 150 milliárd forintos kiesés várható – ebből 100 milliárdért a gazdasági visszaesés és az iparűzésiadó-bevétel csökkenése felelős (ez az adó adja a főváros bevételeinek nagyjából 70 százalékát), 30-35 milliárd forint pedig a Budapestet sújtó kormányzati megszorításokból adódik. Hozzátette: szerinte nincs még egy kormány a világon, amely a járvány és a válság időszakában támogatás helyett sarcolja a településeket. 

A karácsonyi történetből az körvonalazódik – mint az egy nyári posztjából kiderül –, hogy „harminc év óta először fordul elő, hogy a főváros az államkassza nettó befizetőjévé válik, vagyis Budapest finanszírozza az államot”. Sőt úgy látja, az utóbbi években csontsoványra éheztette a kormányzat az egykori fejőstehenet, most pedig egyenesen a vágóhídra akarja küldeni.

Fővárosi főösszegek

Hogy állításait alátámassza, Karácsony Gergely előszeretettel emlegeti, hogy az ország területén adott időszakban megtermelt jövedelemnek, azaz a GDP-nek a 40 százaléka Budapesten keletkezik, ennek azonban mindössze a 2,7 százalékáról dönthetnek a főváros vezetői. Állítása azért nem állja meg a helyét, mert a 2,7 százalékban nincsen benne a kerületeknek juttatott összeg. Márpedig ha a Fővárosi Önkormányzat (386,1 milliárd forint) és a kerületek bevételeinek (597,3 milliárd forint) összegét vesszük, akkor az azt jelenti, hogy Budapest 983,4 milliárd forintból – 2019-es árfolyammal számítva 3,1 milliárd euróból – gazdálkodhat. Vagyis a főváros vezetése nem a Karácsony Gergely által emlegetett, Budapesten megtermelt jövedelemnek a 2,7, hanem jóval több, legalább a 6,2 százalékával rendelkezhet.

Ez a több mint 6 százalékos érték összehasonlítva más európai nagyvárosokéval nemhogy nem lóg ki a sorból, de rögtön Varsó és Prága közé helyezi Budapestet. A lengyel főváros költségvetési főösszege 4,2, a csehé pedig 2,5 milliárd euró. Tehát a régiós nagyvárosok hasonló nagyságrendű összegből gazdálkodnak. Ám míg Prága közösségi közlekedésre, oktatásra, egészségügyi és szociális szolgáltatásokra, Varsó pedig még egészségügyi támogatásokra, lakossági szolgáltatásokra és környezetvédelemre is fordítja a rendelkezésre álló összeget, addig Budapesten csupán közösségi közlekedésre és bölcsődékre­óvodákra kell költeni, a többi feladatot döntően a központi kormányzat állja. Vagyis bár a budapesti költségvetés főösszege nem marad el jelentősen Prága vagy Varsó főösszegétől, a mi fővárosunkban a legszűkebb az ellátandó feladatok köre – hasonló összegből kell jóval kevesebb tevékenységet kigazdálkodni. Mindezt úgy, hogy Budapest 2020-ban 86,4 milliárd forint központi költségvetési támogatást kapott működési célokra, ami 2021-ben harmadával nő, 116,2 milliárdra.