A DK és a Momentum szavazói a legelkötelezettebbek a közös lista mellett

November 9 és 11-e között a Szociális Demokráciáért Intézet megbízásából a ZÁVECZ RESEARCH Piac- és Társadalomkutató Intézet IVR kutatást végzett 1000 fős országos mintán, több kérdésben kikérve a választópolgárok véleményét az ellenzéki együttműködésről. E kutatás során már a korábbi vizsgálathoz képest többen, az összes megkérdezett 40%-a támogatta a közös ellenzéki listát, a 36%-os támogatottsággal rendelkező Fidesz-KDNP listával szemben – olvasható az atv.hu-n.

Közös program

Az eredményekből kiderül: a választók 58%-a, az ellenzéki szavazóknak pedig 86%-a szükségesnek tartja, hogy a hat ellenzéki pártnak közös programja legyen a választásokra. Még a kormánypárti szavazók 22%-a is úgy vélekedett, hogy az ellenzéknek közös programmal kell a választópolgárok elé állnia. A jelenleg bizonytalan szavazók 60%-a is szükségesnek tartja az ellenzéki pártok közös programját.

Pártokra lebontva ez így néz ki: a DK-sok 96, a momentumos szavazók 95%-a támogatja a közös programot. Legkevésbé az LMP szavazók tartják szükségesnek a közös program melletti elköteleződést, noha táborukban is többségben vannak a támogatók.

A közvélemény-kutatás szerint az emberek többsége úgy látja, meg kell teremteni a megválasztott képviselők kötelezettségét, hogy a közös program megvalósítását támogatják az új parlamentben. Az összes megkérdezett 62%-a vélekedik úgy, hogy csak az lehet az ellenzék közös jelöltje, aki elfogadja a közös programot. Az ellenzéki szavazók 80%-a ezt az álláspontot osztja. Leginkább a DK és a Momentum szavazói (86-86%), legkevésbé az LMP szavazói tartják ezt feltételnek, de utóbbiak körében is 71%-os a kötelezettségvállalás szükségességének támogatása. A kormánypárti szavazók 41%-a is hasonlóan vélekedik.

Közös lista?

Talán a legérdekesebb kérdés az, milyen konstrukcióban, hány listával induljon az ellenzék 2022-ben. Az adatokból az látszik, hogy a választók 57%-a az egy közös listát támogatta, csak 18% gondolta célszerűnek a több listát. Az ellenzéki szavazók 78%-a pedig az egy közös ellenzéki listára szavazott, csupán egytizedük preferálta a több listát. Ez esetben is a DK és a Momentum szavazói a legelkötelezettebbek az egy lista mellett (88% illetve 83%), de az LMP-s szavazók négyötöde is az egy listát támogatja. Meglepő módon magas a több lista támogatása az MSZP szavazók körében és nem meglepő módon a Jobbik táborában, bár még a jobbikosok közel kétharmada is kiáll az egy lista mellett. A kormánypárti szavazók között is többségben vannak az egy ellenzéki listát támogatók.

Végül a kutatás azt is megállapította, hogy az ellenzéki szavazók aktivitását erősen befolyásolta az is, hogy kevésnek tartották azt az információt, amely eljutott hozzájuk a képviselőválasztásról, illetve az ellenzék közös jelöltjéről. Valószínűsíthető, hogy egy előválasztás lebonyolítása a megfelelő jelölt személyének kiválasztására és az ellenzéki szavazók változást akaró igényének lehetővé tételére, fenti információhiányt legalábbis mérsékelni tudta volna a Szociális Demokráciáért Intézet szerint.