Határozatot szavazott meg pénteken a Minority SafePack támogatásáról a német parlament.
Európa legnagyobb lakosságú és legbefolyásosabb országának parlamentje egyhangúlag megszavazott határozata felhívással fordul az Európai Bizottsághoz, hogy léptesse életbe a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezésben foglaltakat – írta meg a vinczelorant.eu. portál. A felhívást a kormányzó alakulatok, a kereszténydemokrata CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD kezdeményezte. Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, a határozat ötletét megfogalmazó FUEN elnöke szerint a Bundestag döntése a legjobbkor érkezett.
Még mindig nem magától értetődő a kisebbségek védelme
A dokumentum kijelenti, hogy Európában sajnos a kisebbségek védelme és támogatása még mindig nem számít magától értetődőnek, ezért tartják fontosnak, hogy a Bundestag és a német kormány támogassa az első olyan kezdeményezést, amely átfogó jogi keretet biztosítana a nemzeti kisebbségek védelmére és megerősítésére az Európai Unió szintjén. A határozat emlékeztet, hogy az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét és Nyelvi Chartáját nem minden uniós tagállam ratifikálta és alkalmazza. A koppenhágai kritériumok kettős mércéjének veszélyére is kitér: míg a csatlakozás előtt álló tagállamoknak szigorú feltételeknek kell eleget tenniük a kisebbségvédelem terén, a csatlakozás után senki nem kéri ezeket számon – sem rajtuk, sem a régebbi tagállamokon.
Ezért alapvető fontosságú, hogy az Európai Bizottság, az Európai Parlament, valamint az Európai Unió Tanácsa intézményi szinten foglalkozzon a kisebbségek védelmével, és hogy a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét rögzítsék az Európai Unió jogi kereteiben – szögezi le a határozat, amely a Minority SafePacket az őshonos kisebbségek egyik legfontosabb és határozottan a legsikeresebb kezdeményezésének nevezi az utóbbi években.
A legjobbkor jött
A Bundestag méltatja a FUEN, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának sikerét a több mint egymillió aláírás összegyűjtésében és rámutat, hogy az európai nyelvi és kulturális sokféleség tiszteletben tartása és támogatása, az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak hatékony védelme az Európai Unió állandó és fontos feladata.
„Ez a támogatás a lehető legjobbkor jön, egy olyan időszakban, amikor Németország az Európai Unió soros elnöke, az Európai Bizottság elnöke pedig a német Ursula von der Leyen. Úgy gondolom, az Európai Parlament decemberi plenáris határozata és az Európai Bizottság januári hivatalos döntése előtt az eddigi legfontosabb támogatást sikerült most megszerezni” – fogalmazott a Bundestag-határozat elfogadását követően Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke.
(vinczelorant.eu)
Fotó: MTI/EPA/Felipe Trueba
A lap emlékeztetett, Magyarország korábban többször is hangoztatta, hogy nem fogja jóváhagyni az Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatos első tárgyalási forduló megnyitását.
A „merjünk kicsik lenni” szellemében a teljes behódolás mellett döntött a Tisza Párt.
Az Európai Bizottság elnökének esze ágában nem volt cáfolni az álhíreket a Plovdivba tartó repülőútjával kapcsolatban.
E mellett eltörpül a már megszokott „még több fegyvert Ukrajnának” mantra.
Az osztrákok az Európai Bírósághoz fordultak a cél elérése érdekében.
Sorsdöntő időszak vár az Európai Unióra.
Csak nézd meg a pofáját ennek a személyiségzavaros idióta f…nak, és mindent érteni fogsz…
Az AI Summit 2025 első napján a mesterséges intelligencia magyar jövője került a fókuszba. Palkovics László új magyar MI-stratégiát, Nagy Márton 68 milliárdos tőkeprogramokat jelentett be. Az előadások az egészségügytől az űriparig mutatták be az MI átalakító erejét, miközben a kkv-k digitalizációja és a társadalmi kihívások is terítékre kerültek.
