Támogatás vagy gyarmatosító logika? – magyarságpolitikáról vitázott Gajdics Ottó és Gulyás Márton

Mint ismert, a Székely Nemzeti Tanács még tavaly kezdeményezett aláírásgyűjtést azért, hogy az Európai Unió kezelje kiemelten a nemzeti kisebbségi régiókat, így segítve az elszakított területeken élő magyarság identitásának megőrzését is. (A témáról tavasszal Vincze Lóránt EP-képviselőt is faggattuk.) Bár a kezdeményezést május 7-ig lehetett aláírni, a koronavírus-járvány miatt az Európai Unió meghosszabbította a folyamatot. Ahhoz, hogy az Unió érdemben is foglalkozzon a javaslattal, hét tagállamból legalább egymillió aláírást kell gyűjteni. 

Ugyan az egymillió aláírás megvan, de kevesebb mint hét országból. Az Írdalá.hu csapata igyekszik a közbeszéd homlokterében tartani a kérdést: rendszeresen szerveznek beszélgetéseket az uniós kisebbségek helyzetéről. Ráadásul ősszel újraindult a kampány is – nemrég éppen Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója beszélt az aláírás fontosságáról, amelynek célja immár a kétmillió aláírás összegyűjtése.

Legutóbb Jeszenszky Zsolt és Fodor Gábor beszélgetett a kérdés tágabb hátteréről, csütörtök délután pedig Gulyás Márton és Gajdics Ottó ült egy asztalhoz. A beszélgetést Nagy József, a 24.hu újságírója moderálta, aki lendületesen kezdte a beszélgetést, mondván, hogy haza akar érni az este nyolc órakor kezdődő Standard Liege-Mol Fehérvár meccsre. Érdekes, hogy a három résztvevő közül a legfiatalabb, Gulyás Márton viselt maszkot, aki ezt Gajdics Ottó „veszélyeztetettségével” is indokolta. „Még csak ötvenhét vagyok” – reagált nevetve a jobboldali újságíró.

Közelebb hozhatja az aláírásgyűjtés a két oldalt?

Bár a moderátor a hazafiság kérdésére igyekezett fókuszálni, a beszélgetés elején nem lehetett kikerülni azt a témát, hogy miért is ült le egymással vitatkozni a két szereplő, akik minden kérdésben homlokegyenest ellenkező álláspontot foglalnak el. Gajdics Ottó elmondta, azért vállalta  felkérést, mert Gulyás Márton – amellett, hogy aláírta a kezdeményezést – kifejezetten őt akarta vitapartnernek. „Továbbá az ügy nagyon fontos, és

– tette hozzá a Szabad Föld főszerkesztője.

Gulyás Márton is jó ügynek tartja az aláírásgyűjtést, valamint jó döntésnek azt, hogy a kormányzat tudatosan távol tartja magát a témától. „Gajdics Ottó ahhoz a korosztályhoz tartozik a jobboldali közéleti szereplők közül, akiknél még nem merül fel az ellenfél delegitimálása, sajnos az én korosztályomba sorolható kormánypárti megmondóemberekkel már nem lehet vitatkozni” – indokolta Gulyás azt, hogy miért választotta a jobboldali publicistára esett a választása. A székelyek petíciójával kapcsolatban úgy fogalmazott:

Van esély a két oldal – a moderátor megfogalmazásában a Fidesz és a többiek – közeledésének az aláírásgyűjtés november 7-i lezárulását követően? – hangzott a következő felvetés. Gajdics Ottó szerint a közeledés egy nagyon hosszú folyamat lesz, amit ő már nem is biztos, hogy megél. Elmondta: a vád, hogy a jobboldal kirekeszti a baloldaliakat a nemzetből, nem állja meg a helyét, mert számos esetben a baloldaliak nem vállalják fel identitásukat – ilyen az, amikor nem tűzik ki a kokárdát.

A diplomácia és a „gyarmatosító logika”

Gulyás Márton emlékeztetett: ő sok esetben próbált gesztust gyakorolni, például amikor interjút készített Trianon századik évfordulója kapcsán Bayer Zsolttal. Ugyanakkor hozzátette, hogy Bayernek szerepe van a közbeszéd légkörének elmérgesítésében. Gulyás úgy látja, az Orbán-kormány tíz éve tartó regnálása sem hozott minőségi változást a határon túli magyarok életében. Szerinte az elszakított területek magyarsága között is megjelent a kulturális megosztottság és a toxikus légkör, amit a magyar kormány exportált oda.

– reagált Gajdics, aki szerint soha nem volt ilyen jó magyarnak lenni Szerbiában, ahol olyan légkört sikerült teremteni, hogy a vajdasági magyarok már nem akarnak elmenni szülőföldjükről. Gajdics szerint hülyeség exportálásról beszélni, hiszen bizonyos feszítő kérdések ugyanúgy léteznek a külhoniak körében is, mint itthon. Gulyás fenntartotta véleményét, miszerint egy „gyarmatosító logika” alapján eltartotti-kitartotti viszony alakult ki a kormány és a határon túli magyar közösségek között. Kritizálta a magyar külügy – Szijjártó Péter miniszterségével fémjelzett – keményebb hozzáállását is, mert szerinte

ez „csorbítja a szórványmagyarság esélyeit”. Gajdics szerint azonban a „barátkozás” a környező országok kormányaival pont ebben a tíz évben kezdődött el. Hozzátette: meg kell találni az egyensúlyt, hogy egy esetleges diplomáciai csatározás ne ártson a határon túli magyarságnak.

Nagy József utolsó felvetése az volt, hogy vajon milyen haszna lehet az aláírásgyűjtésnek, a két oldal között megindult párbeszéden túl. Ha sikerül megismertetni a külvilággal a székelyek helyzetét, már nyert ügyünk van – mondta Gajdics, aki azonban hozzátette, hogy gyalázatnak tartaná, ha az európai intézmények nem foglalkoznának a kérdéssel, vagy egy-két beszélgetés után lesöpörnék azt az asztalról.

Gulyás Márton szerint baj, ha egy ilyen téma kell ahhoz, hogy a két oldal szóba álljon egymással. Szerinte több ilyen vita kellene, csak a közéleti szereplők többsége lusta, és nem veszi a fáradtságot ahhoz, hogy leüljön és megbeszélje vitapartnerével az „antagonisztikusnak látszó ellentéteket”.

– mondta.

A beszélgetésről készült videó hétfőn kerül fel az Írdalá.hu Facebook-oldalára, de lapunk hasábjain is elérhető lesz.

Nyitókép: Szilléry Éva