A cél, hogy a magyar óvodákba járó gyermekek létszámát 2021 végéig 60 ezer főre emeljék.
Az óvodaprogram a Kárpát-medencei nemzetegyesítés jó eszköze, s annak megvalósítása jó halad – jelentette ki Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos a felvidéki Kürtön, ahol átadta a program keretében felújított helyi magyar nyelvű óvodát hétfőn.
A Felvidéken már száznál is több intézményt adtak át
A miniszteri biztos beszédében rámutatott: az óvodaprogram a Kárpát-medencei nemzetegyesítés nagyon jó eszköze, felülírja a nemzeti gyanakvást is a szomszédos népekkel, és így a velük történő, közös érdekeken alapuló európai együttműködést is segíti. Grezsa István elmondta: az óvodaprogram megvalósítása – amelynek keretén belül a Kárpát-medencében mintegy ezer óvoda és bölcsőde felújítását, illetve 153 teljesen új intézmény megépítését vállalták – nagyon jól halad, a Felvidéken az átadásra került intézmények száma már jóval túl van a százon.
A miniszteri biztos kiemelte: amellett, hogy jól halad az óvodaprogram, hatékony is, amit az is mutat, hogy biztatóak a felvidéki beiskolázási adatok is, a demográfiai tények és az elvándorlás ellenére nő a magyar óvodákba íratott gyermekek száma. Hozzáfűzte: az új intézmények adta jobb körülmények a magyar gyermekek fejlődését szolgálják, és azt is elősegítik, hogy a vegyes házasságokban született gyerekeket is magyar intézménybe írassák a szüleik.
„Ez nemcsak magyar gyerekeket jelent vegytisztán, hanem sok vegyes házasságban született gyereket, és egyre több esetben a többségi társadalom családjaiban született gyereket is oda íratnak szüleik, mert ott jobb képzést kaphatnak” – fogalmazott Grezsa István. Hangsúlyozta: az óvodaprogram „messzire tekint”, és a jövőbe fektet be, így hozzájárul majd a magyar kisiskolások számának növeléséhez is.
Az óvodaprogram 2016-os indulásakor megvalósítói azt a célt tűzték ki, hogy az akkor magyar óvodákba járó 48 ezer gyermek létszámát 2021 végéig 60 ezer főre emeljék. Bár a végleges adatokat hozó felmérés csak jövőre indul, de az eddigi kimutatások a magyar óvodákba járó gyerekek létszámának folyamatos emelkedését mutatják. A hétfőn Kürtön átadott intézmény felújítását mintegy 22 millió forinttal segítette a magyar kormány. A Felvidéken kedden Nagycétényben is átadnak egy, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében épített új óvodát és bölcsődét. Ez a Manócska nevet viselő komplexum az ottani szórványvidék egyetlen ilyen magyar intézménye lesz.
A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot 2016 decemberében, illetve 2017-ben hagyta jóvá a magyar kormány. A program, amely részben követi, részben pedig párhuzamosan fut a magyarországi óvoda- és bölcsődefejlesztési programokkal, Trianon óta a határon túli óvodákat célzó legnagyobb befektetés. A program két ütemében 38 és fél milliárd forint forrásból újítják meg az óvodai és bölcsődei rendszert Kárpát-medence-szerte. A program keretében a Felvidéken 165 intézmény felújítására, illetve 29 új intézmény megépítésére biztosított forrást a magyar kormány. A program a tervek szerint 2021 végéig, néhány esetben legkésőbb 2022 végéig fejeződik be.
(MTI)
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
E gondolat jegyében született meg Keresztury-Albert Zsolt zeneszerző különleges színpadi zeneműve. A Penta Essentia utazás a hamvasi öt géniusz földjén a veszteségek helyett a magyar lét teljességének kulcsát állítva a középpontba.
Rab Irén új könyvét akár történelmi útikalauznak is felfoghatnánk, amolyan gyakorlati tájékoztatónak a feledékeny közvélemény számára a határon túli magyarság közösségeiről. Gágyor Péter könyvrecenziója.
Akik ezzel riogatnak, azok csak egy dolgot árulnak el magukról: nem értik és nem érzik át a magyar sorstragédiát. Tari Tamás írása.
Az érdekfeszítő, inspiráló vitával tarkított beszélgetés során az archeogenetika szerepe, a magyar identitás fogalma, és a kettős honfoglalás elmélete is szóba került.
Mit tudunk honfoglaló őseink táplálkozásáról? Hogyan hatott egymásra a nemesi és a paraszti konyha? Mik azok a technológiák és alapanyagok, amelyeket a ma háziasszonyai is alkalmazni tudnának?
Különösen a déli országrészben lehet esőre számítani.
Az igazság, a tények itt már fabatkát sem érnek. Bilincses vágóképek kellenek Magyar Péternek – a neoávéhá meg intézkedik.
A kórházak tele vannak sérültekkel.
