A totalitárius diktatúrák áldozataira emlékezünk ma

2020. augusztus 23. 11:39

Ezen a napon írták alá a Molotov-Ribbentrop-paktumot.

2020. augusztus 23. 11:39

Augusztus 23-án tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapját, arra emlékezve, hogy 1939-ben ezen a napon írták alá a Molotov-Ribbentrop-paktumot. Az MTVA Sajtóadatbankjának összeállítása.

A sztálini Szovjetunió és a hitleri Németország közvetlenül a második világháború kitörése előtt kötött az egész világot megdöbbentő megnemtámadási szerződést. A szovjet vezető, Joszif Sztálin azután döntött a kommunista mozgalmat is erkölcsi válságba sodró megállapodás mellett, hogy kudarcot vallottak a nyugati hatalmakkal a kölcsönös biztonsági garanciákról folytatott tárgyalásai, miközben a tábornoki karban végzett tisztogatás nyomán meggyengült Vörös Hadsereg a Távol-Keleten harcban állt Japánnal. A kiegyezés a Lengyelország, majd Nyugat-Európa lerohanását már eldöntő német Führernek, Adolf Hitlernek is kapóra jött, aki így akadálytalanul vihette végbe az agressziót. Az 1939. augusztus 23-án Moszkvában Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter által Sztálin jelenlétében aláírt dokumentum azonnal életbe is lépett. A hét cikkből álló, tíz évre kötött egyezményben a felek arra kötelezték magukat, hogy tartózkodnak „az egymás ellen irányuló minden erőszakos ténykedéstől, minden támadó cselekménytől és minden támadástól, akár külön, akár más hatalmakkal együtt”.

A szerződésnek titkos záradéka is volt, amely német és szovjet érdekszférákra osztotta fel Kelet-Európát, s a háború kitörése után ennek alapján zajlott le a területi osztozkodás. A titkos kiegészítő jegyzőkönyv meglétét - amelynek szövegét Nyugaton már 1946-ban közzétették - a Szovjetunió egészen a gorbacsovi peresztrojkáig tagadta. Mindez csak elodázta az összecsapást: Hitler, miután már nem fenyegette a kétfrontos harc veszélye, 1941. június 22-én hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót, a Molotov-Ribbentrop-paktum hatályát vesztette. A náci Harmadik Birodalom 1945-ben megsemmisült, de a szovjet érdekszférába került kelet- és közép-európai országokban kommunista diktatúrák épültek ki, amelyek különböző formában, az elnyomás eltérő módozataival egészen az 1990-es évek elején bekövetkezett rendszerváltásig fennálltak.

Az emléknapot először 2011-ben tartották meg

2008 júniusában az Európa lelkiismerete és a kommunizmus címmel Prágában megrendezett nemzetközi konferencián Václav Havel volt cseh államfő így fogalmazott: Európa rendkívüli felelősséget visel a nácizmusért és a kommunizmusért, azért a két totalitárius rendszerért, amely ezen a földrészen jött létre. A tanácskozás résztvevői, majd szeptemberben az Európai Parlament (EP) magyar, észt, brit, német és lett képviselői azt javasolták, hogy augusztus 23-át, a Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának napját nyilvánítsák a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává. Az EP 2009 áprilisában fogadott el erről állásfoglalást. Az Európai Unió igazságügyi miniszterei 2011. június 10-én, a magyar EU-elnökség alatti utolsó ülésükön lengyel, magyar és litván kezdeményezésre közös állásfoglalásban emlékeztek meg a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatairól. A dokumentum emlékeztetett a totalitárius rezsimek áldozatainak emléknapjára, és felkérte a tagállamokat: vizsgálják meg, hogy saját országuk történelmének és sajátosságainak fényében milyen módon történjen a megemlékezés.

Az emléknapot először 2011-ben tartották meg. A soros EU-elnök Lengyelország fővárosában, Varsóban egy uniós kormányzati szintű konferencián abban egyeztek meg, hogy több országot átfogó hálózatot állítanak fel a totalitárius rendszerek kutatására. A platform októberi, prágai alakuló ülésén született megállapodást 13 ország 19 intézete írta alá, Magyarországot a Terror Háza Múzeum képviseli az együttműködésben. 2012-ben az európai emlékezetintézetek vezetői Budapesten írtak alá közös nyilatkozatot egy európai múzeum létrehozásáról, melynek feladata a kommunista, a nemzetiszocialista és egyéb totalitárius rendszerek működésének és bűneinek bemutatása. 2013-ban Litvánia fővárosában, Vilniusban emlékeztek meg a totalitárius diktatúrák áldozatairól. 2014-ben Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Norbert Lammert, a német Bundestag elnöke közös nyilatkozatot adott ki az emléknap alkalmából. A 2015-ben Tallinnban rendezett konferenciát elfogadott nyilatkozat szerint fel kell lépni a totalitárius rendszerek ellen, függetlenül attól, hogy mely ideológia talaján állnak, illetve milyen formában jelentkeznek.

Az Európai Parlamentben 2018 áprilisában mutatták be az emlékműtervet

A 2016-ban Pozsonyban rendezett Növekszik a radikalizmus az EU-ban elnevezésű konferencián az uniós igazságügyi miniszterek hangsúlyozták: készek mindent megtenni azért, hogy visszaszorítsák a növekvő radikalizmust és szélsőségességet. Budapesten 2017-ben is emlékmenetet tartottak, amelynek résztvevői a Kossuth tértől a Cipők a Duna-parton emlékmű érintésével vonultak a Terror Háza Múzeumhoz. 2018 júniusában Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel Óbudán a szovjet megszállás (a kommunista diktatúra) áldozatainak emlékművét. 2019-ben az emléknapon több európai közszolgálati televízió mutatta be a varsói székhelyű Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata (ENSR) kezdeményezésére készült, az európai totalitárius rendszerek nevében elkövetett erőszak és üldöztetés elszenvedőinek sorsát felidéző rövidfilmeket, ezek egyike az 1956-os magyar forradalom legfiatalabb áldozata, Mansfeld Péter emlékét idézte.

Az Európai Parlamentben 2018 áprilisában mutatták be a totalitárius diktatúrák áldozatainak a hagyományokkal szakító emlékműtervét, amely az európai intézményeknek otthont adó brüsszeli kerület egyik terén készül el. Az emlékhelyet a tér kövezetén alakítják ki, kockáiba vésve a diktatúrák fogvatartottjainak, áldozatainak kézírásos leveleit.

(MTI)

Összesen 20 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
egyvilág
2020. augusztus 24. 14:13
Egy alapos kis összefoglaló demokráciáról és diktatúráról, a demokrácia visszásságairól: https://egyvilag.hu/temakep/076.shtml
I_Isti
2020. augusztus 23. 15:41
https://m.youtube.com/watch?v=s2-orOHMEII És még ezek diktátorozzák Orbánt?
annamanna
2020. augusztus 23. 14:58
Ide is bemásolom, mert ezen nem árt elgondolkozni: A fasizmus olyannyira nem azonosítható a zsidók utálatával, hogy egyetlen fasizmus-definíciónak sem része az antiszemitizmus: https://hu.wikipedia.org/wiki/Fasizmus Jó pár definíció-kísérlet van rá, de senkinek sem jut eszébe a fasizmust az antiszemitizmussal azonosítani, hacsak nem Bástya elvtársnak, akinek az a problémája, hogy "Bástya elvtársat már meg sem akarják gyilkolni? Én már szart érek?!" Hajmeresztő az a logika, ami szerint a világháború nem szól másról, csak a zsidókról, a fasizmus nem szól másról, csak a zsidókról, mintha a világon senki más sem létezne, csak ők, a történelemben semmi más sem történt volna, csak mindenki őket üldözte. És ez a logika hasonlít ehhez a két könyvborítóhoz: 1. https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/552681/default/doc_url/knyv0087.jpg 2. https://antikhaz.hu/data/thumb/13657/800x600.jpg A Kánaánt elfoglaló héberek nem hagytak maguk után jelentős kulturális, művészeti, tudományos, épített örökséget (kivéve persze a Bibliát). A két könyvborító mégis a zsidókhoz akarja kötni az ókori pompás műalkotásokat, pofátlanul kisajátítva azokat, mintha bármit is az ókori héberek csináltak volna meg ezekből, pedig ők semmit nem tettek hozzá ezekhez a műkincsekhez, mert az életmódjukból egyáltalán nem következett, utólag persze jó ellopni a dicsőséget, szarkaként idegen tollakkal páváskodni.... Hazugság mindezt bibliainak nevezni. Visszataszító szellemi katyvasz mindent összekeverni, szemtelenek azok, akik mindent felnyalnak, és mindenről azt állítják, hogy az az övék, meg minden róluk szól, minden ki van sajátítva, mindenre einstand, stip-stop! A fasizmus-definíciók közül legalább az egyik meghatározást bemásolom: "vezérelv új civilizáció építésének akarata a hatalom kultusza elit- és küldetéstudat militarista színezetű mozgalom az ifjúság dicsőítése, juvenalizmus etatizmus, az állam szerepének abszolutizálása a forradalmiság és a tradicionalizmus sajátos keveréke rasszista jegyeket viselő szélsőséges nacionalizmus antimarxizmus imperialista, birodalom-építő hódító, terjeszkedő törekvések. Ha ezek a jegyek együttesen megtalálhatók, akkor nagy valószínűséggel fasizmusról van szó."
OberEnnsinnen
2020. augusztus 23. 14:56
A nácizmus mögött, mint kiváltó ok, ott az ideológiai provokáció, amely zsidó eredetű... A kommunizmus maga: zsidó ideológia. Régen és ma főként, iparszerűen, a roth schildi zsidó think-tank mindenkor lépésekkel a közhangulat és értékelési mód ELŐTT JÁR. Erre van szüksége, a hatalmat, pontosabban: uralmát csakis így tarthatja meg. A provokációk 99%-a tőlük ered, ez uralmuk egyik sarokpontja. A történelemben a háborúk, a vallások mentén zajlottak. Waterloo óta, miután zsidó pénzuralom vette át a hatalmat, a háborúk a roth schild érdekhatalomnak vannak alárendelve.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!