V4NA: Teljesen Soros György befolyása alá került az Emberi Jogok Európai Bírósága

Soros György teljesen befolyása alá vonta az Emberi Jogok Európai Bíróságát – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség. Soros pénze majdnem mindegyik mögött feltűnik. A Valeurs Actuelles francia konzervatív hetilap az év elején utánajárt, hogyan szivárgott be Soros György a nemzetközi bíróságba. A Strasbourgban működő Európai Jogi és Igazságügyi Központ (European Centre for Law and Justice, ECLJ) több mint húsz éve aktív szereplője a bírák döntéseit befolyásoló lobbitevékenységnek. Igazgatója, Grégor Puppinck francia alkotmányjogász számos területen részt vesz a bíróság munkájában, melynek legtöbb tagjával jó kapcsolatban van.

Puppinck elhatározta, hogy felgöngyölíti a Soros-hálózat és az EJEB kapcsolatát, egyesével átnézte a 2009 óta az EJEB-nél dolgozó 100 bíró önéletrajzát, hogy kiderítse, kapcsolatban állnak-e Soroshoz köthető szervezetekkel. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által rendelkezésre bocsátott összes nyilvános adat birtokában hat hónapnyi kutatás után elkészült a mintegy 200 oldalas tanulmány, mely részletesen bemutatja Soros György civil szervezeteinek hálózatát, beleértve azt, ahogy beépült és befolyást szerzett az Emberi Jogok Európai Bírósága felett, melyet szisztematikusan a saját ideológiájára formált.

A hét szervezet

Az ECLJ jelentése szerint az amerikai tőzsdespekuláns szövetségesei mellett több civil szervezet is együttműködik az Emberi Jogok Európai Bíróságával. A dokumentum hét olyan szervezetet azonosított, amelynek köze van a nemzetközi bírósághoz, illetve volt olyan munkatársa, aki bíró lett az ECHR-nél 2009 és 2019 között. Ezek a szervezetek: A.I.R.E. Center (Advice on Individual Rights in Europe), Amnesty International (AI), International Commission of Jurists (ICJ), Helsinki Biztottság (Helsinki committees and foundations network), Human Rights Watch (HRW), Interights (International Center for the Judicial Protection of Human Rights), Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundation.

Az A.I.R.E. Center kötelékéből egy ember lett bíró. Az Amnesty Internationallel három bíró működött együtt. Nem mellesleg ez a szervezet ezer szállal kötődik Soros Györgyhöz. Az OSF adatai szerint az Amnesty International Limited 2016 és 2019 között összesen több mint 6,6 millió dollár támogatást kapott Soroséktól. Ezenkívül többek között az AI csehországi, írországi és görögországi szárnya is szervezett külön támogatást.

Az International Commission of Jurists nevű szervezetnél 5 bíró is megfordult. Az ICJ is bőségesen részesült az OSF támogatásaiból, 2017 és 2018-ban összesen 1,9 millió dollárt kapott. Továbbá a szervezet jelenlegi főtitkára, a teheráni származású Saman Zia-Zarifi 2000-től a szintén Soros által finanszírozott Human Rights Watch Ázsia-divíziójának igazgatóhelyettese volt, majd 2008 és 2012 között az Amnesty International Ázsia–Csendes-óceán térségi igazgatójaként dolgozott, vagyis két Soros-zászlóshajónál is megfordult vezető beosztásban.

A Helsinki Bizottsággal 7 bíró működött együtt, köztük a bolgár Yonko Grozev is, akit az EJEB egyik testületének elnökévé választottak. A Soros-alapítvány előszeretettel támogatja a szervezet egyes országokban működő leágazásait. A bulgáriai Helsinki Bizottság 2016-ban 460 ezer dollárt kapott, 2018-ban pedig 320 ezret. A magyarországi szervezet 2016-ban 610, míg 2018-ban 50 ezer dollárt kapott. A Human Rights Watch-hoz, illetve az Interightshoz egy-egy bíró köthető. Előbbi szervezet 2018-ban 275 ezer dollárt kapott a Soros-alapítványtól.

CEU és Facebook

A Nyílt Társadalom Alapítványokat nem kell bemutatni, ez Soros György saját szervezete – írja az Origo. 2017-ben 18 millió dollárt utalt a számlájára. A ECLJ szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságának 12 bírája köthető az OSF-hez. Nevesítve van többek között a fentebb említett Grozev, de olyanok is feltűnnek, akik Soros egyeteméhez, a CEU-hoz kötődnek. Ilyen például a lengyel Lech Garlicki, aki egy programon vett részt a CEU-n, az albán Darian Pavli a CEU-n tanult, a magyar Sajó András pedig az egyetem oktatója volt. Sajó jelenleg a nemrég felálló Facebook felügyelő bizottság tagja lett. Az ECLJ jelentése megjegyzi, hogy a hét civil szervezettel kapcsolatban álló bírók olyan fontos ügyekben jártak el, amelyek valószínűleg precedenst teremtenek, és leggyakrabban a véleménynyilvánítás szabadságával, a menedékjoggal, a LGBT-jogokkal, a fogva tartási feltétellel, valamint a kisebbségi jogokkal kapcsolatosak.

Felmerül az összeférhetetlenség kérdése

Ezek után jogosan merül fel a kérdés, hogy nem merül-e fel az összeférhetetlenség kérdése az ECHR-nél. Májusban 150 európai ügyvéd és jogász közös állásfoglalásban foglalta össze, hogy miként lehetne megreformálni a szervezetet. Azt említették többek között, hogy arra kellene kötelezni a bírókat, hogy tegyenek közzé érdekeltségi nyilatkozatokat. Ennek ellenére az Európai Emberi Jogi Bíróságnak komoly pozíciókban vannak barátai. Vera Jourová, az Európai Bizottság cseh alelnöke májusban azt mondta, hogy a Bizottságnak nincs kétsége az ECHR integritásának és függetlenségének tekintetében – írta meg az Origo.

Fotó: Emmanuel Macron francia államfő beszédet mond az Emberi Jogok Európai Bírósága, az EJEB ülésén a szervezet strasbourgi épületében 2017. október 31-én. (MTI/EPA/AP pool/Jean-Francois Badias)