A miniszterelnök beszélt az uniós csúcs eredményeiről, a járványhelyzetről és az iskolaőrségről is szokásos péntek reggeli rádióinterjújában.
A brüsszeli csúcsról szólva Orbán Viktor kifejtette: „adósrabszolgaság fenyeget számos tagállamot a koronavírus gazdasági hatásai miatt”. Magyarország volt már hasonló helyzetben, a kormányfő úgy fogalmazott, hogy 2010-ben rossz érzés volt, hogy a magyar embereknek a kamatok ledolgozásáért kellett dolgozni.
A gazdasági helyzet miatt az unióban kitalálták, hogy a költségvetés mellé egy új csomagot is odatesznek a károk ellensúlyozása érdekében. A megállapodás a miniszterelnök szerint azért nem volt egyszerű, mert sok érdek van és emiatt nehéz megtalálni a nyugvópontot. Nem véletlenül a pápaválasztáson is érvényesül az alvásmegvonás, így ez volt most is, hogy létrejöjjön a tárgyalás. Fizikailag is jobban bírom ezt, mint mások – tette hozzá.
„Néhány ilyen libernyákot, akikkel vitatkoznom kellett, elviszek a hátamon”
– fogalmazott.
„Ha ilyen eurónyelven, ilyen bla-bla nyelven kell elmondani akkor azt mondjuk, sikerült megegyezni Európa jövőjéről. Ha magyarul beszélünk, akkor azt kell mondjuk, hogy a magyar és a lengyel erők megállították a liberális erők támadását. Visszavertük azt a kísérletet, hogy a minket illető pénzekről mások döntsenek. A migránspártiak azt akarták, hogy ugyan megkapjuk a pénzt, de a felhasználást nem ránk bízzák. Zsarolni akarták a magyarokat és a lengyeleket” – fejtette ki Orbán Viktor. Lesznek még próbálkozásaik, „nem háborút nyertünk”, hanem csak egy csatát – tette hozzá.
A miniszterelnök úgy látja, hogy kétféle nézet ütközik meg egymással Európa jövőjét illetően. Az egyik túl van a kereszténységen és a nemzeti kultúrán, idegeneket akarnak behozni és úgy gondolják hogy ez egy újabb lépés felfelé a történelem lépcsőfokain.
Ezzel szemben áll a másik oldal, akik szerint a nemzeteket és a kereszténységet kell erősíteni. „Mi szeretjük, ha biztonság és rend van, nincs terrorizmus és nem nekünk kell alkalmazkodni a jövevényekhez. Ezeket a csatákat a jövőben is folytatni kell” – jelentette ki a kormányfő.
5 nap alatt 3 milliárd euró
„Már a csúcs kezdetén kész volt egy tervezet, mely Magyarország számára igazságtalan volt, ezt kellett megváltoztatni és ez sikerült” – mondta el Orbán Viktor. A miniszterelnök és csapata 5 nap alatt szerzett Magyarország számára 3 milliárd euró (kb. 1000 milliárd forint) plusz támogatást,
„ez órabérnek sem rossz”
– fogalmazott.
„Magyarország része egy nagy európai piacnak, ugyanakkor van egy kommunizmusból hozott lemaradásunk” – folytatta a kormányfő. Ha mi kinyitjuk a kapukat, akkor a tőkeerősebb befektetők egy nehéz versenyt hoznak magukkal. A célunk, hogy annyit keressünk rajtuk, amennyit ők is keresnek rajtunk. Orbán Viktor szerint mind a külföldiek, mind a magyarok jól jártak a mostani alkuval.
Járványhelyzet
Orbán Viktor a koronavírus járványról azt monda, hogy ő mindig a haláleseteket nézte a járvány során. Elmondta: „ez a legfontosabb szám, mert ugyan kellemetlen a fertőzés, de az emberélet a legfontosabb. A környező országokban emelkedik a fertőzöttek száma, Magyarországon szerencsére nem, de ehhez továbbra is szükség van a határellenőrzésre és az olyan intézkedések fenntartására, mint például, hogy az országon átutazók egy korridoron keresztül közlekedhetnek”.
A nyaralásból hazatérők tesztjeinek árát augusztus 1-ig az állam állja, utána mindenki saját költségén kell, hogy intézze a tesztelést.
Rendet kell tenni az iskolákban
„Vannak az országnak olyan részei ahol annyira elvadultak a dolgok, hogy nem garantálható, hogy a szülők és a gyerekek megadják a tiszteletet a tanároknak” – mondta Orbán Viktor. Ők a mi gyerekeinkért dolgoznak, és ezt a szülők sokszor nem értik. A tanárnők kiszolgáltatottnak érzik magukat, ez pedig elfogadhatatlan. A kormányfő úgy fogalmazott: „nem vagyok hajlandó eltűrni ezt a helyzetet, hogy a tanárok rettegjenek, vagy féljenek, miközben mások javára végzik a munkájukat. A szülők bemennek hőzöngeni, ezt pedig nem lehet megtenni”.
Az iskolaőrség kapcsán Orbán Viktor szerint várható volt, hogy a liberális értelmiség vitatkozni kezd, de van egy határ amikor nem beszélgetni kell, hanem rendet tenni. Egyelőre 491 helyre kértek iskolaőröket.
„Az iskolában rendnek kell lenni”
– jelentette ki.
A baloldalra nem lehet számítani
A konzultációs ívek lopkodásáról szólva a miniszterelnök úgy fogalmazott: bármennyire is szomorú, de a baloldalra nem lehet számítani. Nem tudnak felülemelkedni a pártérdeken, pedig ha baj van, akkor össze kell fogni, de a baloldal ennek nem tesz eleget, sőt meg akarja akadályozni hogy a kormány és az ország összefoghasson, hogy egyetértési pontokat hozhasson létre.
„A szomszédos országokba a második hullám már megérkezett, ezért is fontos a konzultáció. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen egyetértési pontok vannak, ha baj van. Így menekültünk ki a pénzügyi és a migrációs válságból, és így fogunk kimenekülni a járványügyi válságból is” – zárta a beszélgetést a kormányfő.
(Mandiner)
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
A miniszterelnök szerint a modernitás ma már nem nyugati kategória.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Ezekről a kérdésekről vitatkozott a Mandiner Presszóban Dévényi István és Gajdics Ottó.
A biztonságpolitikai szakértő szerint van realitása, hogy Putyin leülne tárgyalni a tűzszünetről.
A magyar tudományos kutatói hálózat ökoszisztémáját a HUN-REN fogja össze, amely az Országgyűlésnek benyújtott tervezet szerint sajátos jogállású intézményé válik.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
