Hivatalnokokból álló bűnszövetkezetre csaptak le Romániában – jó pénzért árultak iratokat ukránoknak és moldávoknak
Falusiakat is bevontak az „üzleteikbe”.
A gyanú szerint Joób és társai fiktív számlázással közel 250 millió forintos hátrányt okoztak a költségvetésnek.
Amint arról mi is beszámoltunk, több százmillió forintos áfacsalás gyanújával őrizetbe vették Botka László bizalmas emberét, Joób Mártont. Keddi cikkünkben azt írtuk: Joób letartóztatásáról csütörtökön dönt a bíróság. Most a 24.hu cikke szerint ez megtörtént, azaz letartóztatta a Kecskeméti Járásbíróság a 250 millió forintos áfacsalással gyanúsított Joób Mártont és közvetlen munkatársait.
Szanka Ferenc, a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szóvivője a lap megkeresésére közölte: az ügyben eljáró nyomozási bíró a főügyészség indítványának megfelelően elrendelte a cég vezetőjének és két közvetlen munkatársának a 30 napos letartóztatását.
Joób Márton a szegedi polgármester, Botka László legszűkebb köréhez tartozik és az önkormányzatban a család- és szociálpolitikáért, illetve sportért felelős tanácsnok. A 2018-as választáson az MSZP és a Párbeszéd közös országgyűlési képviselőjelöltje volt Csongrád megye 2-es körzetében (Szeged), de B. Nagy László, a Fidesz-KDNP jelöltje megelőzte.
Most őt és társait azzal gyanúsítják,
„A megalapozott gyanú szerint a szórólapterjesztéssel foglalkozó – a bűnszervezet tetején álló szegedi székhelyű – gazdasági társaság a 2013 és 2017 vége közötti időszakban valós gazdasági esemény nélküli számlákat fogadott be fiktív számlák kiállítására létrejött cégektől. A számlázási lánc tetején álló cég a szórólapterjesztést négy megyében folytatta, jellemzően be nem jelentett alkalmazottakkal. Költségei fedezésére, valamint az áfafizetési kötelezettségének csökkentésére három különálló számlázási láncot alkotó cégcsoporttól fogadott be fiktív számlákat.
A számlázási láncban levő cégek kizárólag a fiktív számlák kibocsájtására jöttek létre, és a láncok legalján olyan gazdasági társaságok álltak, amelyek vagy nem teljesítették adóbevallási kötelezettségüket, vagy ha tettek is bevallást, az adót már nem fizették meg. A bűncselekményt megvalósító tevékenység leplezése végett a fiktív számlákat kiegyenlítették, de a számlakibocsátásért járó jutalékok levonása után a fennmaradó összeget visszajuttatták a szegedi cég vezetőjéhez” – olvasható a 24.hu-n.
A cikkből az is kiderül: a főügyészség szökés, elrejtőzés, valamint az eljárás meghiúsításának veszélye miatt indítványozta a gyanúsítottak letartóztatását. A nyomozás során megismert adatok szerint ugyanis a gyanúsítottak egy része az eljárásról való tudomásszerzést követően megpróbált eltüntetni néhány bizonyítékot, és a rájuk nézve kedvezőtlen vallomást tevő személyt megpróbáltak rábírni arra, hogy változtassa meg a vallomását. Az eljárás során pedig hamis nyilatkozattal próbáltak kivonni a bizonyítékok köréből olyan adathordozókat, amelyek terhelő adatokat tartalmaznak rájuk nézve.