Brutális pénzdíj, új versenyszám, innováció a köbön – visszatérnek a világsztárok Magyarországra
Világszenzáció készülődik a magyar fővárosban.
Lemondatta Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnökét. Szalai Piroska elmondása szerint választhatott: „közös megegyezéssel” távozik, vagy a BVK nem tud fizetni dolgozóinak. Kerpel-Fronius ezután saját emberét ültette az elnöki posztra, és komoly vádakkal illette Szalait. Kinek van igaza? Utánajártunk!
„Annak érdekében, hogy a támogatási szerződés az eredeti terveknek megfelelően az áprilisi közgyűlés napirendjére kerüljön, mindenképpen szükségesnek tartjuk, hogy csütörtökig lezárjuk ezt a kérdést” – ez a mondat olvasható az egyik levél végén, amelyet Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes irodavezetője, Kabos Eszter küldött Szalai Piroskának, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány azóta lemondott elnökének. Az említett „kérdés” pedig Szalai Piroska lemondása a BVK éléről, amelyet a Momentum politikusa kezdeményezett.
Magyarul a főváros egyik vezetője
Az egész az őszi önkormányzati választáson kezdődött, ahol Karácsony Gergely főpolgármesterré választását és számos kerületben elért ellenzéki győzelmet követően az ellenzéki összefogás pártjai saját kádereikkel töltötték fel a fővárosi cégek, alapítványok, testületeit.
A pártok leosztották maguk között a pozíciókat, de a Momentumnak kevés maradt a tortából: a Karácsonnyal szemben az előválasztáson elbukó Kerpel-Fronius megkapta ugyan a hangzatos nevű „okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes” tisztséget, ám ez a pozíció nem sok tényleges hatalommal jár. Kivétel talán a BVK, amelynek kuratóriumát Szalai Piroska vezette.
Szalai lapunk kérdésére elmondta, hogy kinevezése után először január közepén találkozott a főpolgármester-helyettessel, akitől addig semmilyen megkeresés nem érkezett a BVK-val kapcsolatos terveiről. A BVK februárban beadta az éves beszámolóját, amelyet a Fővárosi Közgyűlés el is fogadott, és a fővárosi költségvetés részeként megszavazta a BVK működési támogatásának folyósítását is, amelynek szerződését a tervek szerint a márciusi közgyűlésen fogadták volna el.
Új vezetőt akartak a BVK élére
Szalai Piroskát elmondása szerint március 19-én egy egyeztetésre hívta Kerpel-Fronius, aki már a megbeszélés elején elmondta neki, hogy a főváros vezetésének döntése szerint más vezetéssel képzelik el a BVK további működését. A volt elnök meglepődött, hiszen azt gondolta, a koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzetről szeretnének egyeztetni. A leváltásának okaira vonatkozó kérdéseire nem kapott választ a momentumos politikustól.
Kerpel-Fronius később úgy indokolta a váltást, hogy az általa bekért adatok szerint úgy gondolja a BVK tevékenysége nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem segíti hatékonyan a fővárosi vállalkozások fejlődését. Szalai szerint az említett adatok egyébként a BVK egy évvel korábbi, 2019-ben beadott és az előző Közgyűlés által is elfogadott elszámolásának adatai voltak. Ezeket Kerpel-Fronius kinevezése után részletes alábontásban kérte be a közalapítványtól. A főpolgármester-helyettes azonban Szalai állítása szerint márciusig egyetlen alkalommal sem jelezte felé, hogy szakmai problémákat látna a BVK működésében,
A márciusi megbeszélésen egyébként megegyeztek arról, hogy a BVK zavartalan működése érdekében gondoskodnak az elért eredmények megtartásáról és a vezetésben történő kontinuitásról, és azért, hogy új vezetőt nevezhessenek ki, módosítják az alapító okiratot. Mindezt a BVK támogatási szerződének megkötésével együtt az áprilisi közgyűlésre tervezték. Szalai azt kérte, a főpolgármester-helyettestől, hogy külön is gondoskodjon a BVK 2020-as támogatásának május eleji folyósításáról, mert a közalapítványnak a május eleji bérek kifizetésére már nem lesz elegendő a likviditása. Időközben jött a járvány, a korlátozások, és a márciusi közgyűlést nem tartották meg, Karácsony Gergely főpolgármester egy személyben döntött a folyamatban lévő ügyekben, a BVK támogatási szerződését azonban az ígéretek ellenére nem készítették elő.
Nyomásgyakorlás
Az április béreket ezért a közalapítvány kénytelen volt saját forrásból fedezni, és májusban csak úgy tudtak fizetést adni a dolgozóiknak, ha az áprilisi közgyűlésen rendezik a támogatási szerződés ügyét – mondta Szalai Piroska. Hangsúlyozta, hogy ezidáig a vezetőváltás és a támogatás kifizetése egymástól teljesen független ügyek voltak, mindössze az ő személye volt közös bennük, de Kerpel-Froniusék április 15-i (a közgyűlés előtt 4 nappal érkezett) levelében hirtelen „összekötötték” őket.
A másik furcsaság a történetben az volt, hogy bár Szalait a márciusi egyeztetésen biztosították róla, hogy szeretnék „az elnöki megbízását közös megegyezéssel, mindkét fél megelégedésére lezárni” (idézet a megbeszélésről készült és a Kabos Eszterrel való levelezésben csatolt – Kerpel-Froniusék által „jegyzőkönyvként” emlegetett – „emlékeztető” nevű dokumentumból), később Kerpel-Fronius irodavezetője levélben közölte vele, hogy neki kellene – egyoldalú jognyilatkozattal – lemondania.
Szalai Piroskát tehát Kerpel-Froniusék olyan helyzetbe kényszerítették, hogy
Sőt, még a lemondó nyilatkozatot is előkészítették számára, ami Szalai Piroska szerint az ötvenes éveket, a Tanú című film világát idézi, és különösen csalódást keltő egy magát „huszonegyedik századinak” nevező párt politikusától. Hozzátette, nem fogadta el az előkészített nyilatkozatot, hanem saját maga írta meg lemondását, amelyben szerepel, hogy nem ő akart lemondani, a vezetőváltást a fővárosi vezetés kezdeményezte, és ők határozták meg az időpontokat is.
Mint mondja, nagyon szerette a kuratóriumi elnökként végzett nehéz, de hálás feladatot, eszébe sem jutott volna lemondani, ezért elvárta, hogy olyan jogi megoldást találjanak, amely nem kényszeríti erre. Kiemelte, hogy a BVK az elmúlt években komoly szakmai eredményeket ért el, európai díjakat szerzett és az EU legjobb vállalkozásfejlesztő szervezete lett. „Brüsszel elismeri a szakmai teljesítményünket, de a főpolgármester-helyettesnek ez valamiért nem elég jó!” – mondta.
Szalai Piroska végül június 30-i hatállyal távozott posztjáról. Helyére elvileg ideiglenesen, gyakorlatilag határozatlan időre Kerpel Fronius Gábor stábjának egyik tagját, Ilyés Mártont nevezték ki, aki munkaköri leírása szerint a főpolgármester-helyettes közgazdasági önkormányzati főtanácsadója.
Szalai Piroska (kép: BVK flickr.com)
Kerpel-Fronius szerint ő csak együtt gondolkodásra hívta az elnököt
Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettesnek levélben az alábbi kérdéseket tettük fel az üggyel kapcsolatban:
- Milyen konkrét oka volt, hogy vezetőváltást kezdeményezett a BVK-nál?
- Milyen szakmai problémákat látott a nemzetközi elismeréseket szerzett szervezet működésében, és ezt milyen adatokkal tudja igazolni?
- Ha szakmai problémája volt, miért csak márciusban jelezte Szalai Piroska felé?
- Miért Szalai Piroskának kellett lemondania, ha ön kezdeményezte a távozását?
- Valóban a lemondó nyilatkozat elküldéséhez kötötték a BVK támogatói szerződésének elfogadását?
- Amennyiben igen, miért? Nem gondolja, hogy ez tisztességtelen nyomásgyakorlás?
Válaszul a főpolgármester-helyettes az alábbi nyilatkozatot küldte lapunknak:
„A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány működésével és stratégiájával kapcsolatos problémákat már a hivatalba lépésemet követő legelső hetektől, 2019 novemberétől jeleztem Szalai Piroska felé, például nem fogadtam el a BVK 2018-as beszámolóját. Ezt követően több alkalommal kértem Elnök Asszonytól az általunk meghatározott szempontok alapján az alapítvány új irányának, új stratégiájának kidolgozását, mert úgy láttam, hogy az alapítvány megfogható koncepció és objektív mérőszámok nélkül folytatja tevékenységét: A BVK egyik fő tevékenysége a mikrohitelezés minimális szintet ér csak el – 29 saját ügyfelet hitelez a szervezet.
A hitelportfólió kialakításában nem látszik vállalkozásfejlesztési fókusz vagy stratégiai célkitűzés. A BVK másik tevékenységi ága a startup rendezvények szervezése és startupok nemzetközi utaztatása. A BVK ugyan sok startuppal került kapcsolatba, de nem tudta bemutatni, hogy ténylegesen mekkora hozzáadott értéket nyújtott számukra, milyen olyan eredményt értek el ezek a startup-ok, amik a BVK nélkül nem sikerültek volna. Úgy is fogalmazhatok, hogy egyfajta együtt gondolkodásra hívtam az Elnök Asszonyt annak érdekében, hogy közösen új irányokat határozzunk meg a BVK-nak.
2020 márciusára vált egyértelművé, hogy ebben nem tudunk együtt előre lépni, ekkor közöltük is Szalai Piroskával, hogy nem vele képzeljük el az alapítvány vezetését. A váltás minél gördülékenyebbé tétele érdekében – megfelelően hosszú határidő biztosításával, ami mind Elnök Asszony érdekét, mind az alapítvány folyamatos működését szolgálta – megállapodtunk abban, hogy 2020. június 30-i hatállyal lemond az alapítvány kuratóriumi elnökségéről. Erről a megbeszélésről közösen elfogadott jegyzőkönyv is készült.
Ezt követően Szalai Piroska tudva, hogy az új városvezetés nem kíván operatív vezetőként vele dolgozni:
1. 2020 júniusában megvált a BVK általános igazgatójától
2. 2020. június 23-án, tehát egy nappal azelőtt, hogy a Fővárosi Közgyűlés megválasztotta volna az új kuratóriumi elnököt, akinek a hatáskörébe az általános igazgató kinevezése is tartozik, saját magát általános igazgatóvá neveztette ki
3. ezzel egyidejűleg az általános igazgatónak, tehát saját magának járó juttatást jelentősen, majdnem 40 százalékkal megemeltette, ami így meghaladja a havi 1.000.000,- Ft-ot
4. az ilyen helyzetben általánosan elvárható magatartással szemben a kuratóriumi ülésről és a tervezett döntésről az Alapító Fővárosi Önkormányzatot nem tájékoztatta.
Alapítóként az a feladatunk, hogy a közpénzekkel való felelős gazdálkodás jegyében olyan vezetőt válasszunk, aki számunkra megfelelő szakmai kritériumok mentén, az alapítvány érdekei elsődlegességének szem előtt tartásával vezeti az intézményt, nem pedig a saját személyes pozíciójának és javadalmazásának bebetonozására törekszik.”
A Momentum politikusa tehát nem is tagadta, hogy nyomást gyakoroltak Szalai Piroskára azért, hogy lemondjon az elnöki posztról, ráadásul kérdéseink felére egyáltalán nem adott választ. Mindemellett némi anakronizmust vélünk felfedezni a momentumos főpolgármester-helyettes nyilatkozatában, hiszen
Szalai Piroskáról azonban súlyos állításokat tett, ezért őt újra megkerestük, hogy megkérdezzük, igaz-e, amit Kerpel-Fronius mond, és ha igen, miért nem beszélt erről korábban.
Kerpel-Fronius Gábor (kép: MTI/Balogh Zoltán)
Szalai Piroska szerint Kerpel-Fronius állításai súlyos csúsztatások
Súlyos csúsztatások és méltatlan vádak vannak Kerpel-Fronius nyilatkozatában, nem tudom eldönteni, hogy ennyire rosszul emlékszik, vagy tudatosan ferdített – reagált megkeresésünkre Szalai Piroska a főpolgármester-helyettes nyilatkozatára. Értelmezhetetlen, amikor azt mondja, hogy nem fogadta el a BVK említett 2018-as beszámolóját, hiszen a főpolgármester-helyettesnek nem terjed ki erre a hatásköre. A BVK éves beszámolójáról a Fővárosi Közgyűlés dönt, amelynek Kerpel-Fronius nem is tagja, vagyis még csak nem is szavazhatott róla.
– mondja Szalai, hozzátéve, hogy az általános igazgató áprilisban maga jelezte, hogy nem a BVK-ban kíván tovább dolgozni. Úgy egyeztek meg vele, hogy júniusig marad. Mivel azonban Kerpel-Froniusék ígéretük ellenére nem nevezték ki áprilisban az új kuratóriumi elnököt, (sőt, több mint 90 nap eltelt a kinevezéséig), így a bíróság sem jegyezte be a kinevezést, és erre a nyári ítélkezési szünet miatt szeptemberig nem is lesz lehetőség. Bírósági bejegyzés hiányában viszont a kinevezett elnök számos fontos kérdésben – például a munkavállalói a béreket utalását vagy az uniós projektek elszámolását illetően – nem tud intézkedni.
A BVK tehát júliustól általános igazgató és bejegyzett elnök nélkül maradt, és ha ez nem változik működése ellehetetlenült volna. „A kuratórium ezért kényszerűségből határozott időre kinevezett engem általános igazgatónak, s élve az alapító okiratban meghatározott jogosultságával kettős aláíróként csak erre az időszakra megadta a banki utalási jogot. Így a jövő héten fognak fizetést kapni a munkatársak. Ha a Fővároson múlt volna, akkor a dolgozók csak valamikor ősszel kaphatták volna meg a bérüket, s nem tudnánk a következő esedékes uniós pályázatunkat sem elszámolni augusztusban” – fogalmazott Szalai Piroska.
Kiemelte azt is, hogy őt
A fizetéssel kapcsolatban azt mondta, az általános igazgatói poszt betöltőjének járó fizetés egyébként is emelkedett volna, az ő fizetése pedig nem lett több mint korábban. Szalai Piroska hangsúlyozta azt is, hogy eddig sem volt bevett gyakorlat a közalapítvány kuratóriumi üléseiről, az ott napirenden lévő kérdésekről tájékoztatni az alapítót (vagyis a Fővárosi Önkormányzatot) és nincs is erre vonatkozó törvényi kötelezettségük.
Megismételte, hogy első találkozása és egyeztetése januárban volt Kerpel-Froniussal, korábban sosem látta a főpolgármester-helyettest. Féligazságnak nevezte Kerpel-Fronius a kevés hitelezett ügyfélről szóló mondatait, hozzátéve, hogy 80 élő mikrohitel ügyfelük van, és 2019-ben 322 ingyenes konzultációt és mentorálást tartott a 3 fős mikrohitel csapatuk.
Úgy fogalmazott, „Megállapítható, hogy a BVK erősen alulfinanszírozott az EU hasonló szervezeteihez képest, mindössze hatod annyi költségvetésből gazdálkodik, mint az átlagos hozzá hasonló intézmények – ez az Európai Unió Üzleti Innovációs Centrumai Hálózatának 2018-as éves jelentése alapján állítható. Ugyanebből az anyagból tudható meg az is, hogy az egy munkatársra jutó támogatottak száma az egész szervezetre vonatkoztatva háromszorosa, a mikrohitel területen pedig hatszorosa az átlagosnak.”
***
Borítókép: MTI/Szigetváry Zsolt képei