Az ET ajánlása szerint a roma történelem tanítása elősegíti annak a megértését, hogy a romák régóta szerves részét képezik az európai társadalmaknak.
Az Európa Tanács miniszteri bizottsága szerdán ajánlást fogadott el, amelyben felkéri 47 tagállamát, hogy nemzeti tanterveikbe és oktatási anyagiakba foglalják bele a roma történelmet.
Az ajánlás szerint a roma történelem tanítása elősegíti annak a megértését, hogy a romák régóta szerves részét képezik az európai társadalmaknak, továbbá fontos eszköz az előítéletek, a radikalizálódás, és a holokauszttagadás elleni küzdelemben is. A testület ajánlása hangsúlyozza a romák ellen a második világháborúban elkövetett atrocitásokról szóló oktatás fontosságát. Felhívja azonban a figyelmet arra is, hogy a romák történelmével kapcsolatos oktatási anyagoknak olyan részeket is kell tartalmazniuk, amelyek nem csupán áldozatként, hanem az európai gazdasághoz és kulturális örökséghez hozzájáruló szereplőként mutatja be az etnikai csoport tagjait.
Ebben a tekintetben, a tananyagnak kiegyensúlyozott információkat kell tartalmaznia arról, hogy a romák hogyan járulnak hozzá a nemzetgazdasághoz, például a kereskedelem, kézművesség, valamint az állattenyésztés által, illetve hivatkoznia kell a romák sokszínű kultúrájára is az irodalom, a vallás, és a zene vonatkozásában. Ugyanakkor, az oktatási anyagnak fel kell hívnia a figyelmet a romák hátrányos társadalmi helyzetére, és a szociális jogokhoz való korlátozott hozzáférésükre. A megfelelő oktatás biztosítása érdekében a tanterveknek figyelmet kell fordítaniuk az olyan megfelelő források kiválogatására, amelyek biztosítják a cigányellenesség, a gyűlöletbeszéd és az álinformációk visszaszorítását.
(MTI)
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Többek között azt követelik, hogy hazánk hagyjon fel a Szerbiába történő kollektív kitoloncolások gyakorlatával.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Estére 22 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
Korábban az Európa Tanács emberi jogi biztosa arra szólította fel Rumen Radevet, hogy ne írja alá a törvényt.
Dobrev Klára és Magyar Péter vajon összebeszéltek, azért állítják valótlanul, hogy több millió magyar él már külföldön?
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
