„Nem csak a ponthatár jelzi egy szak minőségét”– a BME oktatási rektorhelyettese a Mandinernek

Izgalmas napot zártunk tegnap, megtörtént a felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése országszerte. Milyennek bizonyultak az idei felvételi jelentkezések a különleges körülmények között megtartott érettségi vizsgák árnyékában?

Azt lehet mondani, hogy jó döntés volt és örülünk is annak, hogy végül megtartották az érettségit. Véleményünk szerint elengedhetetlen volt a felvételihez, és így lett a pontszámításba kalkulált érettségi eredmény közel egyenszilárdságú faktor a jelentkezők megmérésében. Emlékszünk, volt olyan elképzelés is, hogy az évközi osztályzatok alapján esetleg adnak érettségi eredményt. Szerencsére nem emellett döntöttek, ugyanis ez olyan kérdéseket vetett volna fel, mint hogy milyen erősségű iskolában szerzik ezt az eredményt.

Igazából kisebb negatív hatásokat láttunk csak a nem szokásos módon megtartott érettségik miatt: például

Úgy látjuk azonban, igazából jelentős hatása az emelt szintű érettségi követelmények előírásának volt az idei jelentkezésekre.

Közel húsz százalékos visszaesés volt országosan a jelentkezéseknél, ami főleg az alapképzéseknél jelentős. Mi az ilyen felméréseknél mindig az első helyes jelentkezéseket nézzük, mert az határozza meg leginkább hogyan mozognak a jelentkezések. Az első helyes jelentkezéseknél országos szinten ez a visszaesés 25 százalékos volt. A minket leginkább érintő műszaki képzéseknél ugyanez az országos szám 34 százalék. Ez elsőre nagyon ijesztő volt, őszintén megmondom, meg is ijedtünk tőle. Akkor nyugodtunk meg csak egy picit, amikor szembesültünk a saját számainkkal. A BME-n mindössze 9 százalékos visszaesés volt tapasztalható, ami egyértelműen jelzi az erősségünket. 

Visszatérve az emelt szintű érettségire: mi mindig is azt kommunikáltuk, hogy ez egy hasznos és fontos vizsga. Mi már régebben is be szerettük volna vezetni ezt a szabályozást: a számok azt mutatják, hogy akik ilyen vizsgát tesznek, azok sokkal jobban teljesítenek a későbbiekben az egyetemen. Kevésbé morzsolódnak le, jobb lesz a tanulmányi eredményük, magasabb ösztöndíjat is fognak kapni, tehát az ő érdekük is az, hogy letegyék az emelt szintű érettségit. Az emelt szintű érettségi elsődleges célja nem is a szelektálás, hanem annak a jelzése, hogy mire van szükségük ahhoz, hogyha bekerülnek, akkor bent is tudjanak maradni. 

Szintén a BME erősségét mutatja, hogy a korábban említett 9 százalékos jelentkezési visszaesés ellenére az alapképzésekben a felvettek számában sokkal kisebb volt a csökkenés nálunk: 4 százalék körüli volt. Ez azt mutatja, hogy a BME-re jelentkezők, egyrészt már eddig is nagyszámban rendelkeztek emelt szintű érettségivel, másrészt pedig elkötelezett módon, tudatosan jelentkeznek. A készülés, a jelentkezés során nem pusztán elhatározzák hirtelenjében, hogy akkor most ide szeretnék járni. Nem kell zseninek lenni a BME-re való bekerüléshez és a képzés elvégzéséhez, csak tudni kell, hogy mit akarunk, és azért tegyünkis meg mindent.

Itt hívnám fel a jelentkezők figyelmét arra, hogy a mostani pótfelvételi eljárásban alapképzési szakjaink nagy részén állami ösztöndíjas képzéseket is meghirdetünk (ld. felvi.hu).

Ha már a jelentkezőkről beszélünk: mire számíthatnak a frissen felvett BME-s hallgatók a képzéssel kapcsolatban a koronavírus tekintetében?

A héten jelent meg és a BME honlapján közzétételre is került a rektori körlevél, ami rendelkezik az őszi félév tanrendjéről. Igazából ennek a kialakításához mi kikértük az egészségügyhöz nálunk sokkal jobban értő budapesti orvosi egyetem véleményét is. Ennek oka részben az volt, hogy ők ugyanúgy, mint mi – sőt talán még jobban – gyakorlatigényes oktatást végeznek. A BME vezetésének eddigi döntése végül az lett, hogy

Emellett teljes mértékben fel vagyunk készülve arra, hogy sikeresen átálljunk a távolléti oktatásra, ha változik a helyzet. Egyszerűen lássuk be: mérnököt-orvost nem lehet csak távolléti oktatással képezni! Tisztában vagyunk azzal, készülünk is arra, hogy járványhelyzet esetén ennek ellenére be kell szüntetnünk a labortevékenységet és a többi gyakorlati kurzust. Ezért úgy tervezzük, hogy ahol lehetséges a tantárgyakon belül a félév elejére hozzuk a jelenlétigényes részeket, és így, ha szükséges, az áttérés már egyszerűbb lesz. Meglátásaink szerint az előző szemesztert is hibátlanul kezelte az egyetem, gördülékenyen ment minden, ugyanakkor persze mindig van hova fejlődni. Tapasztalataink kétségkívül abban fognak segíteni, hogy még hatékonyabban vezényeljük le a következő félévet.

Az SE-n kívül volt-e esetleg olyan más egyetem, ahonnan tudtak meríteni ihletet, ötleteket, vagy úgy gondolják, hogy a BME jobban teljesített ezen a téren másoknál?

Erre vonatkozóan talán azt lehet mondani, hogy az elmúlt félév egy tanulási folyamat volt. A járványhelyzet ugyanakkor nem is egy teljes féléven át tartott, és egy erős képzés, mint a mienk, egy ilyen típusú kihívást elbír, még a végzős hallgatók esetében is. Ha többször, több féléven keresztül kellene így csinálnunk az oktatást, az persze mindenképpen a minőség és a kimenet rovására menne.

Mire is gondolok itt? Egyrészt laboratóriumi foglalkozások nélkül nem lehet elfogadható mérnökképzést tartani. Erre kell megoldás és erre készülünk is, amit segít, hogy

Hatékony teljesítményértékelés, számonkérés nélkül szintén lehetetlen az elfogadható oktatás, ez is elengedhetetlen. Igazi hatékonysággal ezt is csak fizikai jelenléttel lehet megoldani. A kihívás nem lehetetlen, hiszen vannak precedens értékű példák. Lássuk például az érettségit: azt is eredményesen megoldották, pedig igazán sok embert érintett. Éppen ezért tervezünk bizonyos változtatásokat bevezetni a következő tanévben.

Visszatérve még egy pillanatra a jelentkezésre: a BME idén is nagyon magas pontokat állapított meg. Mi az egyetem stratégiája, miért döntenek úgy évről évre, hogy ilyen magas pontszámokhoz kötik a bekerülés feltételét?

Egy része ennek automatikusan alakul ki. Egy erős egyetemnél, szaknál azért alakulnak ki magas pontszámok, mert jó a képzése, sokan jelentkeznek, de az intézmény kapacitása, a humán és anyagi, laboratóriumi, előadótermi kapacitások nem teszik lehetővé, hogy egy bizonyos mennyiségnél több hallgatót vegyen fel.

Vannak kevésbé népszerű szakok nálunk is, de gazdasági szempontból persze ezeket is meg kell tartani. Ezeknél a szakoknál évek óta nem megyünk le egy bizonyos pontszám alá, és ügyelünk rá, hogy ez is messze felette legyen a rendeleti minimumnak. Azért nem megyünk lejjebb, mert tettünk már rá próbát, de végigkövetve ezeknek a hallgatóknak az útját azt állapítottuk meg, hogy nem ez a mi módszerünk. Úgy tapasztaltuk, nagyon hamar lemorzsolódtak a hallgatók, ami nem jó.

Európában nagyhírű egyetemeken is van olyan módszer, hogy felvételi megmérettetés nélkül felvesznek mindenkit, majd az első évben szűrik ki a nem oda való hallgatókat. Ez is egy járható út, azonban mi nem ezt választjuk. Nekünk sem jó egy tudása alapján kevésbé homogén hallgatói közösséggel foglalkozni az elején, nagy humán és anyagi kapacitást lekötve, valamint a lemorzsolódó hallgatóknak sem jó, hiszen a kudarcélmény akár egész életükre kihathat. Mindemellett úgy gondoljuk a bekerülési pontszám jelzés is a hallgatóknak, hogy mire van szükség, mit várunk el.

Ha már a ponthatárokról beszélünk, azt mindenféleképp el szeretném mondani, hogy a ponthatár egy olyan dolog, amit mindenki kiemel, ez van a szalagcímekben, de nem biztos, hogy ez a legjobb egyedüli mérőszám a szak minőségével kapcsolatban. A Műegyetem évek óta azt kommunikálja, hogy a ponthatár mellett fontos és a kiválóságot jobban jelző adat a magas átlagpontszám és vele együtt a felvettek magas száma is. Ez a három adat együtt jelzi a minőséget és a BME mindegyikben kiválóan teljesít: nagyon jók az átlagpontjaink, állami ösztöndíjas alapképzésekre az intézményi átlag 422 pont. Úgy gondoljuk igazából ebben rejlik a BME kiválósága.

A BME nemrég kiadott egy sajtóközleményt, melyben említést tesznek a Stipendium Hungaricum-ösztöndíjjal nööknél tanuló külföldi diákokról is. Mik az egyetem eddigi tapasztalatai ezen ösztöndíjasokkal kapcsolatban? Növekedett vagy csökkent a számuk? Van-e bármilyen negatív hatása a járványhelyzetnek e tekintetben?

Ha csak a Stipendium Hungaricum-ösztöndíjjal jelentkező külföldi hallgatók számát nézzük, annak alapján nyugodtan megállapíthatnánk, hogy semmilyen hatása nincs a koronavírusnak. A Stipendiummal jelentkező hallgatók száma emelkedett. A sajtóközleményünkben is szerepel, hogy 9000 érdeklődő adta be jelentkezését. A felvettek számát itt is a kapacitás határozza meg, tehát körülbelül ugyanannyi, mint tavaly volt, 700 fő fölötti.

Nagyon örülünk mi a Stipendium Hungaricum-ösztöndíjnak, ugyanis jelentősen segített a nemzetközi képzéseink felfejlesztésében. A külföldi hallgatók főleg a mester- és a PhD-képzéseinkre vannak nagyon jó hatással. Ez a két képzés régebben mindig nagyon kis létszámú volt, azonban a külföldi ösztöndíjprogramnak köszönhetően felfutottak: a felvételizők jelentős része, több mint fele a mesterképzésekre jelentkezett és a doktori képzésekre is nagyon magas számú, kilencven-száz főt vettünk fel. 

Szerencsére az intézkedéseink őket is támogatják. Nekik lehetőségük van távolléti oktatásban elkezdeni a félévet, sőt még beiratkozni is, ugyanakkor arra vannak ösztönözve, még a Tempus Közalapítvány által is, hogy amint a körülmények lehetővé teszik, csatlakozzanak a jelenléti oktatáshoz. Ösztöndíjaikat például meg sem kapják addig, amíg fizikailag Magyarországon nem tartózkodnak.