Amikor a program végére érünk, el tudjuk majd mondani, hogy a fejlődés a dualizmus korához vagy az I. világháborút követő talpra álláshoz mérhető. Interjú.
„Orbán Viktor miniszterelnök még 2015 elején jelentette be a Modern városok programot, amelyben a kormányfő 23 megyei jogú városba utazott el és állapodott meg a fejlesztésekről. Hogyan áll a programelemek megvalósítása?
Az, hogy miniszterelnök úr személyesen látogatott el a megyei jogú városokba és írt alá megállapodásokat a polgármesterekkel, volt a garancia arra, hogy valóban a helyi igényeknek megfelelő fejlesztések valósuljanak meg, hiszen minden elemet a városokkal közösen határoztak meg. A Modern városok program így egyértelműen a helyi sajátosságokhoz igazodik. Az első megállapodást 2015 márciusában Sopronban, míg az utolsót 2017 májusában Hódmezővásárhelyen írták alá. A 23 megyei jogú városban 270 fejlesztést rögzítettek a programban, ezek közül mostanáig 87 elem részben vagy egészében megvalósult; 2020 év végéig pedig ez a szám tovább növekszik.
Kiemelne néhány olyan, már megvalósult fejlesztést, amely kifejezetten fontos a helyi közösségnek?
Az elmúlt időszakban olyan beruházásokat adhattunk át a városok lakóinak, mint a felújított Csiky Gergely Színház Kaposváron, a győri kórház parkolóháza, a debreceni élményfürdő, a megújult történelmi belváros Sopronban. Szintén fontos beruházás volt Kecskeméten a 445. számú elkerülő út továbbvezetése, a nyíregyházi Városi Szabadtéri Színpad vagy épp a BGE Gazdálkodási Kar Innovációs Tudásközpontja Zalaegerszegen – és tényleg csak néhány példát ragadtam ki a sok közül.
Ahogy haladt előre az idő és teltek az évek, a fejlesztések folyamatosan drágultak. Mekkora a program költségkerete, és mennyibe kerülhetnek összesen a beruházások?
A program 270 fejlesztésének forrásigénye együttesen megközelíti a 4000 milliárd forintot. Ennek körülbelül a felét az országos közút-, illetve vasúthálózat fejlesztésére fordítja a kormány, a másik feléből a városok helyi beruházásai valósulnak meg. A fejlesztések nagyobb része hazai, és csak kisebb része táplálkozik uniós forrásból. A programban eddig 1800 milliárd forint támogatást fizettünk ki a fejlesztésekre, a 2021-es költségvetésben pedig további 270 milliárd forint szerepel a beruházásokra.”
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Az ukrajnai háború ötödik évében szűkülnek az orosz szabadság utolsó, digitális terei, miközben az olajalapú gazdaságnak pillanatnyi lélegzetvételre ad lehetőséget az iráni konfliktus. Az orosz társadalomnak nincs sok tere a vélemény- nyilvánításra, nő a kivándorlás és a csendes ellenállás.
Reméik, hogy a 90 milliárd eurós hitel és az azzal járó beruházás javíthat ezen.
Az Eurostat adataiból kiderül, hogy ellentétben a választási költségvetésről kiabálók riogatásával, Magyarország a hiányát csökkentő pályára állt.
Az anyagi többlet nem lesz tartós, de arra pont elegendő volt, hogy semlegesítse az európai szankciók hatását.
Családi nagygazdaság vezetője lesz a Tisza-kormány agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős minisztere.
Kijöttek a legfrissebb adatok.
Döntetlennel ért véget a debreceni NB I-es rangadó, ezzel nyílt maradt a bajnoki cím sorsa. A főszereplők sem ugyanúgy látták a DVSC–ETO találkozót.
Az amerikai elnökről és az alelnökéről van szó, akik egy védett helyszínen tartózkodtak.
