Az Alapjogokért Központ új kutatási projektjének bemutatóján jártunk, amely a 2010-2020 közötti tízéves kormányzást vizsgálja.
Az Orbán-kormány tízéves munkáját vizsgáló tanulmánysorozatának első fejezetét mutatta be az Alapjogokért Központ két munkatársa, Panyi Miklós nemzetközi ügyekért felelős igazgatóhelyettes és Molnár Balázs, a projekt vezetője. A 2010-2020 közötti időszakot felölelő kutatási anyag az Őszinteség, bátorság, büszkeség – Újra naggyá teszik Magyarországot címet viseli.
Ahhoz, hogy ezt a tízéves kormányzati ciklust megfelelően tudjuk értékelni, mindenképpen fontos egy olyan állapotfelmérés készítése, ami a problémák megfelelő kezeléséhez szükséges. Őszinteség – ezt a beszédes címet kapta a tanulmány első fejezete. „Azt látjuk, hogy ahhoz, hogy ez az elmúlt tíz év olyan eredményeket hozzon, amiket mindannyian tapasztalunk,
őszinte szembenézésre, és őszinte beszédre volt szükség”
– emelte ki Panyi Miklós.
Ehhez azonban leltárt kellett készíteni, nem csak a 2002-2010-es időszakra vonatkozóan, hanem az azt megelőző időszakról: a rendszerváltás utáni korszakról, sőt a kommunizmus hetvenes-nyolcvanas éveinek a problémáiról is. Az Alapjogokért Központ álláspontja szerint ennek ismertetése azért is elkerülhetetlen, mert enélkül nem lehet megérteni az Orbán-kormány filozófiáját, stratégiáját és intézkedéseit.
A kutatási anyag négy fontos részből áll. Az első fejezet a szocializmus hagyatékának négy legnagyobb válságjelenségét vizsgálja. Először a népesedéspolitika kérdéskörét járja körül, és a népesedési válság kialakulásának folyamatát mutatja be. „Ez az elmúlt tíz évet jellemzi és ennek a gyökerei szintén a hetvenes-nyolcvanas években találhatóak” – ismertette a nemzetközi ügyekért felelős igazgatóhelyettes.
Ezután kitér az állam eladósodásának problémakörére, ahol terítékre kerül az a politika, amit nem csak a 2002 és 2010 közötti balliberális kormányok, hanem a rendszerváltást megelőző kommunista rezsim is folytatott. „A hitelből finanszírozott életszínvonal-emelés, és a hazugságokra épített trükkök százaival folytatott kormányzati politika,
ami Magyarországot csődbe vitte, nem csak a kommunizmus végén, hanem 2007-08-ban is”
– fogalmazott Panyi Miklós, majd Molnár Balázs hozzátette: komoly kihívás volt az a szociális válság és életszínvonal-csökkenés, amit az Antall-kormány megörökölt, ugyanis Antallék egy olyan országot vettek át, ahol több millióan küzdöttek megélhetési gondokkal. „Szintén kártékony volt, a nemzettudat és a nemzeti kultúra tudatos rombolása, amelynek szintén hosszútávú következményei voltak.”
A bemutatott kutatási anyag a foglalkoztatási-szerkezet legfontosabb kérdéseire is kitér, amelyben szintén egy teljesen új fejezetet kellett nyitni, „hiszen amikor a miniszterelnök úr meghirdette az egymillió új munkahely programját, emlékezhetünk, hogy milyen lesajnálóan legyintettek rá az akkori balliberális politikusok”. Az idei márciusi számok viszont azt mutatják, hogy ez a kitűzött cél teljesült.
A negyedik terület pedig – amelyet a tanulmány első blokkja érint –, a nemzetközi szervezetek magyarországi befolyásának problémája, amellyel szintén nyíltan szembe kellett nézni 2010-ben, és az elmúlt tíz évben folyamatosan. „Ez alatt nem csak a nemzetközi pénzügyi szervezetekre kell gondolni, hanem például a bankrendszernek a nagy arányú külföldi tulajdonmértékére, valamint a nemzetközi NGO-hálózatokra is, amelyek demokratikus felhatalmazás nélkül próbálják befolyásolni a magyarországi politikai és jogalkotási viszonyokat” – magyarázta az igazgatóhelyettes.
Szintén őszintén kellett beszélni a nemzetpolitikáról is,
szakítani kellett a „merjünk kicsik lenni” politikával,
amelynek az volt a lényege, hogy a magyar érdeket nem a nemzeti érdek határozza meg, hanem a Nyugatnak való megfelelés és a konfliktuskerülés.
A második fejezet a rendszerváltás örökségével foglalkozik. Noha '89-90-ben történelmi átalakulásról volt szó, amelyben Magyarország jogi értelemben visszanyerte szuverenitását és szabadságát, a szocializmus káros jelenségei tovább éltek. A tanulmány ebben a fejezetben kitér többek között az elitek háborújára, a tárgyalásos átmenet ellentmondásos eredményeire, a szocialista elit szakértői mítoszára és a hatalomátmentésre is.
„A fél megoldás nem megoldás, ezt üzente 2010-nek a rendszerváltás”
– fogalmazott a projektvezető.
A harmadik fejezet már a 2002 utáni időszakot járja körül, amikor is a szocializmus olyan válságjelenségei éledtek újjá, mint az eladósodás, vagy a hitelekből fenntartott gazdasági növekedés kifulladása, aminek következtében Magyarország sereghajtó pozícióba került a térségben. A gazdasági válságot szociális- majd jogállami válság követte. Ezt az időszakot közbiztonsági problémák, a középosztály és a polgárosodás megtörése, valamint a magyar pártrendszer átalakulására jellemezte. „Létrejött egy új többség, amely képes volt Magyarország rendszerváltás utáni történetében először 50 százalék feletti eredményeket elérni, és létrejött egy centrális erőtér” – mondta Molnár Balázs.
Az utolsó fejezetben a kutatási anyag kitér az Orbán Viktor által meghirdetett nemzeti ügyek mentén történő kormányzásra. Válságkezelés kezdődött, amely során sor került a közbiztonság és a közteherviselés helyreállítására, valamint a gazdaság strukturális átalakítására. Új alapokra helyzeték az átadás-átvétel ügyeit, és új kormányzati szerkezetet alakítottak ki. „A tanulmány zárásaként egy gazdasági-válságkezelési programot, a 29 pontos gazdasági akciótervet ismertetjük. Röviden összegezve, a tanulság az,
hogy az Orbán-kormány azonnal cselekedni kezdett, és demonstrálta a kormányzóképességét.
Ez volt az a tényező, amely miatt 2014-ben és 2018-ban is kétharmados többséggel választották újra őket” – foglalta össze az igazgatóhelyettes.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
„Nem fogadhatjuk el, hogy mostantól a Fidesz és a Mi Hazánk a Tisza egyetlen ellenzéke.”
Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,6 százalékkal csökkent.
A forradalmi – mai nevén „rendszerváltó” – elitnek is színre lépnek a Robespierre-jei, Saint-Just-jei, Marat-i, Dantonjai. Más néven: Leninjei, Sztálinjai, Trockijai, Buharinjai.
Kutya kötelességünk kiállni a fenyegetett közjogi méltóságok és tisztviselők mellett, nemzetünk jövője érdekében.
Egyre több huszonéves dönt úgy, hogy egyetem vagy civil munka mellett katonának áll. Mi viszi rá a Z generációt, hogy az okostelefont gépkarabélyra, a kényelmes hétvégét pedig hajnali sorakozóra cserélje?
Európának még van ideje megelőzni egy tömeges opioid-járványt, de ehhez gyors és koordinált közegészségügyi válasz szükséges.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.