Nem szavazták meg a most az isztambuli egyezmény elutasítása miatt tiltakozó ellenzéki képviselők 2013-ban a kapcsolati erőszak kriminalizálásának bevezetését a btk-ba. Vadai Ágnes nemmel szavazott, Szél Bernadett tartózkodott, Szabó Tímea pedig nem volt jelen a szavazáskor.
A kormánypárti többség 2013-ban vezette be a kapcsolati erőszak fogalmát a büntető törvénykönyvbe. Érdekes, hogy a módosításra, mely megfelel azon isztambuli egyezmény egyes követelményeinek, melynek a kormánytöbbség általi parlamenti elutasítását most az ellenzék hangosan kifogásolja, hat ellenzéki képviselő szavazott nemmel és 66-an tartózkodtak közülük.
A nemmel szavazó képviselők közt volt Vadai Ágnes akkor még MSZP-s, ma DK-s politikus, aki akkor függetlenként ült az Országgyűlésben, s aki a napokban ott állt Szabó Tímea Párbeszéd-frakcióvezető mögött, tiltakozván az isztambuli egyezmény elutasítása miatt.
A másik öt nemmel szavazó független képviselő volt: Kolber István (független), Scheiring Gábor (LMP, később PM), Szilágyi László (LMP), Szilágyi Péter (LMP) és Vitányi Iván (MSZP).
A tartózkodók között, akik tehát úgyszintén nem szavazták meg a kapcsolati erőszak bevezetését a btk-ban, ott volt Szél Bernadett, Osztolykán Ágnes, Ertsey Katalin, Lendvai Ildikó, Lamperth Mónika és Szili Katalin is.
A most hangosan tiltakozó Szabó Tímea nem volt jelen a szavazáskor.
A törvénymódosítás szövege így hangzott:
„Kapcsolati erőszak 212/A.
§ (1) Aki gyermekének szülője, továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy lakásban él ő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka , gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen
a) az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít,
b) a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el és ezzel a sértettet súlyos nélkülözésnek tesz ki, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjed ő szabadságvesztéssel büntetendő.
1 8 (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott személy sérelmére rendszeresen követ el a) a 164. § (2) bekezdése szerinti testi sértést vagy a 227 . § (2) bekezdése szerinti becsületsértést , bűntett miatt három évig,
b) a 164. § (3) és (4) bekezdése szerinti testi sértést, a 194. § (1) bekezdése szerinti személyi szabadság megsértését vagy kényszerítést, egy évt ől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Kapcsolati erőszak elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott b űncselekmény csak magánindítványra büntethető.”
Arról, hogy az isztambuli egyezmény egyes követelményeinek milyen törvényi helyek felelnek meg a magyar jogrendszerben, itt olvashat bővebben.
A szélsőbaloldal egy kis létszámú, de annál hátborzongatóbb csoportot üdvözölhet a sorai között: itt vannak a transz radikálisok, akik a félreazonosításukat erőszaknak tekintik, de a valódi erőszakot szükségességnek.
És ugyanígy fog titeket is.
„Ez azt jelentené, hogy már egy átlag jövedelemmel rendelkező is évente 200 ezer forinttal kevesebbet keresne” – szögezte le a közgazdász.
A volt igazságügyi miniszter Robert Palladino amerikai ügyvivővel és Takács Szabolcs, Magyarország egyesült államokbeli nagykövetével vett részt az AmCham Hungary éves fórumán.
A DK politikusa szerint „a 21 Kutatóközpontnál mindig az aktuális főnök a legnépszerűbb”.
Tarr Zoltán már eltitkolni sem tudta a valóságot.
Aranyosi, Majka és Krúbi a halálsoron találkozott össze. Az Orbán Viktor halálát kívánó soron. És aligha kérdés, hogy kit szeretnének hatalomba segíteni nemes gondolataikkal.
Karol Nawrocki kipaterolta a szobájából az EU-zászlót.
