Túlélési Kisokos: mihez kezdjünk a bizonytalanságban?

Túlélési kisokos címen készít közszolgálati sorozatot a Design Terminal a Facebook-oldalán. Céljuk a magyar vállalkozások túlélésének segítése, újrakezdésük támogatása. Ehhez tudást, információt és ötleteket adnak, hiteles és tapasztalt vállalkozók segítségével.

Második adásában Tomán Szabinával, a Lifestyle (Toman Diet) alapítójával, Berényi Benjáminnal, a Péntech - Az okos faktoring alapítójával és Sziller Olivér pénzügyi szakértővel beszélgetett Gundel Takács Gábor arról, hogyan lehet és érdemes a válságot átvészelni, sőt kiaknázni!

Mihez nyúljon egy KKV a válság idején, mik legyenek az első reakciók?

Sziller Olivér szerint az elsődleges feladat az, hogy a vállalkozások túléljenek, illetve hogy minél nagyobb versenyelőnnyel kerüljenek ki a jelenlegi helyzetből,

A külső sokkok mindenkit másképp érnek, az első feladat az, hogy az árbevételi pályát megtervezzék, elkészítsék a vészforgatókönyveket, a költségeket a helyzethez igazítsák – hangsúlyozta.

Elmondta, hogy a különböző járványok már többször komoly hatással voltak a gazdaságra a 20. század folyamán. Az árbevételi pályát kell megbecsülni, aztán a költségeket ehhez igazítani. Kifejtette, hogy természetesen ilyenkor rossz spirálba is lehet kerülni, ezért meg kell állapítani, hogy mik azok a fix kiadások, például az értékesítéshez kapcsolódó költségek, amelyekből nem lehet levágni, hogy a vállalkozás működőképes maradjon.

Berényi Benjámin hozzátette, hogy

Tomán Szabina azt vallja, hogy minimális működéssel a maximális eredményre kell törekedni. Szerinte nincs általános recept, a projekteket nem állította le, 16 fejlesztés fut jelenleg is a vállalkozásában. Emellett elmondta, hogy speciális a működésük, hiszen személyes konzultációval együtt adták el a termékeiket, így újra kellett gondolni a rendszerüket. A lényeg, hogy optimalizálni kell a működést és a tervek megvalósítását, a piacot nem szabad elveszteni, hogy a lendület a válság ellenére ne apadjon el teljesen. Emellett a cégen belüli kommunikáció és az őszinteség fontosságát hangsúlyozta.

Mit tudnak tenni azok a családi vállalkozások, ahol a családtagok az alkalmazottak?

Sziller arra ösztönzi a családi vállalkozásokat, hogy próbálják megőrizni a visszatéréshez szükséges alapfolyamatokat, ha mást nem tehetnek.

Erőteljesebben jelen lesz az új költségvetésekben a megelőzés?

Berényi kifejtette, hogy érdemes figyelembe venni közép- és hosszú távon a megelőzést, de nem szabad, hogy a stratégiai felületek rovására menjen mindez. A megelőzéssel csak a konszolidáció után érdemes foglalkozni – mondta.

Tomán elmesélte, hogy a cége még nem találkozott válsággal, el is kényelmesedtek kicsit, de túl fogják élni ők és a franchise partnereik is.

A kisvállalkozások vagy a nagyok jönnek ki jobban a jelenlegi helyzetből?

Sziller szerint az alkalmazkodás nem a vállalati mérettől függ. Az árbevételek ilyen gyors megszűnésére senki sem számított. Tudatos és nagy múltra visszatekintő vállalkozások sem készültek fel egyik napról a másikra történő leállásra, ilyen esetekben az új csatornák keresése életmentő lehet – emelte ki.

Mi az, ami biztosan hiba egy ilyen helyzetben?

Tomán a két szélsőséget jelölte meg: a reagálás hiányát és a kapkodást.Nem szabad csupán gazdasági szempontból megközelíteni a helyzetet, az emberi oldal is elengedhetetlen – jegyezte meg.

– egészítette ki Berényi. Sokan nem álltak meg, csinálták tovább a projektjeiket, most pedig futnak a hitelek után – mondta.

Sziller kijelentette, hogy megvannak a jó megoldási mechanizmusok, de az érzelmi gát gyakran közbeszól, ugyanis sokan nem adják fel a pozíciókat, mert a gyermekükként tekintenek a vállalkozásukra.

A home office-t érdemes hosszú távon is bevezetni?

Berényi megerősítette, hogy sok helyen kezdik felfedezni a home office előnyeit: nem feltétlenül gátolja a kommunikációt, sokfelé már bevett szokás Európában, hogy heti egy napot otthonról dolgoznak az emberek, mert ez gyakran a hatékonyságot is növeli.

A válság következményeként közelebb jöhetnek a cégek Ázsiából?

Berényi szkeptikusan állt a kérdéshez: a V4-es régió már annyira drága, hogy

Sziller megjegyezte, hogy a sebezhetőség és a kiszolgáltatottság együtt jár a globalizációval. Kifejtette, hogy a 2002-es SARS-vírus esetében is beesett a GDP, pedig a távol-keleti régióban pusztított igazán a járvány. Mindez az ellátási láncok akkori sérülékenységét mutatta, pedig Kína ekkor még csak 4 százalékot adott hozzá a globális GDP-hez. Ma ez a szám ennek az ötszöröse, a német vállalkozások 80 százaléka pedig valamilyen módon beépítette a kínai alkatrészeket az ellátási láncába, így érthető, hogy mindez miért okoz ekkora sokkot. Ha nem is lesz radikális változás, el fognak gondolkodni a vállalatok ezeken a veszélyeken – összegezte.

Érdemes most profilt váltani?

Berényi egy érdekes esetet vázolt fel: egy Vuhan térségéből gyógyászati segédeszközöket importáló ügyfelük üzleti modellje a bezárások következtében megsemmisült, de tudták, mi várható Európában, így átálltak a maszkok importjára és sikerrel jártak, életben maradtak.

Tomán Szabina szerint teljes profilváltásba csak ritkán érdemes kezdeni, de szükséges bővíteni a kínálatot és kimozdulni a komfortzónából.

Milyen a helyzet a hazai és EU-s pályázatok terén?

Sziller kiemelte, hogy

A jegybankok és kormányok rendkívül gyorsan reagáltak és segítettek a vállalkozásoknak. A kereskedelmi bankok is figyelnek arra, hogy az emberek könnyen hozzáférjenek a pénzükhöz, állami garanciákat, korlátlan mennyiségű hitelt biztosítanak. Mindez nem csak válságkezelésre alkalmas, hanem akár a növekedés elősegítésére, a fejlesztésre is – egészítette ki.

Össze lehet hasonlítani az országok gazdasági hozzáállását?

Mindenki másképp értékelte a helyzetet, a hatásokat majd a végeredmények ismeretében lehet értékelni, amelyet nem lehet elválasztani az egészségügyi hatásoktól – vélekedett Sziller.

Mi várható a munkaerőpiacon?

Berényi megállapította, hogy a kis cégeknél kerülik az elbocsátásokat, szorosabb emberi kapcsolatokról beszélhetünk, mint egy-egy nagyvállalatnál.

ami komoly növekedést eredményezhet számukra. Egy visszaállásra is lehet számítani rövidtávon, például akik átálltak a házhoz szállításra, azok visszatérnek feltehetően a korábbi munkájukhoz. Ahol komolyabb szakemberhiány volt eddig: az építőiparban, az IT-szektorban vagy a vendéglátás terén, feltehetően lesz átrendeződés – jelentette ki.

Tomán Szabina elmondta, hogy összesen egy embert kellett elküldenie, és már keresik az új munkaerőt a pozíciójára. Megjegyezte továbbá, hogy a válság átvészelése után kialakulhat egy olyan bizalmi kötelék a munkahelyeken, ami segíthet a csapatoknak a továbbiakban.

Megkezdődött már a visszaállás?

Sziller alapvetően a közepes és nagyobb vállalatoknál is lassú visszaállásra számít.

Mik a fontos tanulságok eddig?

Berényi a megértés és empátia szerepét hangsúlyozta, ami jelentősen javíthatja az együttműködést.

Sziller Olivér felhívta a figyelmet arra, hogy a home office és a munka kiszervezése könnyen ment, és

Tomán Szabina felülírta a válság előtti véleményét, miszerint a vállalkozók egyedül vannak, mert ha bevonja az ember a kollégákat, akkor lehet úgy együttműködni, hogy a hatékonyság mellett jól érezzük magunkat – zárta szavait.