Már épül a Magyar Zene Háza üvegfala

2020. május 28. 12:30

Az épület valóban olyan légies lesz, mint a látványterveken, állítja a Városliget Zrt. vezérigazgatója.

2020. május 28. 12:30

Már épül a Magyar Zene Háza egyes szakaszokon 12 méter magas, vízszintes szerkezeti osztás nélküli, egybefüggő homlokzati üvegtáblákból álló homlokzati üvegfala, amely a maga nemében egész Európa legnagyobbja lesz. A romos Hungexpo-irodaházak helyén, a Liget Budapest projekt keretében épülő Magyar Zene Háza hatalmas üvegfala 94 darab, Németországban egyedileg gyártott, osztatlan és hőszigetelt panelből áll majd; ezeket a monumentális üvegelemeket speciális üvegbordák támasztják meg – közölte az épület csütörtöki sajtóbejárásán a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa.

Baán László hangsúlyozta, hogy a világhírű japán építész, Fudzsimoto Szu által tervezett légies épület kiválóan illeszkedik a parkba, szinte teljesen elrejtik a környező platánok, a beruházás ráadásul 7000 négyzetméternyi, évtizedekig elzárt zöldfelületet is visszaad a közönségnek a Városligetből. Nemcsak az épület kinézete, hanem tartalma és funkciói is egész Európában egyedülállóak lesznek, amint a közönség a 2021 decemberében várható nyitás után megtapasztalhatja majd – jegyezte meg Baán László.

Kiemelt figyelem jut a gyerekekre

Batta András, a Magyar Zene Háza szakmai munkacsoportjának vezetője a leendő funkciókról szólva emlékeztetett arra, hogy Magyarországon jelenleg sehol nem mutatja be átfogó tárlat a magyar zenetörténetet. A Zene Háza kiállítása azonban ennél is többet kínál majd: a látogató átélheti a zene szerepét az emberiség életében – fűzte hozzá. Természetesen nem hiányoznak a rendezvényterek sem: a földszinten egy koncertterem és egy előadóterem, valamint szabadtéri színpad épül, az emeleten pedig zenepedagógiai termek és digitális könyvtár helyezkedik majd el. Batta András beszámolója szerint kiemelt figyelem jut a gyerekekre, akiket számos kifejezetten nekik szóló tartalom, játékos elem vár majd. A Hangszerlaborban például lesz hanggolyópálya, ritmushajtány és robotzenekar is – sorolta.

Gyorgyevics Benedek, a beruházó Városliget Zrt. vezérigazgatója hozzátette: a parkba illeszkedő épület és az építkezés egyaránt elnyerte a BREEAM környezettudatossági minősítést, ráadásul a ház működése is környezetbarát lesz. A szomszédos Nagyrét alá 120 talajszondát helyeztek el 100 méter mélyen, amelyek a ház környezettudatos, megújuló, geotermikus energiával történő ellátását szolgálják, az épület távhűtését pedig a szomszédos Műjégpálya gépparkja biztosítja majd. Már zajlik a Nagyrét újrafüvesítése is, így ezt a területet nyár elejére visszakapják a parkhasználók – közölte.

Sokan kételkedtek abban, hogy megvalósíthatók-e Magyarországon a világ egyik leginnovatívabb építészeként számon tartott Fudzsimoto Szu tervei, most azonban már kezd kirajzolódni, hogy az épület valóban olyan légies lesz, mint a látványterveken – emelte ki Gyorgyevics Benedek.

Baán László az MTI-nek elmondta, néhány hónapon belül a szintén a Liget Budapest projekt keretében épülő Néprajzi Múzeum épülete is szerkezetkész lesz, a szomszédos mélygarázst pedig szeptemberben tervezik átadni.

(MTI)

Összesen 193 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
fagyongy.fgy
2020. május 29. 09:05
az idézetemben egy t-vel több van a kelleténél... :-)
T. Péter
2020. május 29. 00:00
Jajj, már annyiszor leírtam én is, mások is mindenhol, még van újszülött, akinek minden vicc új? :-)) Három trükköt használnak arra, hogy növekedést mutassanak ki: 1. a számítás alapjául szolgáló részt csökkentették, előre kivették belőle a két múzeum és a Hősök tere területét. Kisebb vonatkozási alapnál ugyanaz a zöldfelület is nagyobb százalékot ad. A százalékot tehát NEM ARRA számolják, amit úgy általában Városligetnek nevezünk, hanem kevesebbre. 2. a vízfelületet a zöldfelülethez számítják (75% és 100%-os mértékben aszerint, hogy mesterséges vagy természetes-e a meder). 3. az épületekre tett gyenge minőségű zöldfelület beszámításával (15-75%). A térköves sétányokat akár 100%on is számítva, holott ránézésre mindenki tudja, hogy mi a különbség a valódi park és a sétány között. Vagyis: ha az 1-ből indulsz ki (tehát előre leszűkíted a 100%-ot), akkor valóban ki lehet hozni zöldnövekedést, azonban ennek a növekedésnek is a nagyobbik fele (55-56 százalék) valójában víz és tetőkert.
T. Péter
2020. május 28. 20:43
N'est-ce pas. Első kell, második nem kell. Ne valami akármilyen netes szótárt nézegessél, hanem valami rendesen, mondjuk, valóban franciát. A n'est-ce egy inverzió, oda kell a kötőjel, a pas egy önálló tagadószó.
T. Péter
2020. május 28. 20:19
Igen, a turista-megszállás rendben van. Arra való. Az, hogy mi volt történelmileg, az valóban fontos: a történelem, az emlékezet számára. De nem úgy, hogy akkor feltétlenül ugyanazt kell csinálni ezentúl már mindig, in saecula saeculorum (a fenébe ezzel a szeméttel itt, hogy még egy ligatúrát sem lehet ideírni...). Ha jön majd egy normális kormányzat a jelenlegi után, remélhetőleg majd javít ezen is, érzékenyen, odafigyelve, nem erőből, nem arroganciával, nem a saját ötleteivel mindenki más ellenében eltelve. Hosszú a sor, amit rendbe kell tenni, amúgy is.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!