Újra itt a vadnyugat: így befolyásolhatja a magyar választásokat Donald Trump döntése

A világ egy új korszakba lépett. Donald Trump új politikája Európát is érinti, ami az áprilisi választásokra is kihat.

Az új finanszírozási formában az intézmények rugalmasabban működhetnek, gyorsabban reagálhatnak térségük gazdasági igényeire.
A hatékonyabb és korszerűbb felsőoktatásért hat egyetem alapítói és fenntartói jogai vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnek 2020. augusztus 1-jétől az Országgyűlés keddi ülésén elfogadott törvények szerint – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTI-vel.
Az új finanszírozási formában az intézmények rugalmasabban működhetnek, gyorsabban reagálhatnak térségük gazdasági igényeire, így a magyar fiatalok versenyképesebb képzésben és a munkaerőpiacon is értékesebb oktatásban részesülhetnek. A modellváltó egyetemeken továbbra is biztosított lesz az állami ösztöndíjas képzés, az oktatók pedig teljesítményalapú, megemelt bérezésben részesülnek – hangsúlyozta a tárca.

Kiemelték: a kormány célja, hogy a jelenleginél rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet növelje a felsőoktatás versenyképességét és így a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek. Ennek érdekében az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem új struktúrában működik tovább. Az egyetemek alapítói és fenntartói jogai a közvetlen állami fenntartás helyett kifejezetten erre a célra létesített vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnek – közölték.
Bódis József, az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkárát idézve azt írták: az állami felsőoktatási intézmények működési modellje az elmúlt évtizedekben érdemben nem változott, miközben az új tendenciák teljesen új kihívások elé állítják az intézményeket. A modellváltás általános célja, hogy az egyetemek „a helyi társadalmi élet, az értelmiségképzés és a gazdaságfejlesztés motorjaként”, az igényekre rugalmasan reagálva biztosítsák a képzési, kutatási, innovációs, művészeti, sport- és kulturális szolgáltatási hátteret régiójuk és az egész ország tovább javuló versenyképességéhez.
A közleményben kitértek arra is: a modellváltás következtében növekedhet az intézmények saját bevételszerző képessége. Az állam a felsőoktatási intézményekkel 2022-től hosszú távú keretszerződések keretében alakítja ki a finanszírozási alapelveket, ami garanciát jelent a stabil és tervezhető működésre – tették hozzá.
Az új működési modell az érintett egyetemek mindegyikén a jövőben is biztosítja minden hallgatónak az állami ösztöndíjas képzés lehetőségét – hangsúlyozta a minisztérium.
Megemlítették azt is, hogy a törvényjavaslatok elfogadásával az oktatók közalkalmazotti státuszból munkaviszonyba kerülnek át, így lehetőség nyílik a többletteljesítmény elismerésére, amelyre „a merev bértábla mellett” eddig nem volt mód. A jogszabályok egyéves átmenetet biztosítanak, amikor még kötelezően érvényben maradnak a közalkalmazotti foglalkoztatás egyes feltételei, ezen kívül öt évig garantálják a közalkalmazotti jogállás alapján járó jubileumi jutalmakat is.
Kiemelt cél, hogy az egyetemek központi szerepet töltsenek be a kutatás-fejlesztésben és innovációban, intézményközi, vállalati és nemzetközi kapcsolataik tovább erősödjenek. A magyar egyetemek nemzetközi versenyképességének, oktatási színvonalának növelésével, minőségi képzési infrastruktúrájának felépítésével Magyarország regionális tudásközponttá válhat – emelte ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium a változásokkal összefüggésben.
(MTI)