A Transzparens Újságírásért Alapítvány elindítja a Transzparens Oktatásért projektet
A projekt keretein belül képzési anyagot állítanak össze a hallgatók számára, amely segíti őket abban, hogyan ismerhető fel a világnézeti alapú diszkrimináció.
Az új finanszírozási formában az intézmények rugalmasabban működhetnek, gyorsabban reagálhatnak térségük gazdasági igényeire.
A hatékonyabb és korszerűbb felsőoktatásért hat egyetem alapítói és fenntartói jogai vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnek 2020. augusztus 1-jétől az Országgyűlés keddi ülésén elfogadott törvények szerint – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTI-vel.
Az új finanszírozási formában az intézmények rugalmasabban működhetnek, gyorsabban reagálhatnak térségük gazdasági igényeire, így a magyar fiatalok versenyképesebb képzésben és a munkaerőpiacon is értékesebb oktatásban részesülhetnek. A modellváltó egyetemeken továbbra is biztosított lesz az állami ösztöndíjas képzés, az oktatók pedig teljesítményalapú, megemelt bérezésben részesülnek – hangsúlyozta a tárca.
Kiemelték: a kormány célja, hogy a jelenleginél rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet növelje a felsőoktatás versenyképességét és így a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek. Ennek érdekében az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem új struktúrában működik tovább. Az egyetemek alapítói és fenntartói jogai a közvetlen állami fenntartás helyett kifejezetten erre a célra létesített vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnek – közölték.
Bódis József, az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkárát idézve azt írták: az állami felsőoktatási intézmények működési modellje az elmúlt évtizedekben érdemben nem változott, miközben az új tendenciák teljesen új kihívások elé állítják az intézményeket. A modellváltás általános célja, hogy az egyetemek „a helyi társadalmi élet, az értelmiségképzés és a gazdaságfejlesztés motorjaként”, az igényekre rugalmasan reagálva biztosítsák a képzési, kutatási, innovációs, művészeti, sport- és kulturális szolgáltatási hátteret régiójuk és az egész ország tovább javuló versenyképességéhez.
A közleményben kitértek arra is: a modellváltás következtében növekedhet az intézmények saját bevételszerző képessége. Az állam a felsőoktatási intézményekkel 2022-től hosszú távú keretszerződések keretében alakítja ki a finanszírozási alapelveket, ami garanciát jelent a stabil és tervezhető működésre – tették hozzá.
Az új működési modell az érintett egyetemek mindegyikén a jövőben is biztosítja minden hallgatónak az állami ösztöndíjas képzés lehetőségét – hangsúlyozta a minisztérium.
Megemlítették azt is, hogy a törvényjavaslatok elfogadásával az oktatók közalkalmazotti státuszból munkaviszonyba kerülnek át, így lehetőség nyílik a többletteljesítmény elismerésére, amelyre „a merev bértábla mellett” eddig nem volt mód. A jogszabályok egyéves átmenetet biztosítanak, amikor még kötelezően érvényben maradnak a közalkalmazotti foglalkoztatás egyes feltételei, ezen kívül öt évig garantálják a közalkalmazotti jogállás alapján járó jubileumi jutalmakat is.
Kiemelt cél, hogy az egyetemek központi szerepet töltsenek be a kutatás-fejlesztésben és innovációban, intézményközi, vállalati és nemzetközi kapcsolataik tovább erősödjenek. A magyar egyetemek nemzetközi versenyképességének, oktatási színvonalának növelésével, minőségi képzési infrastruktúrájának felépítésével Magyarország regionális tudásközponttá válhat – emelte ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium a változásokkal összefüggésben.
(MTI)