Mi lesz a globalizációval a vírus után? – Túlélési Kisokos

Közszolgálati sorozatot indított a Design Terminal a Facebook-oldalán. Céljuk a magyar vállalkozások túlélésének segítése, újrakezdésük támogatása. Ehhez tudást, információt és ötleteket adnak hiteles és tapasztalt vállalkozók segítségével.

A Túlélési Kisokos utolsó adásában Fehér Gyulával, a Ustream és az Oktogon Ventures alapítójával, Dr. Cséfalvay Zoltánnal, hazánk korábbi OECD-nagykövetével (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) és Böszörményi Nagy Gergellyel, a Design Terminal vezetőjével és a Brain Bar alapítójával járta körbe a jövőt érintő nagy kérdéseket Gundel Takács Gábor.

Milyen mértékben volt felkészült a gazdasági világ egy ilyen jellegű válságra?

Cséfalvay Zoltán elmondta, hogy a világgazdaság és a nemzetgazdaságok sem voltak felkészülve a válságra, de szerinte erre nem is lehetett felkészülni. Tanulságként levonta, hogy

Kifejtette, hogy a koronavírus tényleg az egész világon végigsöpör, és a korábbi járványokkal ellentétben a gazdagabb országokat érintette eddig.

Mikor realizálódott, hogy ez Európát és az egyes vállalkozókat is érinteni fogja?

Fehér Gyula a kínai holdújév idején Ázsiában tartózkodott egy olyan helyen, ahol rengeteg kínai turista tartózkodott, így testközelből látta a pánikot, amikor a kínai turisták üzeneteket kaptak otthonról. Ekkor lett világos számára, hogy a helyzet eszkalálódott és Európa sem fogja megúszni a következményeket; de arra nem számított, hogy ilyen drasztikus lesz a járvány. Vállalkozóként nem látta előre, hogy világgazdasági szintű folyamatokra is hatással lesz, de még január közepén jól fektetett be, így nem szorult meg most sem.

Böszörményi Nagy Gergely az összes vállalkozásával hamar home office-ra váltott, és azóta is otthonról dolgoznak, ami hatékonynak bizonyult. Logisztikai fennakadásokat náluk nem okozott az új helyzet, de a költségvetés újratervezése az első néhány hétben nagyon intenzív volt. Kiemelte, hogy a járvány okozta helyzet a legkevésbé sem új jelenség,

Minél komplexebb, minél bonyolultabb, összetettebb egy rendszer – márpedig a fejlett országok gazdasága, társadalma ilyen –, annál sérülékenyebb – nyomatékosított. A világ leragadt az egyszerű kockázatoknál: a geopolitikai, háborús helyzeteknél és az egyszeri természeti katasztrófáknál, de a nemzetközi összekapcsolódásokból fakadó kockázatokra még nem dolgoztak ki hatékony választ.

Cséfalvay hozzátette, hogy az intézményi emlékezet nagyon hiányzott, de ami most történik, az majd valószínűleg hagy akkora nyomot, hogy az intézményi emlékezet megmaradjon.

Hogy állunk most?

Böszörményi Nagy Gergely szerint egészségügyi szempontból a nehezén túl vagyunk, de gazdasági értelemben a következő egy év kemény lesz. Érdekesnek tartja, hogy senki sem gondolja úgy, hogy a kockázat megszűnt, hiszen nincs vakcina, de mégis azt látjuk, hogy az emberek elkezdték visszafoglalni az utcákat, mert megunták a bezártságot. Hangsúlyozta, hogy mindegy, mi a tudományos szükséglet, az embereknek elege van, visszaszivárognak az életterekbe, kikényszerítik a logisztikai folyamatokat, ennek a korai szakaszát látja most itthon is.

ezért jobb itt a helyzet, ez pedig a nyitásra is igaz lesz – vélekedett.

Fehér Gyula az intézményi emlékezet kapcsán megjegyezte: részben ennek köszönhető, hogy Dél-Korea és Kína jobban kezelte a helyzetet eddig, ezeket az országokat ugyanis a SARS korábban már érintette. Ez a helyzet Európában és itthon is kezd megváltozni, mert mostanra rendelkezünk azzal az egészségügyi tudással, amely a vírus fékezéséhez szükséges. Hogyha bevisznek valakit a kórházba, most már rutinosabban mérik fel az orvosok is a beteg állapotát, az orvosok is túl vannak a kezdeti sokkon, már ismerik az ellenséget – fejtette ki.

Véget ért a globalizáció kora?

Böszörményi Nagy Gergely úgy gondolja, hogy egy ilyen válság jellemzően nem radikálisan új trendeket indít el, hanem meglévőeket erősít fel. Az autóipar már a járvány előtt is válságban volt, átalakulás előtt állt, a home office sem új jelenség, csak felgyorsult a terjedése, az alapjövedelemről is minimum tíz éve beszélnek már.

– jelentette ki. A belföldi turizmus felerősödése, a „vedd hazait” típusú mozgalmak, a nagy gyártók közeledése az anyaországokhoz, ezek a folyamatok már korábban elindultak. Kína először esett át a holtponton, majd kiküldte az embereit a szövetséges államokba: az orvosait, diplomatáit, a saját globális jelenlétét erősítette. Ha valami nem állt le, az a globalizáció – emelte ki.

Milyen változások jöhetnek?

Cséfalvay úgy látja, hogy a világgazdaság erősen kitett a globális értékláncoknak, ezek pedig érzékenyek. A válság következménye lehet, hogy ezek a láncok rövidebbek lesznek, de azt az álláspontot vallja, hogy a globalizáció csak újrakonfigurálódik. Magyarország úgy lehet nyertese a helyzetnek, ha a termelés visszatér, de nem viszik vissza nyugatra, hanem megállnak Közép-Európában – fejtegette.

Fehér az önellátás kapcsán elmondta: hiú ábránd, ugyanis nagyon kevés ország képes az erre, többek között a nyersanyagok miatt is. A termelési láncok megmaradnak, de a világkereskedelem a globális GDP-hez képest csökkenhet. A folyamat fő mozgatója az USA, nem az látszik, hogy a gyártást visszatelepítenék, hanem kiépítik a megbízható partnerek hálózatát: Vietnám, Thaiföld, Japán és India is lehetnek potenciálisan erősebb partnerek, mint Kína.

akik erősebben függenek a megrendelőiktől – vázolta fel.

Cséfalvay egyetértett a gondolatmenettel, és kiegészítette az elhangzottakat a stratégiai autonómia fogalmával, amelyet az országoknak növelniük kell, hogy elkerüljék a jelenlegihez hasonló válságokat. Az értékláncok átalakulnak és esély van arra, hogy Kelet-Európába jöjjön a termelés, de ehhez versenyképesnek kell lenni a technológia tekintetében – fogalmazott.

Az ipari robotok egynegyedét Kínában alkalmazzák, de a szabadalmak tekintetében le vannak maradva Európához, Japánhoz és Dél-Koreához képest.

Ennek kapcsán Böszörményi Nagy kifejtette, hogy ellentmondásos folyamatok zajlanak. A robotizáció felgyorsult, de a folyamatosan jelenlévő munkaerőhiány is megszűnt a válság következtében. A leginkább robotizált megyék szavaztak annak idején Trumpra, a politikai tényezők az emberi munkaerő foglalkoztatását is kiemelten kezelik, és ez Magyarországra is igaz – mondta. Abban hisz, hogy

Veszélyes egyvalamire specializálódni, érdemes több dologban párhuzamosan elmélyedni és tapasztalatokat szerezni, mintsem gyorsan váltogatni a munkahelyeket – válaszolta egy nézői kérdésre.

Megalapozottak a magyarországi intézkedések? 

Cséfalvay szerint a magyar gazdaság a spanyolhoz hasonlítva, ahol két hétig minden leállt, csak az alapvető szektorok működtek, sokkal közelebb áll a teljes újrainduláshoz.

Böszörményi-Nagy álláspontja az, hogy Magyarországon 2008 óta is átélt viharokat, így a mentőcsomagok és intézkedések konzervatívak,

Ez elsőre ijesztő lehet, 1-2 éves távlatban viszont igaza lehet a vezetésnek, hiszen számít, hogy ki mennyire adósodott el. A magyar intézményi emlékezet mást diktál: itthon kétszer is meggondolják a hiteleket és az eladósodást, hiszen az jelentősen növeli a kitettséget – magyarázta.

Átrendeződhetnek az erővonalak a világban?

Fehér Gyula tévedésnek tartja, hogy az USA vesztesen fog kijönni és Kína kerül ki győztesen. Véleménye szerint egy kiújuló kereskedelmi háború esetén az Egyesült Államok sokkal nagyobb kárt tud okozni, mint Kína. Az exportjuk fele Kanada és Mexikó felé irányul, Kínába mindössze a GDP 0,5 százaléka áramlik. Ezzel szemben Kína GDP-jének 5 százalékát teszi ki az USA irányába történő export.

– érvelt. A munkanélküliség kiterjedt lesz, sokan csalódnak majd az intézményeikben, és sürgős igény fog jelentkezni arra, hogy megtalálják a felelősöket, a Szovjetunió megszűnése óta tátongó űrt az „ellenségkép” tekintetében pedig Kína töltheti be a jövőben – jegyezte meg. 

Mik a tanulságok?

Böszörményi Nagy Gergely a Wizz Air példáját elevenítette fel: a cég a készpénztartalékai miatt jelenleg sokkal jobb helyzetben van a versenytársainál. Fehér Gyula a termőföld és a megbízható befektetések felértékelődését jelölte meg tanulságként. Cséfalvay Zoltán pedig a gyors konklúziók levonása helyett a megfigyelés és az értékálló kutatások fontosságát hangsúlyozta.