Az építőipar teljesítménye 2020. január 1. és május 10. között 3-5 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakában mérttől.
Ez továbbra is jobb arány az Európai Unió országainak 15-20 százalékos elmaradásánál az Európai Építőipari Főszövetség április végi becslése alapján – közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége hétfőn az MTI-vel. Az ÉVOSZ hetente tekinti át az ágazat helyzetét a koronavírus-járvány körülményei között, a tapasztalatok alapján készít javaslatokat a kormány számára. A múlt heti ősszegzés szerint a legnagyobb gondot még mindig az új szerződéskötések számának folytatódó csökkenése okozza. Május elején 18-20 százalékkal kisebb rendelésállománnyal rendelkeztek az építőipari vállalkozások a szövetség becslése szerint mint egy éve. A Közbeszerzési Hatóság adatai szerint 2019. január 1. és május 6. között 1489 építési-beruházási célú közbeszerzés volt, 509,8 milliárd forint értékben, 2020. hasonló időszakában viszont csak 999 darab, 498,6 milliárd forint értékben.
Romlik a likviditási helyzet
A rendelések csökkenésével arányosan romlik a vállalkozások likviditási helyzete. Az állami és önkormányzati megrendelésekre végzett munkáknál egyre nagyobb nehézségeket okoz a teljesítések igazoltatása, a befogadott számlák határidőn túli kifizetése. Ezért a szervezet az államkincstár részéről történő gyorsított számlakifizetéseket, valamint az elvégzett munkák gyorsabb igazolását szorgalmazza – tették hozzá. Az építőipari cégek 5-8 százalék közötti anyagár emelkedést tapasztaltak, az import termékeknél ezt meghaladót, a forint gyengülése miatt. Az árfolyam változásából adódó többletköltségek nem férnek bele a szerződésben vállalt árakba, ezért az ÉVOSZ az állami, önkormányzati megrendeléseknél és a támogatott magán létesítményeknél is azt javasolja, hogy az import termékek költségét, számlával igazoltan a beszerzésük időpontjában fennálló árfolyamon számolhassák el.
Drasztikusan kevesebb új lakóingatlan
Arról is beszámoltak, hogy március-áprilisban drasztikusan kevesebb új lakóingatlan kivitelezése kezdődött meg. A helyzetet súlyosbítja, hogy a kistelepüléseken január 1-jétől igényelhető maximum 5 millió forint nagyságú áfa-visszatérítés lehetőségét a járványhelyzet a mai napig blokkolja. Az ÉVOSZ szerint az építési vállalkozók is fontosnak tartják, hogy a rozsdaövezetekben megvalósuló laképítéseknél érvényesíthető lesz az 5 százalékos áfa alkalmazása, azonban számukra az is fontos, hogy a kedvezményes forgalmi adózás rendjét minél előbb bevezessék. A szakszövetség jelentésében a járványhelyzet építésgazdaságra gyakorolt pozitív hatásait is összegyűjtötte: erősödik a verseny, ami az áremelkedések ellen hat, gyors ütemben halad az informatikai eszközök használata, szintet lép az építőipar digitalizációja, valamint bővült a korábban külföldön dolgozó, most itthon munkát vállaló szakmunkások, mérnökök köre.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Dehogy az évek alatt kiépített kínai és amerikai kapcsolatok fordultak termőre, dehogy.
Egyenes beszéd.
A költségvetés elfogadása után a francia politika kampányüzemmódra vált, az államfő pedig már csak a külpolitikában zavarhatja a vizet.
Végre valóban egy szintre kerültünk Ausztriával.
Két nagyon fontos lépésről számolt be a miniszterelnök.
Bod Péter Ákos közgazdász az Öt új műsorában arról beszélt, hogy a forint fenntartását „túlzottan kockázatosnak és költségesnek tartja”.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
