Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
A gazdaságvédelmi intézkedések mellett a kormány néhány korábbi döntést is meg szeretne őrizni – mondta a pénzügyminiszter.
A koronavírus-járvány miatti új gazdaságvédelmi intézkedések mellett a kormány néhány korábbi döntést is meg szeretne őrizni, ilyen az is, hogy két százalékkal csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter kedden a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A tárcavezető elmondta, a kormány által kidolgozott gazdaságvédelmi akcióterv értéke a nemzeti össztermék (GDP) 18-20 százaléka körül van. A koronavírus-járvány miatt kidolgozott program a második fázisban jár, és tovább bővíthető, ha erre szükség van. „Ha úgy látjuk, hogy nem elegendő a munkahelyteremtés érdekében ez a mostani szakasz, akkor a kormánynak további lépéseket kell hoznia” – fogalmazott. Kitért arra is, létrehoznak az idei költségvetésben egy védekezési alapot, amelynek az értéke 634 milliárd forint és egy gazdaságvédelmi alapot 1345 milliárd forinttal. Ez azt jelenti, hogy mintegy 2000 milliárd forint „mozdul meg” a költségvetésben – fűzte hozzá.
Rámutatott, van egy harmadik alap is, amely az Európai Unióból (EU) érkező forrásokat kezeli, ez azonban egyelőre üres, ugyanis az uniótól - az álhírek ellenére - nem érkezett támogatás a járvány elleni védekezésre. Az EU olyan forrásokat kíván előre hozni, amelyek egyébként is jártak volna az országnak, mint például a kohéziós alapban rendelkezésre álló összegek. „Ezzel az a probléma, hogy Magyarország a pályázatokat már kiírta, a támogatások jelentős része le van kötve, tehát ez likviditásban, pénzügyi segítségben annyit jelent csak, hogy előrébb hoznak olyan kifizetéseket, amelyekre később került volna sor, plusz pénzt ez önmagában nem jelent” – hangsúlyozta.
A tárcavezető elmondta azt is, az elmúlt években fegyelmezett államháztartás-gazdálkodást alakítottak ki, így 3 százalék alatt alakult a hiány; tavaly ez éppen 2 százalék volt. Ezzel párhuzamosan folyamatosan csökkent az államadósság mértéke is: 2010-ben ez a GDP több mint 80 százaléka, tavaly pedig a 66 százaléka volt. Hozzátette, most az a döntés született, hogy a járvány miatt a hiányt egy kicsit „elengedhetik”, de továbbra is 3 százalék alatt próbálják tartani: a 2,7 százalékos hiány közel ezer milliárd forintos plusz mozgásteret enged. Kérdésre elmondta azt is, nem tervez külföldi hitelt felvenni a kormány, hiszen Magyarország olyan stabil pénzügyi pályára került az elmúlt években, ami lehetővé teszi, hogy saját forrásokból teremtse meg a koronavírus-járvány miatt szükséges gazdaságvédelmi program lehetőségét.
(MTI)