Hányan vannak most a csoportban?
P. J.: Egyelőre körülbelül hétszáz tagnál tartunk, de nemrég sikerült elérni több óvodát és óvodáscsoportot, ők a héten fognak csatlakozni. Lassan elérjük az ezer főt, és utána reméljük, hogy robbanásszerűen egyre többeket érünk majd el, több gyermeknek tudunk ajándékot adni.
Mit tapasztaltok, hogyan hat a gyerekekre a bezártság?
J. K.: A legtöbb kicsinek nagyon hiányzik a mozgás öröme. Azok a gyerekek, akiknél nincsen kert vagy bármi lehetőség, hogy kimehessenek a szabadba, nagyon nehezen viselik ezt a bezártságot. Szerintem
jó, ha őket le tudjuk kötni valamivel, hogy kicsit jobban viseljék ezt a helyzetet.
Személyesen is tudom, hogy mennyire fontos és jó az, ha van egy program, amit lehet várni. Ez a csoport, amin Jankáék dolgoznak, nem csak a szülinaposoknak, hanem minden gyereknek szól. Hallgathatják a mesét, rajzolhatnak, táncolhatnak, és később is visszanézhetik a videókat. Függetlenül attól, hogy valakinek születésnapja van vagy nincs, a gyerekeket lefoglalja, aktivizálja őket. Így nekik is beállhat ez a ritmus, hogy lesz mit várniuk. Szerintem ez egy fantasztikus dolog, mert ez tudja tartani bennük a lelket.
Sok példát látni rá, hogy a mostani nehéz helyzet segítő szándékot szül az emberekben. Lehet ennek akár hosszú távú hatása is?
J. K.: Én sajnos egy kicsit borúlátó vagyok ezzel kapcsolatban. Aggódom, hogy ha visszaáll minden a régi kerékvágásba, akkor eltűnnek ezek a kezdeményezések, ez az aktivitás és összefogás, amiért persze nagy kár lenne. Én magam is tettem fogadalmakat, hogy mindent másképp szeretnék majd csinálni, aztán hogy a gyakorlatban ez megvalósul-e majd, azt nem tudom. Mindenképpen törekedni fogok rá. Azt hiszem, hogy ha egy picit mindenki megtart a fogadalmaiból, akkor
talán lehet remélni, hogy nem fogunk továbbra is úgy rohanni, mint a mérgezett egerek,
megmarad egy kicsi a minőségi közös családi időből is.
P. J.: A bezártság negatívumai ellenére jó tapasztalat, hogy online mennyi mindent lehet csinálni. Ezelőtt rendszeresen elkéstem a táncóráimról. Ezeket az órákat, ha nem is olyan minőségben, mint élőben, de majdnem olyan jól meg lehet tartani online is. Bennem állandó feszültséget okozott, hogy nem értem oda egyik dolgomról a másikra, de szerintem jellemző volt ez mindenkire ebben a felgyorsult világban. Ebből talán egy picit lejjebb lehetne adni.