A betegségen átesettek vérsavóját használnák terápiára

2020. április 21. 09:25

A Nemzeti Népegészségügyi Központ biztonsági laboratóriumában végzik a kísérleteket.

2020. április 21. 09:25

A koronavírus-fertőzésen már átesett emberek vérsavója terápiás felhasználásának lehetőségeit kutatják – közölte kedden a laboratórium vezetője az M1 aktuális csatornán. Kis Zoltán elmondta: a betegség alatt ellenanyagot termel a szervezet, amely a gyógyulás után véd a fertőzéstől. A laboratóriumban azt kutatják, mennyi ellenanyag termelődik, és az meddig marad meg a szervezetben – mondta. Hozzátette: utóbbira még nincs pontos adat, de egyes feltételezések szerint egy évig vagy akár még tovább is fellelhető.

A laborvezető szerint olyan, már meggyógyult embereket kell keresni, akiknek a vérsavójában sok vírusellenes anyag van, mert az ő vérsavójukat fel lehetne használni a súlyos betegek kezelésére. Kis Zoltán beszélt arról is, hogy az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján több olyan vakcina van, amely az egyes fázisban tart, vagyis ártalmatlansági vizsgálatokat végeznek rajtuk, és van olyan is, amelyik a klinikai, kettes fázisban jár. A biológiai folyamatokat azonban nem lehet sürgetni, ezért nem várható, hogy pár hónap múlva elérhető legyen egy hatásos vakcina – vélekedett a laborvezető.

(MTI)

Összesen 7 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
fogas paduc
2020. április 21. 10:25
Több fertőző betegség elkapódásának a gyanúja esetén humán globulint adnak - ld hepatitis A, vagy akár a tetanus esetén ( Tetig - tetanusz ellenes humán hiperimmunglobulin) Ebben semmi új nincs. Azon viszont csodálkozom, hogy a húsz fillér csak most esik le a szakértőkben. nem máskülönben a vírus ellenes immunitás többről szól, mint az ellenanyag termelés - sőt, az típusosan sejtes immunitás.
Da Vinci
2020. április 21. 10:19
Ez nagyon is működhet , hiszen az 1890-es években Emil von Behring és Paul Ehrlich által hasonló kísérletek vezettek végül a diftéria (torokgyík) elleni oltáshoz. (Patkányokba, tengerimalacokba és nyulakba injekciózták a fertőtlenítőszerekkel legyengített kórokozókat, majd miután azokban kialakultak az ellenanyagok (amelyek létezéséről Behring és kollégái nem tudtak), a vérükből készített szérumot virulens baktériumokkal megfertőzött állatoknak adták be. A módszer sikeresnek bizonyult, a már fertőzött állatoknál meg tudták állítani a betegség előrehaladtát.)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!