Matolcsy György: új Európa születhet a tagállamok közötti viszony újraalakításával
Magyarország vezető régióként léphet az új gazdasági korszakban.
Az MNB elnöke szerint a magyarországi hitelpenetrációt meg kell duplázni, mert egy százalékos hitelállomány-bővülés is negyedszázalékos GDP-növekedést jelent.
A koronavírus hosszabb távú hatásai kiszámíthatatlanok, a gazdasági hatása több évig húzódik, míg az egészségügyi rövidebb lesz – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Gazdasági évnyitó 2020 gazdaságpolitikai fórumon kedden Budapesten.
Erősebb immunrendszer
Hozzátette: az erősebb magyar gazdaság erősebb immunrendszert jelent, sok uniós országhoz képest erősebb a gazdaság ellenálló képessége. Ezért is fontos az eddig elért eredmények megőrzése – mondta, jelezve: a koronavírus minden gazdasági területre hatással lesz. A jegybankelnök a fórumon a Sereghajtóból újra éllovas című előadásában kiemelte: Magyarország éllovas lett a régiójában, Európában, az elmúlt tíz évben sikeres válságkezeléssel, felzárkózási fordulattal. Emlékeztetett arra, hogy míg 2010-ben utolsó volt az ország az elért növekedésben a régióban, addig 2019-ben már első lett a GDP növekedésben. Az uniós fejlettségi átlaghoz képest 2019 végén a magyar már meghaladta lengyel és a görög fejlettséget, ami történelmi siker – húzta alá.
Minden egyensúlyi mutatóban – folyó fizetési mérleg, államháztartás, piaci egyensúly, munkaerőpiac – az ország fenntartható állapotot hozott létre.
Matolcsy György felhívta a figyelmet arra, hogy meg lehetne ismételni a 2018-as és a 2019-es gazdasági növekedést, a 3 százalékpontos többletet az Európai Unióhoz viszonyítva. Hozzátette: ezt 2030-ig folytatva az ország elérné az akkori EU fejlettségi átlagának 93,3 százalékát, ami elképesztő teljesítmény lenne. A 2 százalékos többlettel pedig 2030-ra az ország elérhetné az akkori uniós fejlettség 84 százalékát – jelezte.
Felidézte, hogy Magyarországon 2013 óta gyors bérfelzárkózás zajlik, és a háztartások pénzügyi vagyona a régióban a legmagasabb. A globális trendekkel szemben a vagyoni egyenlőtlenségek továbbra is mérsékeltek. Közben új motorokat indítottak be: a beruházási ráta az európai országok élmezőnyében van, az államadósság jelentősen csökkent, a régióban a legjobban, a devizaarány az államadósságon belül szintén a legjobban csökkent a régióban, ahogy a nettó külső adósság is – sorolta.
Több hitel kell
Rámutatott: Magyarország gazdasági összetettség alapján stabilan tartja helyét a világ 10 legjobb országa között. A világban is ritkának számítanak a hétéves felzárkózási periódusok – mondta, hozzátéve: az elmúlt 100 évben a magyar gazdaságtörténetben egyedül 2010 és 2019 között volt növekedés-felzárkózás az egyensúly megtartása mellett. Az eredményekhez kellett Orbán Viktor miniszterelnöknek az a bátor, nagy horderejű döntése, hogy „hazaküldte az IMF-et”, brüsszeli béklyóban nem lehetett volna elérni ezeket az eredményeket. A magyar modell jól vizsgázott, annak továbbfejlesztésére van szükség Matolcsy György szerint. A magyar kkv-k termelékenységében érdemi potenciál van, jelentős javulást lehetne elérni az adóadminisztráció további könnyítésével – mondta.
Javaslata szerint a hitelpenetrációt meg kell duplázni, jelentős tartalék van ebben a 60 százalékos uniós szint felé, a mostani 32 százalékról. Egy százalékos hitelállomány-bővülés negyedszázalékos GDP-növekedést jelent – sorolta.
A fenntartható növekedéshez a vállalatok tőkepiac felé fordulását kulcsfontosságúnak nevezte, ezért indították el a növekedési kötvényprogramot. A beruházási rátát, és a fogyasztás dinamikáját is meg kell őrizni a jegybankelnök szerint. A lakáspiacot továbbra is fontos növekedési tartaléknak nevezte, el kell érni, hogy évente 30 ezer új lakás épüljön. A munkaerőpiacon tartalékot jelentenek az alacsonyan képzettek, az ötven felettiek, és a fiatalok – mondta Matolcsy György.
(MTI)