V4NA: Magyarország megelőzte Európát a járványkezelésben

A V4NA nemzetközi hírügynökség összegyűjtötte, hogy a különböző európai országokban az első koronavírusos beteg regisztrálásától számítva hányadik napon hozták meg a kormányok a különböző korlátozásokat – írja az Origo. Egész Európában viták zajlanak arról, hogy melyik ország lépett időben a koronavírus-járvány elleni védekezésben.

Mint írják, Magyarországon az ellenzék folyamatosan ekézi a kormányt, hogy későn és rosszul léptek, holott a V4NA összesítéséből kiderül: a veszélyhelyzetet Magyarországon az első regisztrált eset utáni 7. napon, Lengyelországban a 9. napon, Csehországban a 13. napon hozták meg. Ugyanezt az intézkedést Belgiumban a 37. napon, Spanyolországban a 45. napon jelentették be, ekkor egyébként kijárási tilalmat is elrendeltek.

Magyarországon egyelőre azért nincs szükség kijárási tilalomra, mert hazánk nagyon gyorsan reagált, az emberek dolga pedig most az, hogy betartsák az operatív törzs ajánlásait és maradjanak otthon – állapítja meg a V4NA alapján az Origó.

Olaszországban, a koronavírus által leginkább sújtott uniós tagállamban január 31-én regisztrálták az első két koronavírus-pozitív beteget. Az olasz kormány 38 nappal ezután hirdette ki a teljes országra a karantént. Ugyanezt az intézkedést Nagy-Britanniában az 52. napon jelentette be Boris Johnson miniszterelnök.

Iskolák és egyetemek bezárásában is gyorsan reagáltunk

Fontos eleme a vírus elleni védekezésnek az iskolák, egyetemek bezárása is. Olaszországban a diákok a vírusválság 34. napján álltak át a digitális tanításra. Ugyanezt az intézkedést Csehországban a 10. napon, Lengyelországban és Magyarországon a 12. napon, Ausztriában a 21. napon, Németországban és Svédországban pedig (az egyetemek tekintetében) a 45. napon tették meg. Belgiumban először csak az általános iskolákat zárták be, 37 nappal az első fertőzött megjelenése után, az egyetemeket akkor még nem, mostanra viszont ott is teljes mértékben átálltak a digitális távoktatásra. Franciaországban március 16-tól zártak be az iskolák és az egyetemek is, a nyugat-európai állam ekkor már az 52. napon tartott a fertőzés megjelenésétől kezdve.

Éttermek bezárásában és csoportos rendezvények betiltásában is elsők voltunk

Európa-szerte az éttermeket, bárokat és szórakozóhelyeket is be kellett zárni a járvány terjedésének megakadályozása érdekében. Ez Magyarországon a 13. napon, Lengyelországban és Ausztriában a 14. napon, Olaszországban a 37. napon, Spanyolországban a 44. napon, Franciaországban az 54. napon történt meg az első regisztrált koronavírusos esethez képest.

Hasonló intézkedéseket kellett meghozniuk a kormányoknak a rendezvényeket illetően, ahol a legnagyobb a csoportos vírusfertőzés esélye. Magyarország a 7., Lengyelország a 8. napon, Ausztria a 14. napon, Spanyolország a 28. napon, Olaszország a 37. napon, Svédország a 40. napon, Belgium és Németország a 42. napon lépett. A szakemberek figyelmeztetése ellenére az Egyesült Királyság az 52. napon Franciaország pedig csak az 56. napon intézkedett.

A határok lezárásában is gyorsak voltunk

Hasonlóan lényeges aspektusa a védekezésnek a határok lezárása is, amely ugyanakkor az unió egyik alapelvét, a nyitott határok elvét veszélyezteti. Ausztria az Olaszországgal közös határszakaszát 18 nappal az első fertőzött megjelenése után zárta le, de a többi határát csak egy héttel később. Lengyelország az első fertőzéstől számított 10. napon, Magyarország a 13. napon, Csehország a 15. napon intézkedett a határzár bevezetéséről. Spanyolország az első eset regisztrálása utáni 45. napon hozta meg ezt a döntést, Németország a 49., Franciaország pedig csak az 56. napon rendelt el határzárlatot – olvasható ki a nemzetközi összeállításból, amit a V4NA készített.

(Mandiner)