„Követhetetlen, mint az Éden Hotel, hogy ki kivel van” –  a zalai jobbikos kilépésekről

Kereki Gergő írása

Helyi forrásunk szerint a zalaegerszegi Jobbik IT-elnök és a lenti csoportelnök kilépésével a Jobbik – néhány kisebb csoporttól eltekintve – lényegében a megye három nagyobb városába húzódott vissza, miközben vészesen legyengültek a kistelepüléseken. A párt ezen a terepen a korábbi eredményének nagyjából kétötödére ment össze. Ez a lecsúszás a baloldallal való összefogás szempontjából a Jobbik hozzáadott értékét is megkérdőjelezheti.

„Mert a falvakat még mindig nem tudtuk megszólítani” – válaszolta a HVG-n megjelent interjúban Jakab Péter arra a felvetésre, hogy az őszi ellenzéki eredmény miért nem elég a kormányváltáshoz. Az egy hete az Indexnek adott interjúból pedig az is kiderült, az erősödést a Jobbik elnöke részben a falvakban élők megszólításával képzeli el.

Bár egy budapesti terepasztal távlatából nézve logikus lehet, hogy a balliberálisok a falvak népét a Jobbik felhasználásával érjék el, a fővárosi tábornokok csatákat eldöntő hadtestei lassan már csak papíron léteznek. Az elmúlt hetekben ugyanis folytatódott az, ami 2018 óta kitapintható folyamat az egykori radikális pártnál: kilépés-kilépés hátán. Csak a tegnapi napon szinte egy teljes hajdú-bihari választókerület összes Jobbik-alapszervezete, továbbá Zalában a lenti csoport elnöke, valamint a zalai megyeszékhely ifjúsági vezetője távozott a pártból. Egy zalai kistelepülésen élő informátorunk a legújabb helyi jobbikos kilépésekre a Mandinernek úgy reagált:

Zala elviekben ideális terep lenne arra, hogy a Jobbik bebizonyítsa, igenis képesek a kistelepüléseken a balliberálisok támaszai lenni. A Mandiner több helyi közéleti szereplőt is megszólaltatott, akik névtelenség mellett szabadon nyilatkoztak portálunknak. Szerintük a megyében rosszra fordult az egyre inkább elitjelleget öltő párt helyzete, az újabb kilépések pedig csak egy folyamat betetőzései.

2010-ben Zalában 17 százalékot szerzett az akkor még radikális-mozgalmi alakulat, majd 2014-ben a listás eredményük 25 százalékos volt. A megyében három választókerület van. A nagykanizsaiban 27, a Keszthely-központúban 24, míg a zalaegerszegiben 21 százalékot értek el a 2014-es országgyűlési választáson. Utóbbi Pete Róbert számára akkor a harmadik helyet jelentette. Pete, aki a párt egyik elkötelezett jobboldali tagja és korábbi egerszegi polgármester-jelöltje volt, a néppártosodás csúcsrajáratása idején aztán távozott a pártból.

A 2018-as parlamenti választáson már mindhárom körzetben második lett a Jobbik, az egerszegi központú 22, a Keszthely székhelyű „Zala-kettesben” 28, a nagykanizsaiban pedig közel 35 százalékos eredménnyel. Forrásaink szerint a megye hagyományosan erős jobboldalisága miatt ebben semmi meglepő nem volt, ugyanakkor az ezt követő irányvonalban már annál inkább. A Jobbik három választókerületi jelöltje, a fiatal, mozgalmi vonalon indult Benke Richárd, a korábban jegyzőként dolgozó, Vona-féle néppártos vonalhoz tartozó Weller-Jakus Tamás, illetve az egykori kisgazda, majd MIÉP-es Zakó László ugyanis egyaránt a balliberális összefogásban találták meg szerencséjüket. Sorrendben Zalaegerszegen, Keszthelyen és Nagykanizsán szereztek mandátumot, Weller-Jakus és Zakó pedig ráadásul a megyei közgyűlésbe is bekerült. Közölük Zakó László a nagykanizsai vagyonkezelő cég vezérigazgatói posztját is megkapta. Kérdésünkre egy neve elhallgatását kérő helyi politikus arra utalt, nekik most „kiskirályságuk, helyük” van, így „ki fognak tartani”.

A Jobbik azonban vészesen meggyengült közben. Az EP-választáson Zala megyében már csak alig 7 százalék lett az eredmény, ősszel pedig a megyei közgyűlési választáson – itt Zalaegerszeg és Nagykanizsa polgárai nem szavaztak – 10,6 százalékot kaptak. Utóbbi talán relatíve jónak tűnhet, de összehasonlításként érdemes megjegyezni: a 2014-es közgyűlési választáson elért jobbikos eredmény még 23,6 százalék volt.

Mindeközben tavaly ősszel a Fidesz-KDNP megyei listája egyenesen rekorderedményt ért el – a falvakban ezerszámra álltak korábbi jobbikos szavazók a kormánypártokhoz. Ennek okaként a kormánypárti terepmunkát, a Magyar Falu Programot és a korábban soha nem látott mértékű infrastruktúra-fejlesztéseket (útépítések, járműipari tesztpálya), egyáltalán, a kormány részéről tapasztalható odafigyelést említették forrásaink. Míg a Jobbik „beszorult” a városokba, a megye kisvárosaiban, így Zalaszentgróton vagy Hévízen forrásaink a 2015-ös tapolcai időközi óta nem hallottak semmiféle jobbikos mozgolódásról.

Sokatmondó, hogy Lentiben – egyik név nélküli megszólalónkat idézve – „néhány lájkokkal” futnak a Facebookon a jakabista központi üzenetek. Miközben pedig a Fidesz-KDNP a nagyközségekben is relatíve jól szervezett, és rengeteg polgármesterrel vannak napi kapcsolatban, az általunk megkérdezett zalaiak fejből egyetlen jobbikos településvezetőt tudtak megnevezni.

Végül érdemes megjegyezni, hogy éppen néhány nappal ezelőtt adta át a regionális igazgatói pozíciót Zakó László Benkének. Utóbbi fő üzenete az volt, idézzük:

A három élpolitikusra ez biztosan igaz, közben viszont a tagság egy része „megint szedte a sátorfáját”, és távozott a Gyurcsány felé mozgó Jobbiktól.

Cikkünk megjelenése után jelentkezett Benke Richárd regionális igazgató, aki az alábbiakat írta az ügyről:

„A Jobbik Zala megyei, valamint zalaegerszegi és lenti szervezetének megszűnésével kapcsolatban a ma délután felröppent hírek köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. Miközben a média többségében futótűzként terjedt a hír a zalai Jobbikkal kapcsolatban, a valóság csupán annyi, hogy ma a lenti szervezetünkből kilépett Koller-Purger Dávid. Ezzel kapcsolatban megjelent egy nyilvános közleménye a legnagyobb közösségi portálon, amiben érthetetlen módon úgy írt, mintha tucatnyian léptek volna ki, illetve több szervezet is megszűnt volna. Az eredeti közleményében említett Stummer Attila egyrészt régóta nem is elnöke a Zalaegerszegi IT-nek, másrészt pedig nincs is szó kilépéséről. Zala megyében tehát egységes a Jobbik, mind a három választókerületben ugyanazokkal a középvezetőkkel és szervezeti vezetőkkel folytatjuk a munkát, akikkel már a 2018-as kampányban is találkozhattak a zalai emberek. Célunk továbbra is az, hogy 2022-ben a Jobbik kötelékében, de összehangolt ellenzéki együttműködéssel megdöntsük a kétharmados NER-t.”